28 találat a(z) üzleti út cimkére
Mol-kártya elszámolása, adófizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) és közigazgatási intézetünk között megkötött megállapodás alapján intézetünk egy munkatársának a KEF Mol-kártyát biztosít. A kártya a munkatárs nevére szól, hivatali-üzleti utazás esetén a saját gépjárműve használatához biztosít üzemanyagot és a Mol-kártyához kapcsolódó szolgáltatás igénybevételét. A felhasznált üzemanyagról és az igénybe vett szolgáltatásról a számla a KEF részére készül, amelyet intézetünk utólag térít meg a KEF-nek. A hivatali-üzleti utazás nem kiküldetési rendelvény alapján kerül elszámolásra, a munkatárs hivatali-üzleti utazásairól útnyilvántartást vezet a költségelszámoláshoz, amely egy időszakban hiányos (az előző időszak elszámolása alapján a kilométerenkénti üzemanyagköltséget alapul véve). A Gjt. tv. alapján a magánszemélynek saját gépkocsija használatakor a hivatali-üzleti útjaihoz az elszámolt költség után cégautóadót kell megfizetnie, azonban az útnyilvántartás hiányosságából adódó költségkülönbözetet hogyan, milyen adófizetési kötelezettséggel vegyük figyelembe? A cégautóadón kívül – a juttatás után – az szja-törvény rendelkezéseire tekintettel akár a magánszemélynek, akár Intézetünknek van-e adófizetési kötelezettsége? Egyes meghatározott juttatásként vagy bérjövedelemként kell az adót és járulékot megfizetni a juttatás után? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Hivatali, üzleti út
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (megbízó) külföldi terjeszkedéshez pénzügyi tanácsadási szolgáltatást vesz igénybe külföldi társaságtól (megbízott). A megbízott társaság munkatársa a megbízás keretében az üzleti feladatok személyes egyeztetése érdekében alkalmanként Magyarországra jön. A megbízó a megbízott munkatársának szállodai szállásköltségét a megbízási szerződés szerint – a megbízó nevére szóló számla alapján – kifizeti. A megbízó a szállás költségét a megbízott szerződésszerű teljesítéséhez szükséges, a saját gazdasági érdekkörében felmerült ráfordításnak tekinti. A kérdéseink: – Felmerül-e a külföldi megbízott belföldi szállásköltsége után a megbízónál adókötelezettség? – Milyen szerződési vagy bizonylati forma lenne szükséges ahhoz, hogy a kifizetésre az Szja tv. 3. § 10.pont (hivatali, üzleti utazás), valamint 7. § (1) q) pont (hivatali, üzleti úthoz kapcsolódó szállás) szabályait lehessen alkalmazni? – A megbízó nevére szóló szállás számlájának előzetesen felszámított áfája a megbízónál levonható-e? Köszönettel.
Adózási kihívásokkal is járnak a nemzetközi üzleti utak
Cikk
A munkáltatók jellemzően tisztában vannak azzal, hogy munkavállalóik különböző adórendszerek között utaznak, azonban az esetlegesen felmerülő adóadminisztrációs és bérszámfejtési kérdéseket a cégek jelentős része nem vagy csak részben kezeli – derül ki a Deloitte üzleti utazásokat vizsgáló felmérésből. A téma rengeteg vállalkozást érint, a kutatásban megkérdezett társaságok 95 százalékánál vesznek részt a munkavállalók különböző nemzetközi üzleti utazásokon.
Személygépkocsi nyílt végű lízingjének áfája
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. nyílt végű lízing keretében személygépkocsit üzemeltet. A futamidő 60 hónap. Eddig útnyilvántartás vezetésével elkülönítettük a magán és a céges utakat. A havi lízingdíj áfájának annyi százalékát nem vontuk le, ahány százalékot az adott hónapban a megtett magánút képvisel. Ezzel egyidőben a kezdőrészlet korábban levont áfájának 1/60-ad részét is kiigazítottuk ezzel az arányszámmal, kvázi "visszafizettük" a magánútra eső kezdő részlet áfáját. A kérdésem az, hogy ha az útnyilvántartás nélküli megoldást választjuk (50 százalékos magánhasználatot, 50 százalékos céges használatot feltételezve), akkor mi a helyzet a kezdőrészlet levont áfájának 1/60-ad részével? Most annak az 50 százalékát kell minden hónapban beállítani fizetendő áfaként? Mert ez azt jelentené, hogy egy 5 millió forintos kezdőrészlet áfájának az 50 százalékát szép lassan vissza kellene fizetni a költségvetésbe. Vagy rosszul értelmezem?
Munkavállaló szállásdíja: levonható-e az áfa vagy sem?
Cikk
A cég értékesítési vezetője ingázik a lakóhelye és a vállalkozás székhelye között. Beosztásából kifolyólag az egész ország területén végez munkát. Amikor heti két egymást követő napon a székhelyen tartózkodik, nem utazik mindkét nap haza, hanem a cég finanszírozza – a társaság nevére szóló számla alapján – a szállásdíját. Levonásba helyezhető-e ezen szállásdíj áfatartalma? Dr Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.
Gyárlátogatás – üzleti partner adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk gépek nagykereskedelmével foglalkozik, melyeket a külföldi gyáraktól szerez be. Az egyik gyár gépeiről elterjedt, hogy nem is itt Európában, hanem Kínában gyártják. Ennek a kételynek az eloszlatására ügyfelünk akciót szervezett, melynek keretében, aki decemberben a gépekből X forint értékben vásárolt, ajándékutat kap egy gyárlátogatásra Hollandiába, 1 fő erejéig, 2-3 napos útra. A rövid részletezés után a kérdés arra irányulna, hogy a nagykereskedő ügyfelünknél jelentkezik buszbérlés, külföldi szálláshelyszámla, esetleg étel-italköltség is. Ezeket miként kell kezelni számviteli és adózási szempontból? (Összege kb. személyenként 130 ezer forint.) Ahol több fő jönne az üzleti partnertől, ott ezt a díjat kérnék el költségtérítésként is. Ügyfelünknek nincs utazásszervezési tevékenysége, így ezt milyen jogcímen számlázhatja ki az üzleti partnereknek, és a könyvekben milyen költség alatt tüntetheti fel? Az üzleti út dokumentálását és az adózást tekintve mit kellene tudnunk? Köszönöm válaszát előre is!
Kiküldetés: mi változott és mi nem a napidíjszabályokban?
Cikk
A személyi jövedelemadó (szja) törvényben 2016. augusztus 1-jétől módosult a belföldi kiküldetés fogalma: ezentúl, ha a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződésben rögzített, vagy ennek hiányában a szokásos munkavégzési helytől eltérő belföldi helyen történő munkavégzésre utasítja, adózási szempontból kiküldetésben töltött időnek csak a feladat ellátása érdekében szükséges utazási idő számít. Hogyan érinti ez a fuvarosokat?
Hivatali célú költségek
Kérdés
Egy kft. ügyvezetője (nem munkaviszonyban látja el feladatát) a céges útjaival kapcsolatban különböző számlákat, illetve bizonylatokat (amelyek nem számlák) ad le a könyvelés felé. Ezen számlák, bizonylatok a cég külföldi partnereinek felkeresésével kapcsolatosak, rendszerint repülőjegyek, szállás+reggeli, parkolás, útdíjak, tankolás, gépkocsibérlés, étkezés. Ilyen üzleti utak esetében a társaságnak kell kiküldetési rendelvényt kiállítania, hiszen nem a munkáltató küldi el munkavállalóját céges útra, hanem maga az ügyvezető utazik. Hogyan lehet elszámolni azon költségek összegét, amelyről nem ad a cég névére szóló számlát? Például van, hogy parkolóautomatából vásárol parkolójegyet külföldön. A cég, valamint az ügyvezető (aki külföldi állampolgár) szempontjából keletkeztet-e adókötelezettséget bármelyik tétel (például a nem szállásdíjban foglalt reggelin kívüli étkezés)? A számlákat az 52-es utazási, kiküldetési költségek között kell nyilvántartani? Esetleges ellenőrzéskor, hogyan bizonyítható, hogy valóban üzleti céllal jelent meg az ügyvezető, ha például a partner megkeresése után mégsem kötöttek üzletet? A külföldi számlák tekintetében áfa szempontjából van-e valami bevallási kötelezettség? A számlán a "kinti" adómértéket tüntették fel.
Üzleti utak, külföldi munkák, magyar munkavállalói vélemények
Cikk
A magyar munkavállalók egybehangzóan úgy vélik, hogy a külföldi üzleti utak növelik a munkájuk értékét, mégis alig dolgoznak olyan pozícióban, amely erre lehetőséget adna. A Randstad Workmonitor adatai szerint mindössze tízből egy magyar szokott külföldre menni céges ügyben, amely messze elmarad a globális átlagtól. Ötből három megkérdezett egy jó állásért még a határon túlra is költözne.
Üzleti partner külfdöldi utazásának költsége
Kérdés
Ha egy kft. ügyvezetője a bizonyítottan üzleti célú külföldi utazására marketingcélból magával viszi egy partner cég képviselőjét, ennek a személynek az utazási és szállásköltsége elszámolható-e a kft. részéről, illetve milyen adó- és járulékterhek mellett?
Üzleti út költségeinek elszámolása egyéni vállalkozónál, ügyvezetőnél
Cikk
Egyéni vállalkozó (és egyúttal ügyvezető) Olvasónk arról érdeklődött, miként számolhatja el üzleti utazásainak vasúti és étkezési költségeit. Kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Üzleti út esetén fizetendő szja és eho
Kérdés
Egy Kft. ügyvezetője és 1 alkalmazott külföldre utazott, céges autóval a termeléshez szüksége gépvásárlási szándékkal. Az utazáshoz kapcsolódó szállást (reggelivel), üzemanyagot az ügyvezető a céges bankkártyájával egyenlítette ki, illetve 1-2 készpénzes számlát adott le, ami éttermi étkezésről szól. Az lenne a kérdésem, hogy keletkezik-e a magánszemélynek SZJA illetve EHO fizetési kötelezettsége egy ilyen üzleti út kapcsán. /Ellátmányt hivatalosan nem kaptak/. Köszönöm válaszukat.
Üzleti utazás költségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő!Fuvarozó vállalkozásunk tisztségviselői külföldi üzleti útra utaztak, a felmerülő költségekről (szállás, autópályadíj, étkezés...stb.) számlát hoztak. A kérdésem az lenne, hogy ezeket a költségeket terheli-e az egyéb juttatásokat is terhelő szja és eho fizetési kötelezettség?Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
