12 találat a(z) NAV ellenőrzés cimkére
Ilyen eredménnyel zárult a Balaton és a Velencei-tó körüli NAV-ellenőrzéssorozat
Cikk
A Balatonnál és a Velencei-tónál a revizorok több mint háromezer vizsgálatot végeztek idén július 1. és augusztus 31. között, az esetek 20 százalékában tapasztaltak jogsértést – ismertette a nyári akciójának mérlegét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn az MTI-vel.
Mit vizsgál a NAV a fiktív számlák kapcsán, hogy lehet elkerülni a büntetést?
Cikk
Immáron több évtizedes probléma a magyar gazdaságban az áfa visszaigénylésével kapcsolatos visszaélések kérdése. Az Európai Bizottság adatai szerint a be nem szedett áfa közel 140 milliárd euró kárt okoz a tagállamoknak évente. Magyarországon ez a kiesés eléri az évi 1,2 milliárd eurót (400 milliárd forint). Az adóhatóság komoly erőfeszítéseket tesz a fiktív számlákat kibocsátó és befogadó vállalkozások felkutatására. Döntéseivel gyakran olyan vállalkozásokat is sújt, amelyek ártatlanok. De mit ellenőriz az adóhatóság? Miként lehet elkerülni az indokolatlan büntetést? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járják körbe a Deloitte Legal adóperes szakértői.
NAV végrehajtás, árverés során ki vehet részt az árverésen
Kérdés
Egyéni vállalkozó vagyok. Az egyéni vállalkozáson kivül 50 százalékban tulajdonos vagyok egy kft.-ben. A kft. másik tulajdonosa és ügyvezetője a fiam. A NAV ellenőrzése nagyobb összegü áfahiányt állapított meg a kft.-nél. A kft. pénzügyi forrásai nem fedezik a megállapított adóhiány és bírság összegét. Várhatóan végrahajtásra, árverésre kerül sor a kft. eszközeinek, vagyontárgyainak, gépeinek vonatkozásában. Kérdésem: mint a kft.-ben 50 százalékban tulajdonos az egyéni vállalkozásom a végrehajtás során az árveresen részt vehetek-e, megvásárolhatom-e a kft. tulajdonát képező gépeket, berendezési tárgyakat, telephelyet. Várom mielőbbi szives válaszukat! Tisztelettel: egy egyéni vállalkozó
Mögöttes felelősség
Kérdés
Személyem 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkezi egy kft.-ben. A másik 50%-os tulajdoni hányaddal a fiam rendelkezik és ő az ügyvezető. Én a kft.-ben semmilyen tényleges tevékenységet nem végzek. A NAV ellenőrzést végzett áfakörben a kft.-nél. A jegyzőkönyvben nagyobb összegü jogtalan visszaigénylést állapitott meg az ellenőrzés. A megállapitott adóhiány és a várható birság, késedelmi kamat összege meghaladja a kft vagyontárgyainak értékét. Kérdésem: a NAV később a megállapitott fizetési kötelezettség és a számára megtérülő érték különbözetét érvényesítheti-e úgy a tulajdonos ügyvezetőnél, mint személyemnél tulajdonosként mögöttes felelősség megállapításával? Tisztelettel kérem szíves válaszát.
Könyvelés és az adófolyószámla összhangja
Kérdés
Kedves Szakértő! Az elsőfokú NAV-határozatban történt adómegállapítást a másodfok helyben hagyta, így a másodfokú határozat megtámadása mellett döntött az adózó. A FAG nyomtatványban egy év múlva esedékes időpontra kérte az adó megfizetését egy összegben, az alábbi indoklás mellett: “A NAV másodfokú határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztünk elő, valamint ezen keresettel egyidejűleg felügyeleti intézkedés iránti kérelmet is benyújtunk.“ A folyószámlán az előírt adótartozás mínuszolásra került, viszont a kért egy évvel későbbi időpontra nem került előírásra (ahogy ez szokott lenni egy normál, nem vitatott fizetési halasztási kérelem esetében). Véleményünk szerint az ügynek a NAV-folyószámlán való ily módon történő figyelembevételétől függetlenül (vélhetőleg ebben az esetben megvárja a bírósági döntést a NAV, akár még akkor is, ha az később lesz, mint a kért halasztási időpont) az adózó könyveiben könyvelni kell a ráfordítások között a másodfok megállapítását (adólapnövelő tétel mellett), amennyiben az a mérlegzárás időpontjáig ismertté vált. Jól gondolom-e, hogy az ilyen jellegű fizetési halasztás NAV-folyószámlán való kezelése másként történik a folyószámlán? Az Art. mely szakasza foglakozik az ilyen jellegű üggyel? Jól gondoljuk-e a könyvelést, illetve azt, hogy ez esetben a könyvekben kimutatott adókötelezettség eltér (el kell térnie) a folyószámlában kimutatott kötelezettségtől?
Veszteségelhatárolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2007-2008. éveket 2011. 10. 17-étől 2011. 12. 19-éig vizsgálta az adóhatóság, amely ellenőrzés megállapításait realizáló határozat 2012. 03. 20-án lett jogerős. A 2007. évi társasági adóalap a 767 ezer forintról -5489 ezer forintra változott, így a jogerős határozattal a 2007. és 2008. évi társasági adó alapja is negatív lett. A Tao. tv. 17. § (1) bekezdése szerint, amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, e veszteség elhatárolt összegét az adózó a következő adóévekben – a (2)-(9) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – döntése szerint felhasználhatja. E szabály alkalmazásában az adózó döntése az üzleti évről készített beszámolónak a gazdasági társaságokról szóló törvény (korábban: Gt.) előírásai alapján történt elfogadásával hozza meg. Adminisztrációs tehercsökkentési céllal – először a 2009. adóévi adókötelezettségekre is alkalmazhatóan – megszűnt a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélye. Emellett a 2009 és az azt követő adóévekben keletkező negatív adóalap korlátlan elhatárolásának egyetlen törvényi feltétele, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezzen. Az adóhatóság megállapításának jogerőssé válásának időpontjában már nem élt a bejelentési kötelezettség. Kérdésem, hogy a 2012. 03. 20-án jogerős határozat megállapításai „eredményeként” keletkezett 2007. és 2008. évi negatív adóalap esetében a 2010. 01. 01-jétől érvényes társasági adótörvény előírásai vonatkoznak-e a veszteségelhatárolásra? Köszönettel: Kállay Ferenc
Végrehajtás menete
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyében érdeklődöm. A könyvelő 2017. 02. hónapban tévesen töltötte ki a 16KATA bevallást (a kérdéshez nincs jelentősége, hogy mi a hiba), így 1 millió 800 ezer forint kötelezettséget írtak elő a vállalkozó folyószámláján. Az ügyfélkapun jött egy fizetési felszólítás 03. 16-án, melyet a vállalkozó nem nyitott meg, majd egy következő értesítés pár nap múlva, e-mailben, hogy az üzenet átvettnek minősül. Ezek után 06. 02-án jött egyszerre 8 NAV-levél – postai úton –, melyekben van 2 autó- és 1 ingatlanfoglalási jegyzőkönyv, egy bérletiltás (pedig nincs is munkaviszonya és egyéb jövedelme a katás egyéni vállalkozás mellett), valamint levelek a végrehajtási költségekről. Ezen levelek átvétele után azonnal megtörtént a bevallás önellenőrzése, és a folyószámlát rendezte a vállalkozás. A kérdésem, hogy nem maradt ki a NAV-hátralékkezelés és NAV-végrehajtás ügymenetből lépés? Tényleg ennyit elég, ha tesz a NAV, hogy elküld egy fizetési felszólítást az ügyfélkapun és postán nem, majd azonnal foglal? (Alanyi mentes vállalkozó lévén nincs bankszámlája.) A gondja az a vállalkozónak, hogy ki kell fizetni 33 ezer forint végrehajtási költséget, pedig nem is tartozott a NAV-nak. Köszönettel.
Szintetikus könyvelés
Kérdés
A NAV ellenőrzött egyéni vállalkozóként. Kötelezett, hogy pótlólag bocsássam rendelkezésére a szintetikus könyvelésen alapuló pénztárkönyvet. Kinek kell ilyen szintetikus könyvelést vezetni és pontosan mit jelent?
Adómentes lakáscélú munkáltató támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló 2015-ben lakást vásárolt. 2016-ban a munkáltató vállalta, hogy segítséget nyújt a lakáscélú hitel előtörlesztésében. A munkáltató ennek érdekében elkülönített bankszámlát nyitott. A bankszámlaszerződés értelmében a számlára elhelyezett pénz kizárólag az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás folyósítására használható fel. Az átutalást a munkáltató 2016-ban teljesítette. Kérdésem az, hogy milyen nyilatkozatoknak, iratoknak a beszerzése szükséges, hogy egy esetleges NAV ellenőrzés során ne kapjunk semmiféle NAV megállapítást (pl. nyilatkozat a dolgozó részéről, hogy korábban nem kapott más munkáltatótól ilyen támogatást, tulajdoni lap stb.). Azért kérem ezt, hogy biztos lehessek benne: mindet összegyűjtöttem, és kipipálhassam, hogy minden itt van, vagy időben szólhassak, ha valaminek a beszerzése szükséges. Előre is köszönöm türelmét és megtisztelő segítségét!
NAV revízió megállapításának könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2013. évre vonatkozó NAV revízió társasági adóra vonatkozóan állapított meg adóhiányt. A társaság számviteli politikája szerint az adóhiány, illetve annak jogkövetkezményei nem jelentős összegű hibát eredményeznek. A 2013. évre vonatkozó társasági adóhiányt hogyan kell helyesen könyvelni a 2016. évben? Köszönöm a segítségét.
NAV bírság
Kérdés
Ügyfelem egy kft., melynél a 2015. évi termékdíjat ellenőrizte a NAV - hiányt állapított meg és bírságot szabott ki. A határozatot 2016. december 26-án vették át. Kérdésem: ha a termékdíj-hiányt a múlt évre könyvelem le, nem tudom, hogy a bírságot a 2017. vagy a 2016. évre könyveljem, ugyanis a határozat 2017. 01. 11-én válik jogerőssé. Válaszukat köszönöm.
A pályakezdő jósnő és a vidéki muzsikus esete az adóellenőrökkel
Cikk
Elfelejtette kifényesíteni a kristálygömbjét a jósnő, és nem látta az adóellenőr-veszélyt, és egy álbuli 13 zenésze is belefutott a revizorok csapdájába.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
