Tisztelt Szakértő! Vállalkozás autómentést végez Magyarországon, a lerobbant autósok között szerb és svájci is van. Helyesen járt el, hogy áfamentesen állította ki a számlát, és a bevallás 91. sorában szerepeltette a tételt? Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Grafikai tevékenység számlázásáról szeretnék érdeklődni: A/1 közösségen belüli magánszemély A/2 közösségen belüli cég B/1 közösségen kívüli magánszemély B/2 közösségen kívüli cég számára. Legyen kedves segíteni, mikor kell áfás, és mikor lehet áfamentes számlát kiállítani?
Tisztelt Adószakértő! A társaság Németországban személygépkocsit vásárolt, áfamentesen, amit hamarosan kivásárolt egy távozó tag. A cég áfamentes számlát állított ki a számára. Helyesen tette? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértők! Kínában gyártott terméket értékesítenénk Angliába. Két opciónk van: A) Kínából közvetlenül jutna el a termék Angliába – ez esetben ha jól gondolom, nem állítható ki áfamentes számla, annak ellenére sem, hogy Magyarország–Anglia között jön létre a tényleges szerződés (de az áru ugye hiába van a mi tulajdonunkban, mégis 3. országból érkezne az angol céges ügyfélhez)? B) Az áru előbb Kínából Magyarországra érkezik, itt reményeink szerint áfa-mentesen importáljuk (ez vámmentességet nem jelent, tehát azt mindenképp meg kell fizetni, jól tudom?), majd eztán Magyarországról 30 napon belül útra is kelne Angliába- áfamentes számlával. A kérdésem ez lenne, hogy B opció esetén milyen értéket kell megadni a Kína-Magyarország importáláshoz? A nekem megállapított beszerzési árat, vagy pedig rögtön a már a vevőnek szánt (értékesítési) árat? A beszerzés például 13 000 USD, amennyiért eladnám, az 20 000 USD. Melyik érték alapján kerül importálásra Magyarországon a termék? Amennyiben a 13 000 alapján – van-e lehetőség arra, hogy az angliai megrendelő ezt az összeget ne láthassa? (Tehát ne tudja kikalkulálni az én profitommal.) Nagyon szépen köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanát a hozzá kapcsolódó telekkel együtt értékesíteni szeretné. Nem választottuk az áfatörvény 88. paragrafusa szerinti adókötelessé tételt. Ebben az esetben jól gondoljuk, hogy az értékesítésről áfamentes számlát kell kiállítani? Nagyon magas az ingatlan értéke, ezért szeretnék Önöktől megerősítést kérni. Köszönettel: Metszőssy Klára
Kft.-nek egy darab ingatlana van, melyet 2004. évben vásárolt és vett használatba. Az ingatlanhoz az áfakört választotta a mentesség helyett. Vásárláskor és azt követően is levonásba helyezte az ingatlanhoz tartozó általános forgalmi adót . Ha 2017. évtől az ingatlan értékesítéséhez az áfamentességet választaná, kell-e alkalmaznia az arányosítást, amennyiben az ingatlant értékesíti? Másként fogalmazva a kérdést: figyelemmel a szerzés évére, a 10 vagy a 20 éves figyelési szabály alkalmazandó ebben az esetben?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem nem lakóingatlant értékesítene. Az ingatlant 2010-ben vette, akkor áfát igényeltünk vissza Érdeklődöm, hogy most, ha nincs bejelentkezve áfakörbe erre a tevékenységre, akkor áfamentes számlát állíthat ki? Válaszukat köszönöm.
Gazdasági műszaki ellátó szervezet vagyunk, az intézményeinknek a rezsiköltséget számlázzuk tovább (közvetített szolgáltatás). Az egyik partnerünk idén januártól kisadózó lett, az általa végzett munkabiztonsági és tűzvédelmi feladatokat számlázzuk tovább. A partner számlája áfamentes lett, mi áfakörbe tartozunk. A kérdésem az lenne, hogy ezt áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában van 15 éve egy gyártelep, melyet értékesítene. Az ingatlan értéke 130 millió forint. A kérdés, hogy az értékesítéskor az eladó kft. köteles-e felszámítani az áfát? A vevő egy normál áfakörbe tartozó másik vállalkozás, amely jogosult levonni az áfát. A közreműködő bank felvetette, hogy fordított áfával kell az ingatlant eladni. Álláspontunk szerint ez az értékesítés a 86. § (1) bekezdés j) pontja szerint adómentes, és nem tartozik a jb) pontba sem. Tehát nem kell áfát felszámítani. Az eladó kft. a 15 évvel ezelőtt, a vásárláskor felszámított áfát levonta, de az idő miatt már az arányosításra sincs szükség. Kérem állásfoglalásukat, hogy a fenti eladást hogyan kell szabályosan bonyolítani. Köszönettel. Soltész Nóra
Tisztelt Szakértő! Januárban alakult egy cég, melynek tárgyi adó mentes és áfakörös tevékenységei is vannak. Az első három hónapban nem állított ki számlát, viszont voltak költségei (cégalapítás ügyvédi díja, bélyegző, irodaszerek...). Ezen költségek áfájának 50 százalékát a havi áfabevallásokban a 68-as sorba írtuk be, gondolva arra, hogy még nem lehet tudni, milyen számlát fognak kiállítani, és így nem lehet tételesen elkülöníteni a költségeket, és a arányosításnak az 50-50 százalék lett alapul véve. A negyedik hónapban tárgyi adó mentes számlát bocsájtottak ki. Az ezekhez kapcsolódó költségek számláinak áfatartalmát nem igényeljük vissza. A kérdés az lenne, hogy ebben az esetben az előző hónapok arányosítása jó eljárás volt? Továbbra is így kell eljárni, ha olyan számla érkezik be, amelynél nem lehet tételesen meghatározni, hogy a tárgyi adó mentes tevékenységhez kapcsolódik csak, vagy a jövőben esetleg áfaköröshöz is? Vagy amíg nem állítanak ki 27 százalékos áfát tartalmazó számlát is, addig nem lehet az arányosítás alapján semmilyen költség áfáját arányosan visszaigényelni? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egy általános szabályok szerint adózó ügyvédi iroda áfamentes és áfa területi hatályán kívüli szolgáltatást számláz tovább ügyfelének. Milyen áfakulcsot kell használnia, ha az ügyvédi díjjal együtt számlázza, vagy, ha csak magát a mentes szolgáltatást? Mikor tekinthető járulékos szolgáltatásnak, tovább számlázható áfamentesen? Köszönettel.
Köszönöm a válaszát. Ami még nem egyértelmű számomra, hogy a vízumdíjat társaságunk csak átvett pénzeszközként kezelheti? Azt nem tehetjük meg, hogy a nagykövetségtől társaságunk nevére szóló számlát kérünk, és mi is számlával adjuk tovább a vevőnknek? Ehhez milyen tevékenységi kört kell kiváltani, és milyen engedélyekkel kell rendelkezni? Ha számlázhatjuk, akkor áfamentesen tehetjük? Üdvözlettel: P. Miklós
Tisztelt Adózóna! A kérdésem a következő. Egy magyar fuvarszervező cég ad egy megbízást egy szintén magyar, és szintén fuvarszervező cégnek. Ez a cég a megbízást egy szlovák cégnek adja ki. A szlovák cég áfamentes eurószámlát ad a cégnek. A második magyar cég szintén számlát állít ki annak a magyar cégnek, amelytől a megbízást kapta. A kérdés az, hogy a magyar cég a magyar cégnek áfás vagy mentes számlát állítson ki? A fuvar Szlovákiából Magyarországra történik. Köszönöm. Üdvözlettel: Éva
Tisztelt Adózóna! Társaságunk egy társasházat épített, melyre 2012 végén kaptunk használatba vételi engedélyt. Az elkészült épület lakásait egy kivételével 2 éven belül értékesítettük. Maradt azonban egy lakás, amelyre sajnos csak 2015 év végén találtunk vevőt. A kérdésünk az, hogy helyesen tettük-e, hogy ezen lakást mint 2 évnél idősebb lakást áfamentesen értékesítettük? A lakásértékesítésre nem választottunk áfafizetést. Ugyanakkor az építése során természetesen levontuk az erre jutó áfát, ilyenkor szükséges-e valamilyen korrekció, vagy más módon merül-e fel áfafizetés ezen lakással kapcsolatban? Köszönettel KG
Kölcsönzési szolgáltatásnál a szabályzat szerint késedelmes visszahozatal esetén a kölcsönbe adó késedelemnap-arányos késedelmi díjat számol fel, ami mögött önálló szolgáltatás nincs. A díj áfamentes-e, mivel önálló szolgáltatás nincs mögötte? Ezen felül a visszahozatalra felszólító levél – kölcsönadó által megfizetett – postaköltségét is áthárítja a késedelmes kölcsönbe vevőre, mert az áthárítás nélkül a kölcsönbeadót kár érné. A postaköltséget a kölcsönbe adó az általa fizetett összegben hárítja át, azonban ez mégsem közvetített szolgáltalás, mert a fogalomnak nem felel meg. Áfamentes-e a kiszámlázott postaköltség, mint kártérítés jellegű bevétel? Köszönettel.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték