59 találat a(z) utazási költség cimkére
Munkába járás fogalma
Kérdés
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendelet módosítás [335/2016. (XI. 11.)] szerint a munkába járás fogalma kiegészült: 2. § ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, illetve a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették vagy módosították; Önadózó újságban értelmezés: ide tartoznak egy város külterületén lévő zöldmezős beruházáshoz közlekedő buszjáratok. A külterület értelmezését csak ingatlan-nyilvántartásban találtam meg: külterület a helységnek a belterület határán kívül eső része. Cégünk a város szélén, határán fekvő ipari parkban van (zöldmezős beruházás), a földhivatali tulajdoni lapon a terület belterület, viszont az ipari parkban csak cégek vannak, ide közvetlenül csak munkavégzés céljából, a munkavállalók munkahelyéhez eljutása miatt jár helyi buszjárat. Kérem szépen segítségét: – munkába járásnak minősül-e és a munkáltatónak kötelező-e a dolgozónak ezen munkába járást megtéríteni adómentesen, bérlet vagy gépkocsi esetén, vagy – nem minősül munkába járásnak és a dolgozónak fizetett térítés (bérlet) egyéb bérjellegű juttatásként, 43,66%-kal adóköteles.
Költségtérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A férjem tulajdonában van a személygépjárművünk, amelyet felváltva, szükség szerint használunk. A kötelező biztosítást ő fizeti. Többször kell menem vidékre a munkáltatóm megbízásából, illetve továbbképzésekre, amelyekre a munkakörömhöz szükség van. Ilyenkor az autónkkal megyek. Eddig a munkáltatóm megtérítette az utazás költségét, kiküldetési rendelvény alapján, a NAV üzemanyagnormával és a kormányrendelet szerinti fogyasztással számolva. 2017-ben is megteheti, vagy vennem kell egy személygépkocsit a saját nevemre, hogy megtérülhessenek a költségeim? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Fülöp Sára
Költségelszámolás lehetőségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendszeresen szállít a saját teherautóival Európa országaiba eszközöket, jellemzően a saját telephelyei között. Nem alkalmazottakkal bonyolítjuk a szállítást, hanem alvállalkozókat bízunk meg a sofőri feladatok ellátásával. Jellemzően egyéni vállalkozókról van szó. Az utak esetenként több naposak, felmerül szállásköltség, helyi utazási költség (taxi, vonaljegy stb.), amit a sofőrnek ki kell fizetnie készpénzben általában. A kérdésem az, hogy elszámolhatja-e a mi vállalatunk az ilyen utakkal kapcsolatos szállás, utazás, stb. költségeket vagy sem? Természetesen a mi cégünk nevére kiállított számlát kérünk minden esetben. Ugyanolyan kiküldetési rendelvényt kell a költségelszámoláshoz vezetni, mint egy alkalmazott esetén? Köszönöm a választ előre is.
Külföldi üzleti út II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát azonos című kérdésemre, de maradtak még homályos pontok. 1. Tudna példát mondani az egyéb "elismert" költségre? Nekem egy jut eszembe, a szakmai kiállításra szóló belépő. Mi lehet még? 2. Konkrétan: a cég nevére kiállított szállás- és utazási költségek megtérítésén felül, 3 napos útra, napi 55 eurót kap az ügyvezető. Ebből összesen 45 euró igazolás nélkül elismerhető, 120 euró (a leírtak szerint forintosítva) adóköteles jövedelem lesz. DE: kinek kell adóznia utána, és mikor? A cég vallja és fizeti be, mint a béren felüli juttatásokat (1,9-es szorzó, szja, eho) a havi 08-as bevalláson, vagy a magánszemélynek kell az éves adóbevallásában bevallania, és csak szja-t fizet utána? Ismétlem: ez esetben NINCS szó munkaviszonyról, még biztosítási jogviszony sincs. Köszünettel.
A vállalkozó utazási és szállásköltsége
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Reklámfilmkészítéssel foglalkozó cég külföldön és belföldön forgat. Egyes forgatások több napig is eltarthatnak. Ilyenkor a stábtagokat (alvállalkozók) elszállásolják vagy fizetik az utazási költségüket (például repülőjegy). Ez a szállásdíj/utazási díj beleépül a produkció összegébe. A kérdésem az lenne, hogy mivel nem munkavállalót utaztatnak, ezért kell-e fizetni utána valamilyen járulékot vagy adómentesen elszámolható a vállalkozás működéséhez szükséges ktgnek? Kell-e útibeszámolót készíteni, vagy az elkészült reklámfilm önmagában elegendő bizonyíték az utazásra? Köszönettel: Ildikó
Útiköltség-térítéshez kapcsolódó áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne. Ha egy munkáltató útiköltség-térítést fizet (buszbérlet 86 %) a vidékről bejáró dolgozónak, akkor a dolgozó számlával (és bérlettel?) kell, hogy igazolja a bérlet megvásárlásának tényét a munkáltató felé? A bérletvásárlást igazoló számlából levonható annak áfatartalma? Kötelező megadni az utazási költségtérítést vidéki dolgozónak, vagy az megállapodás kérdése? Arra az esetre gondolok kizárólag, mikor X városban él a munkavállaló, a közeli Y városba jár dolgozni, de minden nap hazajár busszal. Válaszát köszönöm.
Családtag utazási költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik alkalmazottja hivatalos minőségben utazik, az utazásra családtagja is elkíséri magánjelleggel. A számlákat (szállás és repülőjegy) cégnévre rendeljük, és fizetjük előre, majd továbbszámlázzuk részére a családtagra vonatkozó költségeket. Tartozásának pénzügyi rendezése a következő fizetéséből történő levonással 30 napon belül megoldható. Nem jellemző a fenti lehetőség a cég többi dolgozója esetén. Adózási szempontból megfelelő, ha a számlákat közvetített szolgáltatásként egyszerűen továbbszámlázzuk (nem tevékenységünk az utazásszervezés). Esetleg taonövelő a tétel, vagy áfával, egyéb adóval terhelt? Válaszát köszönve!
Utazás költség továbbterhelése munkavállaló felé
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik alkalmazottjának kérésére családi utazásának (szállás és repülőjegy) számláit cégünk saját nevére rendeli meg, fizeti ki, majd számlázza azt tovább a részére. Tartozásának pénzügyi rendezése a következő fizetéséből történő levonással 30 napon belül megoldható. Nem jellemzőek a fentiek a cég többi dolgozója esetén. Adózási szempontból megfelelő, ha a számlákat közvetített szolgáltatásként egyszerűen továbbszámlázzuk (nem tevékenységünk az utazásszervezés). Esetleg taonövelő a tétel, vagy áfával, egyéb járulékkal terhelt? Válaszát köszönve!
Utazási költség elszámolása
Kérdés
A kft. alkalmazottait Budapesten, lakóhelyétől 150 kilométerre foglalkoztatja. A munkavállalók a buszvezetőtől a kft. nevére kérnek számlát. Kérdésem: elszámolható-e teljes egészében az útiköltség, és visszaigényelhető-e az áfa?
Utazás Kínába
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cég vásárolt repülőjegyet Kínába történő kiutazás alkalmával egy németországi cégnek is, mivel a két cég vezetői együtt utaztak. A repülőjegyet a magyarországi cég fizette, majd átszámlázta a németországi cégnek. Kérdés: az átszámlázás áfamentesen történt, ezt a bevételt az áfabevallásban kell-e szerepeltetni? Ha igen, melyik sorában kell? Előre is nagyon szépen köszönöm.
Költségek átterhelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy üzletkötő (német), aki más testvérvállalatunknál (Hollandia) van alkalmazásban DE mind az utazási költségeit, mind a bérét átszámlázzák nekünk (megállapodás alapján). Ezt hogyan kell kezelnünk? Milyen adózás (például áfa, tao stb.) alá esik? Esetlegesen milyen adóvonzata van? Hogyan, mi módon tudjuk ezeket az átszámlázott költségeket a könyveinkben szerepeltetni? Várom válaszukat.
Üzleti partner külfdöldi utazásának költsége
Kérdés
Ha egy kft. ügyvezetője a bizonyítottan üzleti célú külföldi utazására marketingcélból magával viszi egy partner cég képviselőjét, ennek a személynek az utazási és szállásköltsége elszámolható-e a kft. részéről, illetve milyen adó- és járulékterhek mellett?
Külföldi kiküldetés elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetés esetén az étkezés nem számolható el. Az egyes meghatározott juttatásként 16 százalékos szja-val és 27 százalékos ehóval adózik. A napidíj a munkabéren felül jár a munkavállalónak, amit a kiküldetés költségeire kap. Ebből a napidíj 30 százaléka, de maximum 15 euró igazolások nélkül adómentes, a többi költségként számlákkal igazoltan adómentes, az efölötti rész bérnek minősül és bérként adózik. Példa: 100-15 euró= 85 euró. 60 euró számlákkal igazoltan szállás- és utazási költség. 85-60=25 euró bérként adózik. Vagy 100-60 euró (ami számlákkal igazolt szállás- és utazási költség)=40 euró, annak a 30 százaléka, vagyis 12 euró igazolások nélkül adómentes. Tehát 28 euró adózik bérként. Melyik elszámolás a helyes? Köszönöm.
Egyéni vállalkozó utazási költsége
Kérdés
Heti 36 órát meghaladó munkavégzés mellett egyéni vállalkozást folytató vállalkozó a székhelyéről rendszeresen más helységbe utazik munkavégzés céljából busszal vagy saját autóval. Itt nem létesített telephelyet, de bérleti szerződése van egy irodára, amelyet rendszeresen használ a tevékenységéhez. Az utazáskor felmerült költségeket hogyan számolhatja el és milyen jogcímen?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
