Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    66 találat a(z) üzletrész eladása cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. törzstőkéje 3000 eFt, ebből 1000e -1000e Ft tőkét az eredeti tag eladott a belépő két új tagnak. A taggyűlési határozatban a 2*1000 eFt névértékű üzletrészt adta el. ("Egyszemélyes tag elhatározza üzletrészei egy részének értékesítését az alábbiak szerint XY részére 1000 eFt névértékű üzletrész Z tag részére....) A társasági szerződésben pedig az egyes tagok törzsbetétje 1000-1000-1000 eFt. Kérdésem az, hogy különbséget kell tenni az üzletrész és a törzstőke eladása között? Adózást érint. Ha törzstőkét ad el, nincs adófizetés, ha üzletrészt, akkor hogyan kell adózni? A cég saját tőkéje több millió forint. A követelése is. Válaszát köszönöm szépen! Anikó

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat. Egy magánszemély 2018 októberében eladta egy kft.-beli üzletrészét XX Kft.-nek. Az üzletrész adásvételi szerződésének értelmében a vételár 50 százaléka azonnal kifizetésre került. XX Kft. a kifizetett vételárból az szja-t levonta, bevallotta, a magánszemély pedig a 2018-as szja-bevallásában az ügyletet jelentette. A vételár második 50 százalékát XX Kft. nem fizette még ki. Magánszemély a vételárra vonatkozó követelését 2019 októberében eladta ZZ Kft.-nek, az eladási ár a követelés összegével egyezett meg. ZZ Kft. nem készpénzben/banki utalással fizetett, hanem egy YY Kft.-vel szembeni követelését engedményezte a magánszemélyre. Az ügylet eredményeképpen a magánszemély jelenleg YY Kft.-vel szemben birtokol egy követelést (az üzletrészvételár 50 százalékával egyező összegű), melynek várható kiegyenlítése 2020-ban, vagy azt követő években részösszegek formájában történik meg. Kérdéseim az egész ügylettel kapcsolatban. 1.) Mikor keletkezik a magánszemélynek a vételár második 50 százalékának tekintetében adókötelezettsége? a. A vételárra vonatkozó követelés értékesítésének időpontjában, vagyis 2019 októberében, függetlenül attól, hogy ott semmilyen pénzmozgás nem történik, azaz a magánszemély jövedelmet ekkor még nem realizál? b. Vagy 2020 során, vagy azt követő években részösszegenként, amikor a magánszemély valóban pénzt realizál az ügyletből és YY Kft. kifizeti a tartozását? 2.) Ha 2019 októberében van az adókötelezettség időpontja, akkor kell-e szja előleget fizetnie a magánszemélynek 2020. január 12-ig 2019/IV. negyedévre vonatkozóan, vagy elegendő az szja-t a 2019-es szja bevallásban 2020 májusban rendeznie? 3) Van-e, és ha igen, melyik kft.-nek (és mikor) adatszolgáltatási kötelezettsége a NAV felé a levonni nem tudott személyi jövedelemadó előlegről?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Többszemélyes kft. egyik magánszemély tagja eladná az üzletrészét. Az üzletrész szerzési értéke és járulékos költségei 1 millió forint, szokásos piaci értéke 10 millió forint, a vételár 20 millió forint. Szeretném megkérni, hogy matematikailag segítsen levezetni az eladó részéről az adófizetési kötelezettségeket. Leginkább a szocho alakulása érdekel, illetve a felső határ figyelembevétele egyéb jövedelem és árfolyamnyereség-jövedelem viszonyában. Ha jól gondolom, egyéb jövedelem után nincs felső határ, csak árfolyamnyereség-jövedelem után. A vevő vagy maga a cég lenne, vagy egy másik magánszemély tag a cégből, az eladó adófizetési kötelezettségét tekintve van különbség? Előre is köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    A társaság a korábban megvásárolt üzletrészét eladja a társaság tagjának. A vételár a jegyezett tőke üzletrészre jutó értéke, például 1 M Ft, 25% tulajdoni hányaddal. A társaság szokásos piaci értéke (saját tőke) 40 M Ft., üzletrész arányosan 10 M Ft. A saját üzletrész könyvekben nyilvántartott értéke 15 M Ft. Milyen adók terhelik a vevő magénszemélyt, keletkezik-e adókötelezettsége, adóalapemelés az eladó társaságnál? Köszönettel: Kertész Béla

    Kérdés

    Ingatlantulajdonnal rendelkező cég üzletrészének 100 százalékos tulajdonosa egy belföldi cég. Az üzletrészt el szeretné adni kapcsolt vállalkozásának. Kell-e az eladással kapcsolatban illetéket fizetni?

    Kérdés

    2019. 05. 08-án tettem fel egy kérdést üzletrészeladással kapcsolatosan. A szakértői válasz általánosságokat fogalmazott meg. és nem tért ki a kérdésben megfogalmazott konkrét problémákra. Kérném újból a megválaszolását. Köszönettel.

    Kérdés

    Egy magánszemély 100 százalékban tulajdonosa egy kft.-nek. Az alapításkor 500 ezer forint törzstőkével jegyezték be. A Ptk. rendelkezései szerint 3 millió forintra felemelte a törzstőkéjét. A fennmaradó részt 2019. december 31-éig vállalta befizetni. El szeretné adni a kft.-t. Még nem fizetett be plusz törzstőkét. Ha 500 ezer forintért adná el a részét, akkor keletkezik fizetési kötelezettsége az eladónak és vevőnek? A kft könyveiben 500 000 forint tagi hitel van nyilvántartva. A tagi hitelt összegével mi a teendő? Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    Egy magánszemély 100 százalékban tulajdonosa egy kft.-nek. Az alapításkor 500 ezer forint törzstőkével jegyezték be. A Ptk. rendelkezései szerint 3 millió forintra felemelte a törzstőkéjét. A fennmaradó részt 2019. december 31-éig vállalta. El szeretné adni a kft.-t. Még nem fizetett be plusz törzstőkét. Ha 500 ezer forintért adná el a részét, akkor keletkezik fizetési kötelezettsége az eladónak és vevőnek? Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft.-nek van több tulajdonosa. Magánszemély is és társas vállalkozás is. Az egyik magánszemély úgy döntött, hogy üzletrészét eladja egyrészt a kft.-ben lévő másik magánszemélynek névértéken, a másik részét szintén a kft.-ben tulajdonosként lévő társas vállalkozásnak, névérték felett (nem piaci áron). Hogy kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket a kft.-ben? Ha névértéken adja el a magánszemélynek a részesedését, kell vizsgálni a piaci árat és könyvelni utána árfolyamnyereséget? Illetve mit kell nézni és könyvelni, ha névérték felett adja el az üzletrészt a magánszemély tulajdonos? Köszönöm.

    Kérdés

    1. Kft. rendelkezik – a tagi üzletrészeken felül – saját üzletrésszel. Az előírások szerint ezt egyenlő arányban kell felosztani, vagy taggyűlési határozattal kerülhet akár egy tag nevére? Ha nevesítjük a kft. saját üzletrészeit (felosztjuk azokat), az után van-e adó- és illetékfizetési kötelezettség, ha van, mikor esedékes, milyen mértékű? 2. Amennyiben a kft.-n belül a tagok között üzletrészvásárlás történik, annak milyen mértékű illetékvonzata van, és az mikor esedékes? 3. Ha osztalékkifizetés történik, annak milyen adó-, eho- stb. vonzata van, és mikor kell megfizetni? 4. Ha a kft.-t értékesítik (a tagok az üzletrészeiket egyben eladják), milyen összeg után kell adót vagy esetleg ehót fizetni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft.-ben B Kft. 50%-os tulajdonos. B Kft. eladja 50% üzletrészét (bejelentett részesedés volt) a 2017. évben 2019. évi fizetési határidővel (2017-ben nem folyik be a vételár). B Kft.-nek mikor kell adóznia az üzletrész-értékesítésből származó árfolyamnyereség után? És B Kft. 2017-ben hogyan és mit könyvel? Köszönettel.

    Kérdés

    Belföldi társaság vagyonában kb. 90 százalékos értékben van nyilvántartva egy ingatlan. A társaság tulajdonjogának (teljes üzletrészének) 100 százalékos belföldi magánszemély általi megvásárlás esetén – mikor keletkezik az illetékfizetési kötelezettség (tulajdonváltozás cégbírósági bejegyzésekor vagy az adóév végén)? – mi az illeték alapja? (Az üzletrész ellenértéke?) – mi az ingatlanátadás alapja, mivel a könyv szerinti érték már nagyon alacsony? – hány százalékos illetékkulcs vonatkozik az esetre (gondolom 4 százalék itt is érvényesül)? – bevallás vagy kivetés alapján kell az illetéket megállapítani és befizetni? Köszönet a válaszokért!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni. Van egy kft., ami tulajdonos egy másik kft.-ben. A tulajdonrésze, ami tartós részesedés, a 171-es kartonon szerepel 30 000, van viszont egy üzleti cégérték a 151-es kartonon 10 000. Ha most eladja a részét 55 000, akkor ebben az esetben a kivezetés után a nyereséget csak a részesedés után számolom el, vagyis 25 000 lesz a nyereség, vagy levonhatom a cégértéket is és ebben az esetben nyereségként csak 15 000 számolok el? Köszönöm válaszát előre is.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2016. szeptember 1-jén egy egyszemélyes kft. eladta az üzletrészét. 2016. augusztus 31-éig a tagnak igen jelentős osztalékelőleget fizettek ki. Előleget, nem osztalékot. A kérdés az, hogy helyes volt-e előleget fizetni, vagy osztalékként kellett volna a kifizetést megtenni? Az előleg után a cég befizette az szja-t, az ehót viszont nem. A vevő csak az üzletrész értékében vásárolta meg a társaságot. Válaszát köszönöm!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Gyod, csed

    Czeglédi Bernadett

    munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

    Családi adókedvezmény

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakmai állásfoglalás kérése a munkába járás távolságának meghatározásával kapcsolatban

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media