23 találat a(z) áfamentesség cimkére

Egészségügyi ellátás – áfa Kérdés

Kata és ingatlan-bérbeadás Kérdés

Áfamentességi feltételek egyéb oktatási szolgáltatásoknál Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján a 2020/7. adózási kérdés keretében az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességének feltételeit ismerteti.

Gépjármű-kereskedelem áfamentessége Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem egy gépjármű-kereskedő cég áfamegítélésével kapcsolatos. 2020. 01. 01-jétől az áfaalany gépjármű-kereskedő kft. áfa szempontjából kilépett a használtingóság-kereskedelem, árrésadózás alól az álltalános szabályok megállapítása alá. A kérdésem az, hogy ha nem adóalanytól, például magánszemélytől vásárol személygépkocsit, vagy árrésadózást alkalmazó áfaalanytól vásárol személygépkocsit és továbbértékesíti azt, keletkezik-e fizetendő adója a kereskedőnek? 2019. 05. 17-én a NAV közzétett egy állásfoglalást. Köszönöm.

Láncértékesítés Kérdés

Négyszereplős láncügylet esetén cégünk a B(HU). A(HU)-B(HU)-C(PL)-D(SK). A(HU) fizeti a fuvart. Kérdésem, hogy B(HU) mentesen számlázhat -e a C (Pl) vevő felé?

Ezek az igazolások kellenek jövőre az áfamentességhez Cikk

Áfa megfizetése nélkül lehet eladni különféle termékeket az Európai Unión belül, amennyiben az eladó igazolni tudja, hogy a szóban forgó árut valóban egy másik tagállamba szállította. Eddig a tagállamok eltérő elvárásokat fogalmaztak meg e tény bizonyítására, ám 2020. január 1-től a rendszer megváltozik. Brüsszel minden tagállamra vonatkozóan egységesen meghatározta, milyen dokumentumokat kell elfogadniuk az adóhatóságoknak az elszállításra vonatkozó feltétel alátámasztására – írja sajtóközleményében a Deloitte.

2021-től megszűnik a 22 euró alatti nemzetközi csomagküldemények áfa- és vámmentessége Cikk

A postai iparág jelentős változáson megy keresztül, és ezt a Magyar Postának is követnie kell – mondta Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója csütörtökön az európai egyetemes szolgáltatókat tömörítő Európai Postai Szolgáltatók Egyesülete (PostEurop) igazgatósági ülését megelőző sajtótájékoztatón, Budapesten.

Áfamentesség esetén minek minősül az ajándékutalvány Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben az ajándékutalvány kibocsátója és egyben beváltója áfamentes, minek tekintendő az ajándékutalvány? Egycélúnak vagy többcélúnak? Ebben az esetben mikor kell számlázni? Mi a teendő, ha az ajándékutalvány kibocsátása után megszűnik az áfamentesség, és ennek következtében megváltozik az utalvány minősítése? Válaszát előre is köszönöm!

Diplomáciai mentességgel kapcsolatos kérdés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy ügyfelem, aki magyar állampolgár, Ausztriában diplomataként dolgozik. Az lenne a kérdésem, hogyan működik az áfa-visszaigénylés vagy esetleg a közvetlen áfamentesség az ő esetében? A fogadó állam Ausztria, a küldő pedig maga az Európai Unió, annak is az Európai Külügyi Szolgálat nevű szerve, velük áll munkaszerződésben. (Magyarul EKSZ, angolul EEAS – European External Action Service). Az állampolgársága magyar, vagyis nem osztrák, ami fontos részlet. Tudomása szerint az osztrák kollegái nem részesülnek adómentességben, mivel a fogadó állam is Ausztria. Köszönöm szépen a választ előre is!

Információs füzet jelent meg a külföldi utast megillető áfamentesség alapvető szabályairól Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette 15. számú, a külföldi utast megillető áfamentesség alapvető szabályairól szóló információs füzetét.

Üzletág-átruházás a gyakorlatban (adózás és számvitel) Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az üzletág-átruházással kapcsolatban lenne számvitelt és adózást érintő kérdésem is. Egy társaság komplett termelési üzletágát kívánja átruházni a vevő társaságra berendezésekkel és élő munkaerővel együtt, úgy, hogy csak két termelőberendezést és az értékesítést tartja meg. Az átvett berendezésekkel és munkaerővel – a két termelőberendezés nélkül is – megvalósítható az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatása. A kérdésem az, hogy a gyakorlatban hogyan megy végbe az üzletág-átruházás? Milyen eszközlistát szükséges készíteni? Mi alapján kerül bele az eszközök értéke? Hogyan kell számvitelileg kezelni az ügyletet átadó és átvevő oldalon? Kell-e számlát kiállítani? Ha nem, akkor milyen egyéb bizonylat szükséges? Ha az üzletágvétel pénzintézeti finanszírozással történik, ezzel kapcsolatban mire kell figyelni? Az üzletág-átruházásánál melyek az áfamentesség feltételei? Ezt hogyan lehet biztosítani? És mire kell az ügylet során odafigyelni? Válaszát előre is köszönöm.

Áttérés áfamentességre és áfaalanyiság időszakáról áthozott áfakövetelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017-es évben keletkezett áfakövetelésnek mi lehet a sorsa, ha a gazdálkodó 2018-as évre mentességet választ?

Áfa a katásoknál – mi a 8 milliós és mi a 12 milliós összeghatár? Példák Cikk

2017. január 1-jétől 12 millió forintra emelkedett az a bevételi határ, amely mellett elég a kisadózónak a havi tételes adót megfizetnie. Ugyanakkor az alanyi áfamentesség éves összeghatára 8 millió forintra emelkedett. Az alanyi áfamentességet választó kataalanyoknak nem árt tisztában lenni azzal, miben is különbözik az alanyi áfamentesség 8 millió forintos összeghatárának és a kisadózói bevételek összegének meghatározása.

Egyesület által végzett oktatás áfamentessége Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az Áfa törvény VI. fejezet 85. § (1) i-j pontjai, a 85. § (2) és (4)-es pontjai helyes értelmezésében kérem segítségét. Ügyfelem Diák Sportegyesület, alapszabályában közfeladatként az alapcélok között szerepel: "Közreműködés az egyesület tagjainak nevelésében, képességeinek fejlesztésében, ismeretek terjesztésében - közfeladat: a köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC tv. 4.§.(1)a)-u) szerinti közfeladat. Ügyfelem áfaalany, általános szabályok érvényesek rá, közhasznú szervezet. Egyéb oktatásról szeretne számlát kiállítani pedagógiai szakszolgálat részére. Kérdésem, hogy a közérdekű feladatra tekintettel kiállíthatja-e áfamentesen a számlát egyéb oktatásról? Kell-e rendelkeznie az Áfa tv. 85. § (3) bekezdésében felsorolt engedélyekkel az áfamentességhez? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Rákné Nyíri Andrea

Internetes játék Kérdés

Egy magyar cég tudásalapú, sport témájú internetes kvízjátékot szeretne indítani 2016-ban, amely egy részében bizonyos összeg befizetése esetén pénznyereményt realizálhat a résztvevő a szerencsejáték minden elemétől mentesen (a szerencsejáték törvény nem vonatkozik a játékra). Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: – A 282/2011/EU végrehajtási rendelet I. számú mellékletének 3. h pontja, továbbá az I. számú melléklet 4. e pontja mikor lép hatályba Magyarországon, valamint arról, hogy azt megelőzően milyen törvényi szabályozás érvényes az ott leírtakra (hatályba lépett-e 2015. január 1-jétől az erre a tevékenységre vonatkozó áfamentesség az EU-ban és Magyarországon is)? – Ezek a pontok érintik-e az interneten keresztül történő reklámokat (például bannerreklám), illetve arra milyen adószabályok vonatkoznak? – Milyen adó vonatkozik a játékosok nyereményére (szja, egyéb)? – Van-e egyéb járulék vagy más ”bújtatott” adó? – Csak a kifizetések után kell adózni vagy a teljes nyeremény után? – Kell-e adónyilvántartást vezetni a játékosok nyereségéről (a kifizetésről)? – Az esetleg levont adóról igazolást kell-e küldeni a játékosnak, ha igen, akkor mikor? – Kell-e nyilatkoztatni a játékost az igazolás befogadásáról? – Mi az adóügyi vonatkozása annak az esetnek, ha valaki külföldről játszik? – Van-e különbség az EU állampolgárok és a harmadik országbeli állampolgárok adózási vonatkozásai között?