Ezekről szól a mai svájci népszavazás Cikk
Svájcban vasárnap két népszavazást tartanak, az egyik a monetáris rendszer reformjáról szól, a másik pedig arról a javaslatról, hogy feltételekhez kötnék az online szerencsejátékot.
Svájcban vasárnap két népszavazást tartanak, az egyik a monetáris rendszer reformjáról szól, a másik pedig arról a javaslatról, hogy feltételekhez kötnék az online szerencsejátékot.
Kedvezményezett eltartott életvitelszerűen Svájcban él. A családi pótlékra jogosult az anya, de azt nem itthon veszi igénybe, hanem Svájcban. Az anya rendelkezik Magyarországon biztosítotti jogviszonnyal, keresete után adót és járulékot fizet. Jogosult-e igénybe venni a személyi jövedelemadóból a családi kedvezményt? Köszönettel várom a válaszukat. Bíró Sándorné
Tisztelt Szakérő! Magyarországi székhelyű egyéni ügyvéd jogi szolgáltatást és jogi képviseletet nyújt egy svájci székhelyű (és illetőségű) megbízó felé, a cég kapcsolt vállalkozásainak (melynek egy része magyarországi székhelyű) jogi átvilágítására. Az átvilágítást és jogi szaktanácsadást 0 százalékos áfával kell-e számlázni a svájci illetékességű megbízó felé? Illetve, ha később jogi eljárásra kerül sor, akkor a svájci fél jogi képviseletének ellátása fejében nyújtott szolgáltatás történhet-e 0 százalék áfa felszámításával, vagy 27 százalékos áfát kell felszámítani? Segítségét előre is köszönöm!
Az anyavállalat (svájci székhelyű cég) részére tovább számlázzuk a nálunk állományban lévő foglalkoztatott munkabérét, járulékait és egyéb költségeit. Ezt az áfa-bevallásban a EU-n kívüli szolgáltatás sorban jelentjük. Helyesen járunk el, hogy számlát állítunk ki róla? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem ajtó- és ablakbeépítéssel kapcsolatos szolgáltatást nyújtott egy svájci letelepedési engedéllyel rendelkező magyar állampolgárnak. Az ablak beszerelése magyarországi lakcímén történt. A szolgáltatásról szóló számlát áfával növelt összegben állítottuk ki számára, azon megfontolásból, mivel a szolgáltatás teljesítési helye Magyarország. A számlát megkifogásolták a következőkre hivatkozva: "Csak infóként, a jelzett információk helyesek az Európai Unió területén, Svájc, mint NEM Európai Uniós ország nyújt egyedül lehetőséget az áfamentes szolgáltatás igénybevételére. 11. éve, már svájci letelepedési engedéllyel rendelkező rezidens, magyar állampolgár áfamentes Magyarország területén a magyarországi szolgáltatások tekintetében, emiatt a kiállított számla hibás". Kérdésünk: a számlát helyesen állítottuk ki áfával növelt összegben?
Elbontja a Swisscom távközlési társaság jövőre a nyilvános telefonfülkéket, mivel 2018-tól már nem köteles üzemeltetni azokat – közölte a dpa hírügynökség.
Amennyiben a svájci társaságok átalakulása nem kedvezményezett lenne továbbra is kérdésünk, hogy a befogadó svájci társaság mint jogutód (az Art. 6. § (3) bekezdése, valamint a Ptk. 3:44 § és 3:39 § alapján) örökli az Illeték tv. 19. § (5) a) pontjában szereplő a beolvadt jogelőd svájci cég 50 százalék illetékcsökkentési jogát, mivel beolvadás előtt a beolvadó társaságnak is 50% tulajdonrésze volt. (Jogutód a beolvadó társaság tartozásait is örökli.) A fentiek alapján megállapítható, hogy esetünkben a svájci befogadó társaságnak a tulajdonszerzése miatt illetékfizetési kötelezettsége nem lesz belföldön? Be kell-e jelenteni belföldön az illetékfizetési kötelezettség hiányát?
Egy magyar ingatlannal rendelkező társaságnak két svájci társaság tulajdonosa van (50-50%). Ha az egyik svájci tulajdonos beolvad a a másikba, akkor a befogadó svájci társaság 100 százalék tulajdonos lesz a magyar ingatlannal rendelkező társaságban azaz 50% tulajdonrészt szerez a befogadó társaság, ami felveti a magyar illetéktörvény szerint az illetékfizetési kötelezettséget a befogadó svájci tulajdonos társaságnál. A NAV önök által közölt válaszban azt közölte, ha jól értettük, hogy kedvezményezett volt a svájci beolvadás, ezért illetékmentes volt az átalakulás. Ez csak akkor volna lehetséges ha az Európai Unió által elfogadott az uniós tagállamokra és a EGT-re (Európai Térség Tagállamaira) vonatkozó Átalakulási Irányelv által deklarált kedvezményezett átalakulásnak minősülne az esetünkben részletezett svájci cégek átalakulása, mivel esetünkben is kizárólag társaságok vesznek részt az átalakulásban, készpénz kifizetésére nem kerül sor és a beolvadó társaság tulajdonosa a befogadó társaság új részvényeket bocsát ki a beolvadó társaság tulajdonosának,vagyis a kedvezményezett átalakulás EU-s Átalakulás Irányelv követelményeinek megfelel.(A magyar követelmények természetesen ugyanazok.) Kérdésünk tehát az ,hogy az általunk vázolt svájci társaságok átalakulása kedvezményezettnek tekintendő belföldön is, ezért adó- és illetékmentes? Ha nem kedvezményezett az átalakulás. továbbra is kérdés, hogy a befogadó svájci társaság 50 százalék részesedésszerzése a jogutódlás okán (folyt. köv.)
Tisztelt Szakértők! Magyarországi székhelyű kft. számítógépeket, szkennereket és nyomtatókat vásárolt svájci illetőségű eladótól még 2014-ben. A számla ki lett állítva, ki lett egyenlítve, azonban fizikailag még nem hozták be az eszközöket. 2017. november – decemberben szeretné az ügyvezető személyautóval behozni ezeket Magyarországra. A problémamentes behozatal érdekében felmerült kérdések ezzel kapcsolatban: 1. Milyen dokumentumokat kell a vámnál felmutatni, kell-e előzetesen regisztrálni valamilyen nyilvántartásban? (A cégnek van VPID száma.) 2. 2014-ben kiállított számla és annak melléklete áll rendelkezésre, melyben az eszközök tételesen gyári számmal és eladási értékkel fel vannak sorolva. Gondot fog-e okozni a határon, hogy már 2014-ben ki lettek számlázva, a számla ki is lett egyenlítve még abban az évben, de még csak most, 2017-ben hozzák be fizikailag az eszközöket? 3. Mennyi a vámtétel számítógépes munkaállomások, nyomtatók és szkennerek után? 4. A kiszámlázott érték után kell-e megfizetni a 27 százalék importáfát? 5. A vám és az importáfa megfizetése hogyan történik: a vámnál készpénzben/bankkártyával vagy utólag átutalással? 6. Mikor kell felkeresni vámudvart? 7. Van-e bármilyen előírás, kötelezettség, amit teljesítenünk kell, hogy a behozatal zökkenőmentesen megtörténhessen? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A NAV honlapján olvasható (2017. évi 10. sz. Információs füzet, eho tv. 5. § (3)bekezdés): „9. sz. kérdés: Magyar állampolgárként egész évben Ausztriában dolgozom, rendelkezem osztrák A1-es igazolással, mivel ott vagyok biztosított, eközben magyarországi lakásomat bérbe adom. Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérbeadásból származó jövedelmem után? Válasz: A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személynek az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással kell igazolnia.” Kérdésem hasonló: Magyar állampolgárként Svájcban dolgozom, ott vagyok biztosított, eközben magyarországi lakásomat bérbe adom. Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnem a bérbeadásból származó jövedelmem után? Az szja törvény és az eho törvény értelmében Svájc a közösségi rendelet hatálya alá tartozik? (Ha igen, hol, mely rendeletben található ennek megfogalmazása?) Svájc esetében mely igazolás lesz „az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolás”? Van erre konkrét, kötelező formanyomtatvány? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel M.Erzsébet
A svájci kormány arra számít, hogy a gazdaság kevesebb mint 1 százalékkal növekszik idén, ami az utóbbi nyolc év leggyengébb teljesítménye lenne.
Még több külföldi munkaerőre van szükség a svájci Basel, Genf és Zürich városokban, ezért az illetékes kantonok arra kérték kedden az alpesi ország kormányát, hogy a jövőben több embernek adjon ki munkavállalói vízumot az Európai Unión kívüli, harmadik országokból.
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném a segítségét kérni. Társaságunk a következő felállásban valósít meg árubeszerzést: svájci cégtől rendeljük meg az árut, a svájci cég intézi a fuvart, légi közlekedéssel jut el az áru közvetlenül Svájcból Magyarországra. A számlát az eladó francia EU-s adószámával állítják ki, mivel Franciaországban is van áfaregisztrációjuk közösségi termékbeszerzésre, vevőként pedig a mi közösségi adószámunk szerepel. Kérdésünk, hogy helyes-e ez a számlázás, ezt a felállást kezelhetjük-e normál közösségi termékbeszerzésként? Köszönettel: Management Consulting Bt.
Cégünk használt személygépkocsik értékesítésével foglalkozik. A használt személygépkocsikat Svájcból szerzi be. A különbözeti áfa alapjának meghatározásánál a beszerzési áron kívül levonható-e a Svájcban kifizetett vám? Petrőcz Judit
Tisztelt Szakértő! Szakfordítással foglalkozó adószámos magánszemély svájci egyetemnek számlázna. Hogyan történik ilyenkor az adó- és járulékfizetés? A minimálbér 30 százalékát biztosan meghaladja a díjazás (időarányosan). Köszönöm a segítséget! Emília
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől