72 találat a(z) árfolyamnyereség cimkére

Tőzsdén kívüli ügyletek könyvelése kft.-ben Kérdés

Tisztelt Adózóna Szakértője! Egy kft. a szabad pénzeszközeit FOREX kereskedés keretében kívánja befektetni. Kérdésként merül fel, hogy milyen előírások vonatkoznak a nyereség, illetve a veszteség könyvelésére? A pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között milyen időközönként vagyunk kötelesek könyvelni az egyes ügyleteket? Mivel havonta akár több száz kötés is lehetséges, ezeket és ezek eredményeit egyenként könyvelni lehetetlen. Elegendő volna az év utolsó napján realizált nyereséget vagy veszteséget könyvelni, mint az éves tevékenység pénzügyi eredményét? Vagy esetleg minden hónap utolsó napján összevontan a tárgyhavi eredményt kellene könyvelni? Kérném szíves segítségüket a helyes eljárás érdekében, illetve felmerül még az a kérdés is, hogy jogszerűen jár-e el egyáltalán a társas vállalkozás, ha ilyen jellegű, tőzsdén kívüli ügyleteket bonyolít. A cég tevékenységi köre belföldi személyszállítás, így ezeket a OTC piaci ügyleteket csupán árfolyamnyerési céllal, nem pedig üzletszerűen folytatná. Szíves válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Győri Erika

Kedvezményezett részesedéscsere - szja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az szja törvény 77/A (7)-(9) bekezdéseiről a következőket szeretném kérdezni. Magánszemély maga alapította cégnek az üzletrészét ruházza át kedvezményezett részesedéscserével. Az átruházáskor a cég értéke alapján nagyobb az átruházott üzletrészeknek az értéke, mint azok névértéke, így nagyobb az átruházáskor megszerzett értékpapír értéke, mint az átruházott értékpapír "megszerzésére fordított" érték. Ugye ez a különbség szja alapot képez a 77/A (1) alapján? A 77/A(7) szerint, ha pénzösszeget is kap a magánszemély a csere keretében, akkor az árfolyamnyereség (a) pont), a pénzösszegen kívüli rész, azaz a kicserélt értékpapírok estében a megszerzéskori és a csere szerinti értékkülönbözet szintén árfolyamnyereség, de válaszható az adómentesség is [(b) pont]. Ezt jól értelmezem? Az Szjatv 77/A (8) alapján a magánszemély választhatja azt, hogy ez az összeg adómentes, ez esetben a kifizetőnek van adatszolgáltatási, a magánszemélynek nyilvántartási kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy az adatszolgáltatás nyomán a következő évben mégis keletkezik adófizetés a magánszemélynél? Mely szja szakasz alapozza meg? Ha erre nem a válasz, akkor mikor és mely szja szakasz alapján keletkezik majd erre - a megszerzéskori és a csere értékkülönbözetére - a jövedelemre adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek? A nyilvántartási kötelezettségnél "megszerzési érték+pénzösszeg" szabály [77/A (8) b)] miatt a következő értékesítésekor a pénzösszeg ismét adóalap lehet? Köszönöm!

Mit kell tudni az árfolyamnyereségről, a szerzési értékről, az adózásról? Cikk

Mi az árfolyamnyereség, milyen adókötelezettséggel jár, hogyan kell meghatározni az értékpapír megszerzésére fordított értéket, s milyen szabályokkal érdemes tisztában lenni örökléskor, ajándékozáskor? – sorjáznak a az adózói kérdések. Cikkünkben pontról pontra megválaszoljuk őket.

Árfolyamnyereség személyi jövedelemadója Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő eset adózásával kapcsolatosan várom válaszát: magánszemély részvényt ad el, részben magánembernek, részben társaságnak. A bekerülési érték minimális az eladási árhoz képest. Kérdéseim: – Szja szempontból az eredeti, minimális bekerülési árat kell figyelembe venni? Eredetileg kft.-ben vásárolt üzletrészt a magánszemély, a kft. időközben rt.-vé alakult és eredménytartalékból tőkét emelt. – A társaságnak eladott részvények árfolyamnyereségére jutó forrásadót a társaság vonja le vagy a magánszemélynek kell befizetnie? – A magánszemélynek eladott részvények utáni forrásadót mikor és kinek kell befizetni? – Mikor keletkezik az szja-kötelezettség? Aláíráskor? A tulajdonjog átszállásakor? A vételár kifizetésekor? Válaszát előre is köszönöm.

Befektetési vállalkozás vagy sem? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Új alapítású társaság (kft.) kizárólag bitcoin virtuális valuta kereskedésével szeretne foglalkozni. Ügyfelek pénzét, megbízását a társaság nem kezeli, kizárólag a saját pénzeszközei terhére vásárol, és javára ad el bitcoint az árfolyamok függvényében. Ebben az esetben a társaság normál vállalkozásként a számviteli törvény hatálya alá tartozik, vagy esetleg a befektetési vállalkozásokról szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 2. § a) pont miatt befektetési vállalkozásnak minősül? Amennyiben nem minősül speciális adózónak (befektetési vállalkozásnak vagy pénzügyi vállalkozásnak), akkor gondot jelent-e, hogy a társaságnak egyéb bevétele várhatóan nem lesz? A keletkező árfolyamnyereséget ebben az esetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy az árbevételek között kell elszámolni? Köszönöm válaszát előre is!

Átértékelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég 1 millió euró kapott kölcsönből megvásárolta egy másik cég üzletrészét ugyancsak 1 millió euró vételáron. Év végén – a devizás tételek átértékelése miatt – árfolyamnyereség keletkezett a kölcsönre. Két kérdésem lenne. Az egyik: át kell-e értékelnem a kölcsönnel egyidejűleg a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott 1 millió eurós üzletrészt is, vagy csak a kapott kölcsönt? Másik, hogy pénzügyileg nem realizált árfolyamnyereséget lehet-e adóalap-csökkentő tételként figyelembe venni a társasági adóban?

Tagi kölcsön átváltása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Euróban adott tagi kölcsönnel kapcsolatban merült fel kérdésem. Magánszemély tag adott 50 ezer euró összegben kölcsönt a kft.-jének 2007-ben, még úgy kb. 250 Ft/euró árfolyamon. Ezt értékelgettük a kft.-ben, s 2015-ben 314,89-es árfolyammal szerepel a könyvekben. A cég most végelszámolásra adta a fejét. A végelszámolás elhatározása előtt a kft. eladta az ingatlanát a tagnak. A pénzügyi megállapodás az, hogy a tagi kölcsön fejében kiegyenlítettnek tekintik mindketten a követeléseiket egymás felé. Az ingatlan vételára 18,4 millió forint. Ami ugye 368 Ft/euró árfolyamot jelent. A kft.-nek jócskán lesz emiatt árfolyamvesztesége, ezzel nincs gondom. A kérdésem az, hogy a magánszemély tagnak keletkezett-e ebből adóköteles jövedelme?Ugye ő ezt az összeget eredetileg 250 forintárfolyamnál adta át euróban, most pedig forintban számolunk el vele, 368 Ft/euró ügyleti árfolyam mellett. Beilleszthető-e ez az árfolyamkülönbözet az adómentes bevételek közé, az szja-törvény "a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor keletkezett árfolyamnyereség, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik" rendelkezésébe? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Bolcsik Anita

Kft.-üzletrész értékesítése Kérdés

A kft. tagja értékesíti a kft.-ben lévő teljes üzletrészét, így a társaságban a tagsága megszűnik. Az üzletrész-átruházási szerződés 2015-ben történt, viszont a vételár kiegyenlítése 2015-ben csak a vételár 5 százalékának erejéig történt meg, a maradék 95 százalék vételárrészt 2016-ban fizették ki a magánszemélynek. A kérdéseim a következők a magánszemély adózása szempontjából: – Milyen jövedelemnek minősül az üzletrész értékesítése: vállalkozásból kivont vagy árfolyamnyereségből származó jövedelem? – Mi a jövedelem megszerzésének időpontja: a bevétel tényleges megszerzésének az időpontja vagy az üzletrész-átruházási szerződés kelte? – Jól gondolom-e, hogy eho tekintetében mindenképpen 14 százalékos ehót kell fizetni, maximum 450 ezer forintig?

Részvényopció Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemélyek Angliában zártkörű részvénytársaságot alapítottak. Az alapításkori jegyzett tőke névértéken 300 GBP. A társaság jelenlegi cégértéke egy tőkebefektetés által ennél jóval magasabb. Az alapító tagokon kívül a társaság projektjében közreműködő magyar magánember 3 év munka után 10 százalékos tulajdoni részesedésnek megfelelő részvény megszerzésére lenne jogosult. Konkrét kérdéseim: 1./ Angliai társaságban magyar magánszemélyek részvénycseréje mely ország jogszabálya szerint adózik? 2./ A jelenlegi cégérték magasabb, mint a névérték. Névértéken történhet-e eladás – 300 GBP –, és ez keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget? 3./ A névértéken felül értékesített részvény árfolyamnyereségként (15 százalék szja és 14 százalék eho) adózik? Válaszukat köszönöm.

Részvényeladás adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2008-ban egy kft.-től részvényeket vásárolt 50 840 000 forintért. Ezeket a részvényeket 2015. januárban egy másik magánszemély részére eladta 99 800 000 forintért. Egyéb költséget nem vett figyelembe, az árfolyamnyeresége 48 960 000 forint. Ennek most az adóbevallással egyidejűleg mennyi adóját kell megfizetni? Válaszát köszönöm.

Árfolyamnyereség adózása Kérdés

Munkáltatótól kapott értékpapír értékesítésének árfolyamnyeresége euróban az szja-bevallás melyik sorában, milyen árfolyamon szerepel? Kell-e utána ehót fizetni? Köszönöm.

Árfolyamveszteség Kérdés

Tavaly két értékpapír-értékesítésem volt a tőzsdén, két különböző bank közreműködésével. Az egyiken nyereségem, a másikon veszteségem volt. Adóbevallásomban a kettőt egyenlegezhetem-e?

Devizaátváltás Kérdés

Kedves Veronika! Köszönöm gyors válaszát. Megerősítésként, akkor úgye jól értelmezem, hogy külön árfolyamnyereséget vagy veszteséget nem könyvelünk, amikor az átlagárral kivezetjük a devizát a számláról? És év végén történik a rendezés a gyűjtőszámláról? Köszönöm!

Szja-bevallás értékpapír Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély szja-bevallásának készítésekor bank által kiküldött értékpapírszámla-kivonaton nem realizált nyereség szerepel. (Ez a bekerülési érték és a záró érték értékelési különbözete.) Jól gondolom, hogy ezt, a nem realizált árfolyamnyereséget nem kell szerepeltetni az szja-bevallásban, mint adózandó jövedelmet? A bank igazolást nem állított ki, csak ezt a kivonatot. Köszönöm szépen.

Nem realizált kamat-, árfolyamnyereség könyvelése Kérdés

2015. év végével a számlavezető bank megküldte az általa nyilvántartott egyenlegeket. Ebben szerepel a bankszámla-egyenlegen és a folyószámla-hitelkereten kívül a befektetési pénzszámla és az állampapír befektetési alap december 31-ei egyenlege is. Ez utóbbi egyenlegek magasabbak a könyv szerinti (befektetett) értéknél. 2016. február elején mindkét értékpapír visszavásárlásra került (mérlegkészítés előtt), a visszavásárlási érték viszont alacsonyabb, mint a december 31-ei időponttal közölt összegek. Kérdésem: kell-e könyvelni árfolyamnyereséget vagy kamatot a 2015. évre?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kiskereskedelmiadó-előleg bevallása

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Szabadság igazolt nem fizetett távollétkor

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Szóbeli szerződéskötés

dr. Nagy András Zoltán

ügyvéd

Dr. Nagy András Zoltán Ügyvédi Iroda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close