Tartós földhasználat Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társasház a tulajdonában álló egyik területet tartós földhasználatra (99 évre) oda adja valakinek. Milyen áfa vonatkozik az ügyletre?
Tisztelt Szakértő! Társasház a tulajdonában álló egyik területet tartós földhasználatra (99 évre) oda adja valakinek. Milyen áfa vonatkozik az ügyletre?
Tisztelt szakértő! Importbeszerzéssel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Kft.-nk harmadik országból (Szerbia) importál árut. 1144,22 euró a kiszámlázott érték. Szabad forgalomba bocsátása megtörtént Magyarországon, erről határozatunk is van. 1144,22 euró 315,6 forint/euró árfolyam mellett 361 116 forint. Ehhez hozzáadódik a szabadforgalomba helyezés díja, ami 13 970 forint. Így az előírt áfa 361 116+13 970= 375 086 forint 27 százaléka, ami 101 273 forint, amit befizettünk, és az áfabevallásban vissza is kértünk. Könyvelésem T814 375 086 forinttal T466 101 273 forinttal és K 455 375 086 forinttal és K465 101 273 forinttal. A szállítóra így többet könyveltem, mint a tényleges számlaérték, amit utalással ki is fizettünk. Ezt szerintem nem helyesen tettem. Ebben szeretném a segítségét kérni, hogy ezt helyesen hova kell könyvelni (mert így a 455-ön nem csak a 1144,22 euró jelenik meg). Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy biztosítással foglalkozó zrt. kizárólag áfamentes tevékenységet végez. Google-hirdetései vannak, aminek értéke éves szinten 20 milliós nagyságrendet képvisel. Emiatt 2-es adószámot kell kérnie? Ennek az áfáját be kell fizetni? Van-e valamilyen megoldás arra, hogy választhassa az áfamentességet? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy cég fürdőbelépőket vásárolt, amelyeket szétosztott a munkavállalók között. Ennek a számlának az áfája levonható? Ezt hogyan kell szerepeltetni a bérben? Milyen járulékokat kell levonni? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkáltató a munkavállalónak a munkába járási kormányrendelet szerinti bérleteket számla ellenében beszerzi, de csak a 86 százalék részt szeretné költségként viselni, mert a 14 százalékot a bérből levonja, akkor ezt hogyan kell helyesen könyvelnie? A bérletek beszerzését 100 százalékban könyveli a személyi jellegű kifizetések közé, majd a megtérített 14 százalék részt egyéb bevételekre teszi? Több helyen is olvasható, hogy a 14 százalék részt áfásan kellene kiszámlázni a dolgozóknak. Ezt hogy lehet a áfatörvényből levezetni? Melyik a helyes: számlázni kell vagy elég térítésként egyéb bevételre tenni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2013-ban kezdődött egy NAV áfaellenőrzés, mely a 2013. 01–03. hónapra vonatkozott. 2016-ban hozott határozat alapján, egy szállítónk számláit nem fogadta el a NAV és a hozzátartozó álta visszaigényelt áfát adóhiányként állapította meg. Ugyanakkor a gazdasági esemény bevétel részét, a külföldi vevőt elfogadta az ellenőrzés során. A határozat kötelezte a céget az adóhiány könyvelésére. A bejövő számlánk belföldi volt, a kimenő számlánk pedig áfamentes közösségi értékesítés. A kérdéseim a következők: 1. Könyveléstechnikailag mi a teendőnk az el nem fogadott számlákkal? 2. Amennyiben a számlákat kiemeljük a könyvelésből, rendezetlen pénzügyi helyzet áll fenn, a szállító részére átutalt összegek miatt. Mi a teendő ilyen esetben? 3. A határozat alapján a társasági adót és iparűzési adót is önellenőriznünk kellene? 4. A NAV elfogadta a kimenő számlát jogosnak áruféleség, darabszám mélységig, hogyan magyarázom azt, hogy áru ugyan bizonyítottan kiment, de ha a vitatott számlákat kiveszem, nincsen készletem a kiszállításhoz. Mi legyen a bevétellel, s az érte kapott pénzeszközzel? 5. A társasági adó és az iparűzési adó önrevíziója esetén ebben az esetben csak az ELÁBÉ-t kellene csökkentenünk vagy a hozzá kapcsolódó bevételt is? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! Üzemanyagkúton működő shopunkban az összegyűjtött pontokat le lehet vásárolni. A beváltás mértéke: minden egyes pont 1 forintot ér. A pontokat más helyen történő vásárlás után is lehet érvényesíteni az üzletünkben, és fordítva is, a nálunk vásárolt termékek után adott pontot más helyen is fel lehet használni. Előfordul, hogy az adott termék vásárlásával gyűjtött pontot azonnal felhasználják, de általában ez egy későbbi időpontban történik. Pénztárgépet használunk, a ponttal fizetett termék vásárlása is beütjük, tehát egyszer megtörténik a termék áfaügyi elszámolása, megjelenik a napi bevételek között. Az lenne a kérdésünk, hogy a ponttal fizetett termékeknek mi a helyes számviteli, adóügyi elszámolása? Addig világos, hogy mint árbevételként és fizetendő áfaként könyvelni kell a napi pénztárgépbevétel alapján, de mivel ellenértéket pénzügyileg nem kapunk, így ezt a követelést rendezni kell a könyvelésben. Ennek rendezésére várnám válaszát, hogy erre milyen számviteli és adóügyi lehetőségek vannak, és ezeknek a könyvelési lépéseit is tudni szeretnénk. Kérem, mutassa be az ezzel kapcsolatos esetleges társaságiadó-, áfaügyi, egyéb adóügyi hatásokat, módosító tételeket is.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy logisztikai cégnél raktároztat, és az oda szállított áruk a szállítás során megsérültek a szállító hibájából. Cégünk szeretné az ezzel okozott károkat megtéríttetni a logisztikai céggel, mert ezeket az árukat egyik partnernek sem tudjuk így eladni, sőt egy átcsomagolás alkalmával a sérült kartonokat és fóliákat le is kell selejteznünk, és újat használni hozzá. Kérdésem, hogy kártérítésről állíthatunk-e ki számlát, milyen árat használhatunk (önköltségi, haszonnal növelt), ezt áfával növelten vagy áfa nélkül kell elkészíteni. Köszönöm válaszát.
Magyar cég alvállalkozóként dolgozna Romániában épületszigetelés, épületfelújítás stb. területen. Sem fióktelepet, sem céget nem akarnak kint létrehozni. Hogyan csapódik ez le a kinti munka könyvvezetésében, az áfában, társasági adóban, járulék- és szja-bevallás, illetve -fizetés területén, valamint a helyi adóban? Mi az, amit Romániában, és mi az, amit itthon kell fizetni?
Tisztelt Szakértő! Hobbiból fényképeket készítek. Egy ismerősömnek megtetszettek a képeim, és a cége megvásárolná azokat. Az a kérdésem, hogy miként kell adózni és járulékot, ehót fizetni a keletkezett jövedelem után? Szerződést kell-e kötnünk? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk EU-n kívüli fuvarszolgáltatást végez, ehhez kapcsolódóan még vámkezeléssel kapcsolatos költségeket (vámkezelési díj stb.) is kiszámlázunk. Az EU-n kívüli fuvarhoz kapcsolódó vámkezelési díjat milyen áfakulcssal kell számlázni akkor, ha haszonnal számlázzuk át, és milyennel akkor, ha ugyanazt az összeget számlázzukk át, mint amennyit fizettünk? Köszönettel.
Az uniós tagállamok 159,5 milliárd euró (nagyjából 49,4 ezer milliárd forint) áfabevételtől estek el 2014-ben, a várt bevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbség még mindig „elfogadhatatlanul magas” – figyelmeztetett kedden az Európai Bizottság.
Ügyfelem magánszemélyként fizető vendéglátást folytat, átalányadózást választva, mellette katás egyéni vállalkozó, építészmérnöki tevékenységgel, alanyi áfamentes. Kérdésem, hogy az éves 6 millió forint alanyi mentességi határba beleszámít mindkét tevékenysége?
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég külföldről/vidékről érkező munkavállalóknak szállást biztosít, intézi a szükséges iratok beszerzését, és ezen díjakat a megrendelője felé tovább számlázza. Annak a kérdésnek az eldöntésében szeretném a segítségét kérni, hogy ez esetben járulékos költségről vagy közvetített szolgáltatásról van szó (áfa szempontjából lényeges)? Amennyiben a megrendelővel például a szállásdíjak tekintetében külön megállapodást köt a társaság, úgy közvetített szolgáltatás lesz-e (27 százalékos áfakulccsal számlázandó), vagy ez mindenképpen a főszolgáltatás mellékszolgáltatása lesz (és fordított áfával adózik)? Továbbá szeretném megtudni, van-e jelentősége, hogy a társaság egy számlán számlázza a főszolgáltatást, másik számlán például a szállásdíjat, vagy ennek nincs jelentősége. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk állásfoglalását kérni. Adott egy magyar adózás alá bejelentkezett, magyar adószámmal rendelkező osztrák cég, valamint egy magyarországi cég szintén magyar adószámmal. A magyar cég fuvarozást számlázna az osztrák cégnek.A fuvarozás egy Magyarországon végzett munkához kapcsolódik.Néhány esetben csak belföldön fuvaroznak, az országhatár átlépése nélkül. A kérdésünk az, hogy helyesen számláz-e a magyar cég az osztrák cég felé, ha a számláit áfa felszámításával állítja ki? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől