1 találat a(z) vagyonfeloisztás cimkére

Végelszámolás vagyonfelosztásából származó jövedelem adóterhei Kérdés

Egy, az 1950-60-as években alakult fogyasztási szövetkezet (volt ÁFÉSZ) jogutód nélkül megszűnt. Az alapítói vagyont jelentő szövetkezeti alaprészjegyeket, vagyis az "üzletrészt" a tagok fizették meg több mint 40 évvel ezelőtt. Az ÁFÉSZ jól gazdálkodott, jelentős adózott saját tőkét halmozott föl, a megmaradt vagyon pénzeszközökből állt, és a tagokra jutó felosztandó összeg elérte a 300-400 ezer forintot. A végelszámoló a megmaradt vagyonnal úgy számolt el a tagokkal, mintha az a szövetkezeti üzletrészük értékpapírból származó jövedelme lenne, árfolyamnyereség címén fizette ki azt – nézetem szerint tévesen. A teljes (bruttó kimutatott vagyonrészre) felszámoltak osztalék utáni 16 százalékos forrásadót és a 14 százalékos egyéni ehót. Véleményem szerint itt nem osztalék és árfolyamnyereség keletkezett, a megszűnéskor olyan vagyonrészt kapott kézhez minden volt alapító tag, akik ezzel a vagyonnal kapcsolatosan költséget és jövedelem-csökkentő tételeket számolhatnának el, minimum a befizetett alaprészjegy értékét levonásba helyezhetnék, ami jelen esetben 40-50 évvel ezelőtti nyilvántartott befizetés, bár annak nominális értéke a mai érték közel század része csak. Éppen ezért érvényesíthető-e az szja-törvény azon kitétele, miszerint egy nem ismert szerzéskori érték esetén vélelmezhetjük a bevétel 25 százalékát jövedelemként ezekre a vagyoni értékekre vonatkozó bevételekre? Ez esetben mekkora mértékű, és milyen adóteher terheli az íly módon megállapított jövedelmeket?