4 találat a(z) terrorizmusfinanszírozás cimkére

Általános 2024.06.26.

Új MNB-rendeletek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozására Cikk

Két rendeletet adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a korábbi rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg – a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozásának további támogatására. Az egyik jogszabály újdonságai egyebek közt a tényleges tulajdonos kilétének feltárásáról, a külső ellenőrzési funkció követelményeinek, illetve az üzleti kapcsolat jellegének megállapításáról szóló rendelkezések, míg a másik rendelet az elektronikus ügyfél-átvilágítás körében tartalmaz friss előírásokat – írja honlapján az MNB.

Általános 2023.08.31.

Több mint 20 millió forintra bírságolta a K&H Bankot az MNB Cikk

Az MNB összesen több mint 20 millió forint bírságot szabott ki a K&H Bankra a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságai miatt. A bank többek között számos pénzmosásgyanús ügyletet egyáltalán nem, vagy nem haladéktalanul jelentett be, ügyfél-átvilágítási gyakorlata nem volt megfelelő, nem tudott mindenkor megbizonyosodni a tényleges tulajdonos személyéről, s nem megfelelően működtette szűrőrendszerét sem, közölte honlapján az MNB.

Általános Ukrán válság 2023.02.06.

Pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás: figyeljünk a frissülő szankciós listára is! Cikk

Súlyos, akár több száz millió forintos büntetést kockáztat az a cég, amely nem tesz meg mindent a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatok kiszűrése érdekében. A törvényi előírások felettébb szigorúak, és új követelményeket támasztott a háborús helyzet is. A BDO Magyarország összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

Általános 2022.11.03.

Bírságolt az MNB pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok hibás kezelése miatt Cikk

Az MNB bő 75 millió forint felügyeleti bírságot rótt ki három bankra és egy banki fióktelepre a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozási kockázatok kezelését áttekintő témavizsgálata nyomán. A vizsgált piaci szereplők többsége az ügyfélátvilágítás, a gyanús esetek bejelentése, a belső ellenőrzési és információs rendszer szűrési gyakorlata, a belső eljárásrend szabályszerűsége, a kötelező szűrési feltételek alkalmazása, illetve a tényleges tulajdonosok azonosítása kapcsán vétett hibákat. A feltárt problémák ugyanakkor nem érintik az intézmények megbízható működését.