Tisztelt Szakértő! Ha egy őstermelőnek csak és kizárólag támogatásból (csak területalapú támogatás) származó bevétele volt 2019-ben, hogyan adózik az szja-ban? Köszönöm előre is válaszát! Üdvözlettel: Vitányi Zsuzsanna
Egyszeri adót vetnek ki a pénzintézeti szektorra, az adó kulcsa az adóalap 50 milliárd forint feletti részének 0,19 százaléka, a költségvetésbe befolyó összeg 55 milliárd forint lesz, amelyet három egyenlő részben kell befizetni – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
T. Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy olyan kft.-nek, ami olyan tevékenységet folytat, ami nem szerepel a kivételek között a járulékfizetés szempontjából, és az üzletet 15 órakor be kell zárni, a nyitvatartás 3 órával kevesebb, valamint az egyéb korlátozások miatt a bevétel minimális, milyen járulékkedvezmény, vagy mi vonatkozik rájuk. A kft.-ben két tag van, eddig mindkettő dolgozott tagi jogviszonyban. A bevétel nem fedezi a járulékfizetést sem. köszönöm válaszukat
Tisztelt Szakértő! Cégünk fagyasztott zöldség-gyümölcs előállításával, forgalmazásával foglalkozik. Több élelmiszerláncnak is szállítunk. Egy vásárló levélben megkereste cégünket, azzal hogy az egyik üzletben vásárolt termékünk minősége nem volt megfelelő. Szeretnénk a vásárlót kártalanítani. Milyen módon tehetjük meg? Ha a termék áránál többet szeretnénk visszafizetni (például a termék ára 1000 forint, és mi 2000 forintot fizetnénk vissza a vásárlónak – a kellemetlenség kompenzálására – keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége akár a magánszemélynek, akár a cégünknek? Ha igen, kinek, mit kell fizetni? Válaszukat köszönöm.
Feleségemmel mindketten őstermelők vagyunk, mellette alkalmazotti jogviszonyunk nincs. Feleségem két kft. 100 százalékos tulajdonosa, melyekben én vagyok az ügyvezető, ezt én ingyenesen, ellenszolgáltatás nélkül végzem. 2019-ben az adóalapba beszámító bevételem 4 561 744 Ft volt, ebből támogatás 1 035 372 Ft. Feleségem bevétele 3 302 783 Ft, melyből 1 177 245 Ft a támogatás. Kérdésem, hogy melyikünknek milyen jogcímen mennyi járulék-, illetve adófizetési kötelezettsége van. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! A következő adózási kérdésben kérem szíves tájékoztatásukat. Egy házaspár férj tagja 2015-ben vásárolt egy családi házat 17 millió forintért. 2016-ban ennek az ingatlannak az 1/2 tulajdoni hányadát feleségének ajándékozta. Az ingatlannal kapcsolatos értéknövelő beruházások 4 millió forint. Ezt az ingatlant a házaspár 2019-ben értékesíti 47 millió forintért. Hogy alakul az ingatlanértékesítésből származó jövedelem a házaspár tagjainál, illetve hogyan adózik ez a jövedelem?
Tisztelt Szakértő! Tagi kölcsön kamatának adóügyi értelmezésében kérném állásfoglalását, mert nem teljesen egyértelmű számomra. Egy zrt. magánszemély egyedüli főrészvényese (100 százalékos tulajdonos) kölcsönt folyósít a zrt.-nek 7 százalék kamat kikötéssel. Az egyszemélyes tulajdonos semmilyen kapcsolatban nem áll a zrt.-vel (nem munkavállaló, nem tisztségviselő), csupán osztalék kifizetése történt eddig részére. Amennyiben a zrt. kamatot fizet a kölcsön után, kifizetéskor milyen adót, járulékot kell levonnia a magánszemélytől, és milyen adó, járulék terheli a zrt.-t? Ha a magánszemélyt szochofizetés terheli, arra vonatkozik-e a felső korlát? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Adózóna! Lakhelyünken 100 garázsból álló kis garázsszövetkezetet működtetünk, ahol a garázsok a magánszemélyek tulajdonában vannak. A szövetkezet nem végez üzleti tevékenységet. A garázstulajdonosok egy szerény összeget fizetnek közös költségre, amely csak az évközi kisebb javításokra, villanyköltségre az elnök tiszteletdíjára, illetve várhatóan nagyobb kiadásra biztosít tartalékolást. Felmerült, hogy ha az elnök bármely okból (betegség, tartós távollét akadályoztatva van) erre az esetre szükséges lenne másik tisztségviselőre is (elnök vagy alelnök), aki szükség esetén intézkedni tudna halaszthatatlan ügyekben. Ehhez közgyűlést kell összehívnom mint jelenlegi elnöknek. Mivel az új tisztségviselő feladata csak kivételesen jelentkezne, vállalja az illető, hogy a feladatát térítés nélkül végezné megbízásos vagy tagi viszonyban. Kérdésem: 1. Az úgynevezett másik tisztségviselő térítésmentes munkavégzése esetén bármilyen járulékot, adót kell-e fizetnie részben a magánszemélynek vagy a társaságnak kötelezően? A válaszukat befolyásolja-e az, ha a cégjegyzésre önállóan vagy együttesen lennének jogosultak, vagy az új személy tagi – vagy megbízási – jogviszonyban végezné eseti munkáját, 2. Feltétlenül szükséges-e szerződést kötni a magánszeméllyel megbízásra vagy elégséges, ha a közgyűlési határozat az Alapszabályban meghatározott feladatokra hivatkozik. Válaszukat előre is köszönöm.
Egyszerűsített foglalkoztatás 22 057 forintot szeretnénk kifizetni szakképzettséget igénylő munkakörben. Ebben az esetben milyen terheket (adó és járulék), és milyen összegben kell fizetnie mind a munkáltatónak és mind a munkavállalónak?
A kormány 2020. március 15-étől rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Ítélkezési szünet esetén a bírósági eljárásra vonatkozó határidők főszabályként nem kezdődnek meg és a már megkezdett határidőkbe a rendkívüli ítélkezési szünet időtartama nem számít bele – emlékeztet közleményében a Deloitte Legal.
Kft. ügyvezetőjét EU-tagállamban heti 40 órás munkaviszonyban távmunkában alkalmaznának programozóként. Kérdésem: itthonról dolgozik, hogy történik az adózása és az egészségbiztosítása?
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy nappali tagozatos egyetemista dolgozhat-e teljes (8 órás) munkaidőben? Illetve rá vonatkozik valamilyen speciális adózás, vagy a normál munkaviszonyban lévő járulékokat kell fizetnie neki is? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Közhasznú alapítvány alapító okiratában szerepel az "egészségügyi dolgozók szakmai képzésének támogatása". Ha a támogatott nemcsak a részvételi díj megfizetését kéri, hanem a konferenciához, továbbképzéshez tartozó szállás, étkezési költség kifizetését is, kérdésem hogy ezeket az egyéb költségeket milyen adó, járulék és egyéb feltételekkel fizetheti ki az alapítvány a támogatott részére. Köszönettel Erdélyi Jánosné
Egy „A” nevű ingatlan-kiadásokkal foglalkozó cégről jelenlegi információk: - Alapítás: 2016.év - Főtevékenységek: o szálláshely-szolgáltatás o ingatlan üzemeltetések o éttermi szolgáltatás - Tulajdonos: „B” nevű cég (100%) - Ügyvezető: megbízott magánszemély („B” nevű cég ügyvezetője is) - Jegyzett tőke: 140 millió Ft - Eredménytartaléka: 230 millió Ft - Tagi kölcsön állomány: 108 millió Ft - Tárgyi eszköz állomány 2019.12.31-én: 328 millió Ft Az „A” cég folyamatosan beruház újabb és újabb ingatlanokba, emiatt a tagikölcsön-állományt apportálni szeretné a jegyzett tőkébe. Kérdések: - van-e bármilyen jogi és/vagy számviteli akadálya az átminősítésnek? - van-e bármilyen adó és/vagy illetékfizetési kötelezettsége az ügyletnek? - van-e bármi, ami a jövőben befolyásolja az osztalék-fizetést vagy egy esetleges végelszámolásnál a törzstőke visszafizetését?
T. Szakértő! Magánszemélynek való bérbeadáskor milyen fizetési, bevallási, bejelentkezési kötelezettsége van a bérbeadónak? Mi van, ha a bérbeadó EU országban él, és ott bérel lakást? A kinti lakás bérleti díját levonhatja-e a magyarországi bérleti díj összegéből? Segítségét köszönöm, Ildi
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték