Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    7718 találat a(z) áfa cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk bérleti szerződést kötött 2016.10.01-2018.01.31. időtartamra ingatlanbérlésre. Az ingatlant korábban is béreltük már, de eddig havi elszámolásban egyeztünk meg, havonta fizettünk bérleti díjat. Most azonban, 2018. január végéig egy összegben rendeznénk a bérleti díjat, előre fizetéssel, ehhez új szerződés is készült. A szerződés szerint a fizetés esedékessége: 2016.10.15. A bérbeadó az ingatlanbérletet korábban áfakötelessé tette. Jól gondolom-e, hogy a bérbeadónak az áfatörvény 58. § (3) bekezdés b.) pontja alapján kell majd számláznia, vagyis az első 12 havi számláját 2017.09.30-ai teljesítési dátummal kell majd kiállítania, a másodikat pedig 2018.01.31-ei teljesítési dátummal? Kérdés még, hogy mivel a teljes bérleti díjat utaljuk most, az nem minősül előlegnek, hanem csak előre fizetésnek, ami így nem adóztatási pont a bérbeadó részéről sem? Az áfa levonhatósága is a fent leírt teljesítési időpontokhoz fog kapcsolódni? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségét. Társaságunk ipariépület-beruházást hajtana végre. A beruházást kivitelező végzi. A beruházáshoz szükséges építőanyagokat mi vesszük meg. Ezen építőanyagok egy részét Ausztriából kívánjuk behozni. Uniós adószámunk van, így áfa nélkül vesszük meg az anyagokat. Van-e áfavonzata, amikor ezen anyagokat felhasználjuk a beruházás során? A Magyarországon beszerzett építőanyagok áfáa levonható. Mi a helyzet, amikor a beruházáshoz felhasználom az építőanyagokat? (Maga a kivitelező az építésiengedély-köteles munkáról fordított áfás számlát ad, ez rendben van.) Előre is köszönöm a segítségét. P.T.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 58. paragrafusa alá tartozó szolgáltatásnyújtások számlakorrekcióival kapcsolatban kérném a segítségét. A számlázó programunk mindhárom dátum (számla kelte, teljesítés dátuma, fizetési határidő) megadásával enged csak számlát, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratot készíteni. Ebben az esetben milyen teljesítési időpontot kell a bizonylatokon feltüntetni, amennyiben 1. variáció: a korrekció számlával egy tekintet eső okirattal történik? Példa: az adóalap csökken, az eredeti számla kelte: 2016.11.05., a teljesítés: 2016. 11. 05., a fizetési határidő: kiállítás plusz 14 nap. A szolgáltatási időszak: 2016. december. A korrekcióra 2016. december 15-én kerül sor. Ebben az esetben a teljesítés időpontja az eredeti számlán feltüntetett időpont lesz, vagy az a kiállítás napjával lehet azonos? (A könyvelő program a számlán feltüntetett teljesítési időpont alapján gyűjti fel az áfaanalitikát. Ha az eredeti teljesítési időpontot szerepeltetem a számlán, akkor a korrekciós bizonylatot nem szerepelteti a decemberi bevallásban, viszont az áfatörvény 153. paragrafusa szerint ezt a decemberi bevallásban lehet legkorábban szerepeltetni. 2. variáció: számlával egy tekintet alá eső okirattal érvénytelenítem a számlát, és új számlát állítok ki. Az előbbi példánál maradva ebben az esetben milyen teljesítési időpontot kell feltüntetnem a bizonylatokon, úgy, hogy a számlázó és a könyvelő program sajátosságait figyelembe véve a számlakiállítás megfeleljen az áfatörvényben foglaltaknak?

    Kérdés

    Tisztelt szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni a segítségét. Használt gépjárműveket forgalmazunk. Az értékesítésükre a különbözet szerinti adózási módot választottuk. A megvásárolt gépjárművekre a társaságunk költ, azaz javíttatjuk (kis értékű javítások, mosatás, akkumulátorcsere, vizsgáztatás, fékbetétcsere, téli vagy nyári gumi és felni stb.) az autókat, alkatrészeket vásárolunk. Ezen igénybe vett szolgáltatások, beszerzések áfáját a cégünk nem vonja le. Értékesítéskor a különbözeti áfa számítása során az eladási árat csökkentjük a jármű beszerzési árával, valamint a járműre "ráköltött" igénybe vett szolgáltatások, alkatrészek beszerzési értékével. Tehát például megvásárolunk egy használt gépjárművet nem adóalanytól 1 millió forint összegért, majd ráköltünk még 100 ezer forintot, ezt követően pedig értékesítjük 1,2 millió forintért. Ebben az esetben az áfa számítását a vállalkozásunk árrése, azaz a 100 ezer forint alapján végezzük el, tehát a 100 ezer forint után fizeti meg a vállalkozás az áfát. Helyesen járunk el? Ha nem, akkor miért? Ha nem, mi lenne a helyes menet? Köszönettel. Urbán Ágnes

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk nyílt végű pénzügy lízing keretében személyautót vásárolt augusztusban. A lízingbe adó a lízing első részletét nagyobb összegben számlázta.(jellemzően). Negyedéves áfabevallók vagyunk, a használatról vezetünk nyilvántartást. A kezdő lízingdíjat úgy vesszük, mintha az a lízing teljes futamidejére vonatkozna. E feltételezésből kiindulva a lízingbeadó számlája alapján az első részlet áfája visszaigényelhető az első olyan hónapban, amikor lesz a járműnek hivatalos célú futásteljesítménye. Kérdésem az lenne, mivel negyedéves bevallók vagyunk, és már megvannak a negyedév futásteljesítményei, ebből kiindulva nem lehet az első díjrészlet áfáját ennek arányában levonásba helyezni? Vagy csak következő időszakban lehet augusztustól decemberig arányosan a levont áfát helyesbíteni? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft. bérbeadja a tehergépkocsiját. A szerződésben megállapodnak a bérleti díj plusz áfa összegében, valamint abban, hogy a cégautóadó és a casco költséget is átszámlázza a kft. A cégautóadót és a casco költségét áfásan kell-e átszámlázni? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A szerződés 5 ezer tonna hulladék átvételére vonatkozik, de a vállalkozó vállalja, hogy 15 ezer tonna mennyiségig leköti az éves kapacitását a megrendelő javára, amely lekötött kapacitás 2016. 09. 01. napjától idő- és teljesítményarányosan csökkentésre került, és 2016. 12. 31-ére lenullázódik. A számlázás a folyamatos teljesítés szerint történt, mely alapján a fizetési határidő és a teljesítési idő megegyezik. Tehát az áfafizetés a fizetési határidőben történik. Ez vajon így helyes-e vagy részteljesítésnek minősül, és akkor a teljesítési idő nem a fizetési határidő? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szállodát üzemeltetünk és már a 2017. évre kell konferencia-árajánlatokat készítenünk. 2017-től az éttermi szolgáltatásnál a helyben készített nem alkoholtartalmú italok áfakulcsa 27 %-ról 18 %-ra csökken. Konkrétan az alábbi italok áfakulcsa 27% vagy 18 % lesz jövőre? - helyben főzött szörpből készült fröccs - vásárolt szörpből készült fröccs - limonádé - kávé - tea - forró csoki - alkoholmentes koktél - alkoholmentes puncs „Kávészünet” csomagárának áfatartalmát hogyan kell meghatározni, ha tartalmaz 18% és 27 % áfakulcsú termékeket is? Helyes az, ha a csomagárban kisebb értékben szereplő 27 %-os ital, a csomagárban nagyobb értékben szereplő kávé és sütemény miatt a teljes csomagár áfakulcsa 18 % lesz? Italcsomag esetén, ha értékben több ásványvizet, szeszesitalt tartalmaz 27 %-os áfával és a csomagban kisebb értékben szereplő kávé is van 18 % áfával, akkor a teljes csomag 27 % áfakulcsú lesz? Előre is köszönöm válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék segítséget kérni: Magyarországi társaság belföldön végez ingatlanhoz kapcsolódó szerelési munkát egy német, közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak. Azt tudom, hogy ebben az esetben nem lehet a számlát fordított adósan kiállítani, hanem áfásan kell. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a német társaságnak mit kell tenni, hogy fordított adózású számlát lehessen kiállítani? Illetve hogyan lehet belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Köszönöm a segítséget.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Bennem felmerült pár kérdés a nyílt végű személyautó-vásárlással kapcsolatban, az Art. 2. § 1. bekezdésére szerint "az adójoviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni". Az érdekelne, hogy például vizsgálat tárgya lehet-e, hogy az adott nagy értékű (20 millió forint) személygépkocsira valóban szüksége van-e a vállalkozásnak? Például: egy mezőgazdasági cég növénytermesztéssel foglalkozik, a cégnek van kisteherautója és olcsóbb terepjárója is, ezzel szemben az ügyvezetői használatra vásárolna egy 20 millió forintos személyautót. Nyilván egy vállalkozásnak szüksége lehet személyautóra, de a cél eléréséhez akár egy feleekkora értékű is megfelelő lehet. A cég ugyan nyereségesen gazdálkodik, de az év végi mérlegben kimutatott pénzeszközállomány elég alacsony szokott lenni, köszönhetően a következő évre áthúzódó támogatás kifizetésének. A költségek és a bevételek időbeli eltérése miatt a cégben év közben tagi kölcsön is szükséges, ami év végére visszafizetésre kerül a tulajdonosoknak. A jármű értéke a cég árbevételének a 10 százaléka lenne, a vállalkozás évi 20 millió forint nyereséget termel, az éves amortizáció szintén 20 millió forint. Viszont az évvégi mérlegben szereplő pénzállománya csak 8 millió forint, a forgóeszközök értéke 50 millió forint. További kérdés, hogy amennyiben az áfát 50 százalékban tudjuk visszaigényelni, akkor ezt a költségek elszámolására is alkalmazni kell (écs, fenntartási költségek), vagy ezekre 100 százalékban jogosult a cégautóadó megfizetésével a cég?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyesületünk Szlovákiába lépett fel kulturális rendezvényen. A fellépőket autóbusz szállította. A színpadot és kellékeket pedig teherautóval szállították ki Szlovákiába. Nincs az egyesületnek közösségi adószáma. A személyszállításról és a fuvarozásról áfásan kaptuk meg a számlát. Kérdésem: Helyesen állították-e ki a számlát a fuvarozásról, illetve a személyszállításról? Köszönöm válaszát

    Kérdés

    Vitorláshajó-kölcsönző cég új vitorlást vásárolt, de a teljes számla csak részben van kifizetve.Beállítható-e a számlában feltüntetett összes áfa a levonható áfa sorába, kiemelve, mint beruházás? Köszönettel,Horváth Zsuzsa

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházó saját tulajdonú újépítésű társasházat épített. A lakások, hozzá tartozó kocsibeálló, tároló értékesítése most kezdődik meg, műszaki átadás még nem történt meg. Adásvételi szerződés szerint a vevő előlegeket (vételárrészeket) fizet meghatározott időközönként, az utolsó rész megfizetését követően történik meg a birtokba adás, illetve a földhivatali bejegyzés is. Kérdésem a következő: előleg (vételárrész) esetén az áfateljesítés napja a pénzügyi teljesítés napja is lesz egyben? Van-e különbség az előleg, illetve a vételárrész között, hiszen tulajdonjog csak az utolsó rész megfizetését követően keletkezik. Megfelelően járunk-e el, ha az aktuális előlegről (vételárrészekről) díjbekérőt állítunk ki, majd az összeg bankszámlára beérkezésének napjával - mint teljesítés napjával - állítjuk ki az előlegszámlát (részszámlát)? Vagy a szerződés szerint esedékes fizetési határidővel, egyben teljesítés napjával állítsunk ki számlát a vételárrészről? Az utolsó vételárrész megfizetését követően történik meg a birtokba adás. Az áfatörvény szerint áfateljesítés napja a birtokba adás napja, vagy a földhivatali bejegyzés napja, amelyik előbb teljesül. Itt helyesen járunk-e el, ha az utolsó vételárrészről díjbekérőt állítunk ki, a számlázást pedig a birtokbaadást, illetve földhivatali bejegyzést követően (hiszen ennek pontos napját előre nem tudjuk)? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Többlakásos társasház építése és értékesítése áfa-vonzatával kapcsolatban érdeklődnék. A cég saját tulajdonú telkén egy 20 lakásos társasházat építtet fővállalkozóval. A társasházban minden lakás 150 nm2 alatti hasznos alapterülettel bír (beleszámítva a terasz hasznos területet is). A társasház oszlopokon áll, és az oszlopok alá kocsibeállók kerülnek kialakításra (alulról térkövezett, oldalról nem zárt). A kocsibeállót a lakásokkal együtt értékesítjük. Helyesen járok el, ha a fővállalkozó számlái után fordított adózás keretében 27 százalék áfát vallok be és helyezek levonásba, vagy már erre is vonatkozik az 5 százalékos áfakulcs? Ha ez utóbbi, akkor el kell-e különítenem a kocsibeállók költségét, és ha igen hogyan, hiszen az csak a társasház be nem épített földszinti szintje lesz? A térkövezésen kívül milyen költségelemet kell hozzászámolnom? (Pl. ház alapozása, oszlopok, födém stb.) Értékesítéskor a lakásokat 5 százalék áfával adjuk el, a gépkocsibeállókat 27 százalék áfával. Mi történik a földterület résszel, ami a társasházhoz tartozik? Kell-e azt külön nevesíteni a szerződésben? Ha igen, azt 27 százalék áfával kell számláznom, vagy 5 százalékkal? Hogyan vezetem ki a cég könyveiből a telket és mikor? Már a beruházás elején átvezetem készletre vagy csak a végén, amikor létrejön a társasházi alapító okirat? Ha a társaság megtartana két lakást saját használatra, akkor az után 5 százalék fizetendő áfája keletkezik a lakások piaci értéke vagy önköltsége után? Válaszát előre is köszönöm!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    408 409 410 411 412 413 414 415 416 417 418 419 420

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Pihenőnap díjazása

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Felvásárlási jegy kifizetése euróban

    Szarvas Imréné

    könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

    NAV üzemanyagnormánál magasabb üzemanyag-fogyasztás

    Szarvas Imréné

    könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media