96 találat a(z) árfolyamnyereség cimkére

Beolvadás könyvelése tulajdonosnál, társasági adó Kérdés

Egy társaság két gazdasági társaság tulajdonosa. Részesedése L1 és L2 társaságokban 50-50%. L2 társaság beolvad L1-be. (Átértékelés nincs.) A részesedések könyv szerinti értéke a tulajdonos könyveiben: L1: 158 MFt, L2: 50 MFt. Részesedésekre jutó jegyzett tőke értéke: L1: 125 MFt, L2: 55 MFt. Végleges vagyonmérleg saját tőke értékeiből a tulajdonosra eső értékek: L1 jogelőd saját tőkéjéből 584 MFT, L2 beolvadó társaság saját tőkéjéből 60 MFt, jogutód társaság saját tőkéjéből 644 MFt. A beolvadás során a jogutód társaság jegyzett tőkéje eredménytartalékból megemelésre került, a társaság jogutódban meglévő részesedésére jutó jegyzett tőke 300 MFt. A tulajdonos részesedésének aránya jogutódban változatlanul 50%. A tulajdonos könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre: 1. Kivezetésre került a tulajdonos könyveiből a beolvadó (L2) társaságban lévő részesedés könyv szerinti értéke: T 973 Részesedések árf. nyer. -- K 171 részesedések 50 MFt 2. Tulajdonos társaságnál részesedés soron könyvelésre került – mint a kivezetett részesedésre eső érték – az L2 társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőkéből a tulajdonos társaságra eső saját tőke értéke: T 171 Részesedések – K 973 Részesedések árfolyamnyereség 60 MFt. 1.) kérdés: Helyesek-e ezek a könyvelési lépések és a könyvelt összegek? 2.) kérdés: Az ügylet eredményeként elszámolt 10 MFt árfolyamnyereség a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján figyelembe vehető-e tao-csökkentő tételként?

Külföldi magánszemély adókötelezettsége üzletrész továbbértékesítésnél Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az következő kérdésben szeretnénk állásfoglalásukat kérni. Egy külföldi magánszemély (ciprusi magányszemély, Cipruson szja-alany) egy magyar társaság (30% körüli) üzletrészét kívánja megvásárolni. Kérdés, hogy amennyiben névértéken teszi ezt és a későbbiekben a fizetett ellenértéknél magasabb áron továbbértékesíti az üzletrészt, keletkezik-e Magyarországon szja- vagy bármilyen más adókötelezettsége a különbözet (nyereség) után? Az illető magánszemély néhány napot tölt egy évben Magyarországon, ciprusi állampolgár és rezidens, nincs magyar adószáma. Válaszukat előre is köszönjük! Tisztelettel: Molnár Tibor

Üzletrész-értékesítés utáni szja Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1 500 000 forint névértékű, kft.-ben lévő üzletrészemet, melyet lányomtól ajándékba kaptam eladom zrt. részére 41 000 000 forintért. Kérdésem, milyen és mennyi szja-t kell fizetnem (árfolyamnyereség, egyéb jövedelem)? A másik tulajdonos szintén eladja ugyanilyen feltételekkel. A saját tőke értéke 26 370 000 forint. A kifizető zrt.-nek kell-e, illetve hogyan kell szja-előleget vonnia? Köszönettel várom gyors válaszukat.

Osztalék, árfolyamnyereség: a szochofizetés felső határa Cikk

Mikor, mennyi jövedelem után kell megfizetni 2019-ben a szociális hozzájárulási adót egyes juttatások (egyebek mellett vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, osztalék és vállalkozói osztalékalap) esetén?

Cégtulajdonrész értékesítés Kérdés

A kft. 1990-ben alakult 2,8 millió forint jegyzett tőkével. A társaság törzstőkéje jelenleg 40 millió forint, a 20 millió forintos tőkeemelésre 2016-ban került sor. Három tulajdonos. Édesapa alapítás óta tag, édesanya üzletrészét 2017-ben szerezte ajándékozással, édesapától (házastárs). A tagok értékesíteni kívánják a céget, a vételár meghaladja az üzletrészek névértékét. Az szja-törvény 67. §-a alapján szükséges az árfolyamnyereség után adózni. Az édesapa az üzletrészének névértéke és az eladási érték közötti különbözet után adózik? Van-e jelentősége annak, hogy a társaságban törzstőkeemelés történt, és ugyan a legutolsó alkalommal nem az eredménytartalék, illetve saját tőke terhére, de korábban elképzelhető, hogy igen?Az édesanya esetén jól értelmezzük az szja-törvény fenti sorait, hogy ha az édesapa korábban adózott jövedelemből emelte a törzstőkét, akkor itt is csak és kizárólag a névérték és az eladási érték közötti jövedelmet kell figyelembe venni? Ha korábban eredménytartalék vagy saját tőke terhére történt a törzstőkeemelés, akkor viszont nulla az igazolt érték, és a teljes eladási ár után adóznia kell? Ha eladást megelőzően az egyik tulajdonos a másikra ajándékozza az üzletrészét (házastársak, illetve egyenes ági rokonok), akkor is a névérték és az eladási ár közötti különbözet után kell csak adóznia az eladónak, ha és amennyiben a törzstőkeemelés nem eredménytartalékból volt korábban? Ha eredménytartalékból, ebben az esetben ez az összeg növeli az üzletrészét értékesítő magánszemély adóköteles bevételét?

Ügyvédi iroda nyugdíjas tagja Kérdés

Ügyvédi iroda tagja minden esetben társas vállalkozó. 2019-ben a nyugdijas tag napi 6 órás munkaviszonyban látná el az irodavezetést havi 300 ezer forintért (a garantált bér minimum 6 órára eső része). 1. kérdés: Ügyvédi iroda nyugdíjas tagja foglalkoztatható-e 6 órás munkaviszonyban, és milyen járulékfizetési kötelezettség lenne? 2. kérdés: Osztalék és árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna-e úgy, hogy a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét tehát nem kell szochót fizetnie? 1./ Milyen járulék fizetési kötelezettség lenne. 2./ Osztalék, árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna -e úgy hogy a jövedelme eléri a minimál bér 24 szeresét tehát nem kell Szochót fizetnie. Köszönettel: Mohácsiné

Árfolyamnyereség adója Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély 100 százalékos tulajdonában lévő társaságban ("A" társaság) lévő 20 millió forint névértékű, 100 millió forint piaci értékű részesedését 100 millió forint apport értéken beviszi egy kft.-be ("B" társaság), melynek szintén 100 százalékos tulajdonosa. B társaság ezután a benne lévő "A" tulajdonrészt 100 millió forintért értékesíti "C" társaságnak. A magánszemély hogyan halaszthatja az apport miatti árfolyamnyereség (100-20=80 millió forint) után keletkező jövedelemadó megfizetését? Másik kérdésem az üggyel kapcsolatban: A magánszemély először az "A" társaságban lévő 100 százalékos üzletrészét a fiának ajándékozza, és mivel egyenesági rokonról van szó, az ajándék adó- és illetékmentes. A fiú ezt követően apportálja azt az apja (magánszemély) tulajdonában lévő "B" társaságba. Az apport értéke itt is 100 millió forint, mint az előbb. Így a "B" társaság tulajdonosai lesznek apa és fia. A "B" társaság ezután eladja "C" társaságnak az apportált részesedést, 100 millió forint vételáron. Egy idő után a fiú az apjának (az eredeti "magánszemélynek") ajándékozza a "B" társaságban lévő üzletrészét. Kérdésem: a második esetben keletkezik-e és mikor az "A" társaságbeli részesedésen árfolyamnyereség? Lehetséges, hogy nem?

Katás egyéni vállalkozó – hozam, nyereség Kérdés

Alanyi mentes és katás egyéni vállalkozó szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből (tőzsdei nyereségből), illetve állampapírhozamból szerez bevételeket magánszemélyként. 1.) Kérdésem, hogy az így szerzett bevételek katás bevételnek számítanak-e, vagy az szja-törvény előírásai szerint kell adózni utánuk magánszemélyként? 2.) Be kell-e jelentenie ezekkel kapcsolatban valamit a T101E-n? 3.) Az így szerzett bevételek az alanyi mentesség értékhatárába beleszámítanak? Kérem törvényi hivatkozást is legyen szíves adni!

Kamatadó Kérdés

2016 szeptemberében lejárt egy kötvényem. Az árfolyamnyereség után kamatadót vontak úgy, hogy arányosították (felosztották) a kamatadó alapját szolgáltató jövedelmet és 2015. december 31-éig 16%-ot számoltak, 2016-ra pedig 15%-ot. Nem a kifizetéskor érvényes kamattal kellett volna az egészet elszámolni? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel.

Opciós részvény Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély munkáltatója egy magyar illetőségű gazdasági társaság, amely egy amerikai anyavállalat tulajdonában van. Év végén a munkavállalók (de nem mindenki) az éves teljesítmény függvényében részt vehetnek az amerikai cég részvény-opciós programjában. A munkavállaló részvény-opciós megállapodást kötött a NASDAQ tőzsdén jegyzett amerikai anyavállalattal, de az opciót egy, az anyacég által megbízott amerikai bróker cégen keresztül tudja lehívni és eladni. A 200 darab részvényre vonatkozó opciót a megállapodástól számított 1 év elteltével hívhatja le 20 dollár/részvény áron, azaz ennyiért veheti meg darabonként a határidő elteltével. Az 1 év lejártakor az előre megállapított 20 dollár/részvény áron munkavállaló lehívta (megvette) a részvény-opciót, amelyet még aznap eladott 50 dollár/részvény áron a brókercégen keresztül. Ezáltal keletkezett 30 dollár * 200 darab = 6000 dollár jövedelme, amelyről a brókercég kiállította az igazolását. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 77/A § (1) bekezdése szerint az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték címen nem keletkezik adókötelezettség? 2.) Jól gondoljuk-e, hogy a fent levezetett, jóváírt különbözet vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a 67/A § szerint vagy ha ennek nem felel meg, akkor az szja-törvény 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül? Köszönettel.

Üzletrészeladás (árfolyamnyereség vs egyéb jövedelem) Kérdés

Surányi Imréné alábbi cikkével kapcsolatban: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyeb_jovedelemnek_vagy_arfolyamnyeresegnek_LKUOV3#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201610_adozonauser Nem értek egyet azzal, hogy a szokásos piaci árat ebben az esetben vizsgálni kellene. Az szja törvény 67. § (1) "az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel"-ről beszél, a bevétel fogalmát pedig az Szja 4. § (2) adja meg. Semmi nem utal a jogszabályban véleményem szerint arra, hogy a szóban forgó esetben vizsgálni kellene az üzletrész piaci értékét, és annak megfelelően megosztani és külön adóztatni a nyereség egy részét. A megszerzés és járulékos költségek meghatározásával egyetértek. Kérdésem, hogy a cikkben bemutatott vélemény NAV-os gyakorlat is? Köszönöm

Haszonnal eladott üzletrész: egyéb jövedelem vagy árfolyamnyereség? Cikk

Miként fog adózni a magánszemély üzletrészeladásból származó jövedelme, ha az eladó a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Jövedelem minősítése Kérdés

Szeretném megtudni szakmai véleményüket az alábbiakról: Egy magánszemély egy kft.-ben kisebbségi (1 százalékos részarányt biztosító) üzletrészt tulajdonolt, melynek eladására kerül most sor, a teljes cég eladásával egyidejűleg. A céget egy céges befektető veszi meg az összes (5) tulajdonostól. Az adásvétel során az egyes üzletrészek külön tárgyalási eljárásban cserélnek gazdát, azzal, hogy a kérdéses magánszemély a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső 1 százalékos részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során. Miként fog adózni a szóbanforgó magánszemély ilyen tárgyú jövedelme? Egyéb jövedelemként vagy pedig árfolyamnyereségként?

Jegyzett tőke kifizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolásakor a tulajdonos részére (vagyonfelosztási javaslat alapján) kifizeti könyv szerinti értéken az üzletrészét, vagyis a jegyzett tőkét. A tulajdonos nyilatkozik, hogy ez a könyv szerinti érték meghaladja az üzletrész megszerzésére fordított összeget, és jövedelme származott. Kérdés: a kft. megállapíthatja-e a jövedelmet a tulajdonos részére, valamint a záró bevallásában a levont 15 százalék szja-t, és a 14 százalék ehót bevallja és a társaság fizeti be a NAV-nak? Ebben az esetben az szja-törvény 67. paragrafusa alapján árfolyamnyereségből származó jövedelemként kell bevallani, vagy az szja-törvény 68. paragrafusa alapján vállakozásból kivont jövedelemként?

Üzletrész-értékesítés Kérdés

Üzletrész-értékesítésből árfolyamnyereség keletkezett, mely után a kft. kifizetéskor levonta a 15 százalékos szja-t, valamint a 14 százalékos ehót. Kérdésem az lenne, hogy a 1708M lapon a levont ehót mely sorban kell bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓAJÁNLÓ

Kérdések és válaszok

Mikrogazdálkodói beszámoló

Kis Gábor

számviteli és adótanácsadás

Finacont Kft

Visszadó

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Monitor előtti munkavégzés

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 május
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs