Tisztelt Szakértő! Korábbi – kutyatáp elszámolása – kérdésemhez kapcsolódóan szeretném megkérdezni, hogy a cég telephelyét őrző, valamint a szarvasmarhákat hajtó kutyákat (amelyek már több éve vannak a telephelyen) mi alapján lehet a tárgyi eszközök közé felvenni (a tulajdonos hozta őket, nem pénzért vásárolták), amiatt, hogy a részükre vásárolt kutyatáp elszámolható legyen? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 1. Egy kft. 2014. évben magánszemélytől nagy értékű ingatlant vásárolt, mely gazdasági épületekből (állattartásra alkalmas) és udvarból áll. Ezeknek az épületnek egy részét szeretné bérbe adni egyéni vállalkozónak állattartás céljára. Kell-e felszámítani áfát a bérbeadás díjának kiszámlázásakor? A kft. tevékenysége között szerepel a bérbeadás. Az egyéni vállalkozó vásárolhat-e etetőberendezéseket a bérelt ingatlanra? 2. Egyéni vállalkozó tenyészállatot vásárol (szarvasmarha). Az szja-törvény 11. sz. melléklet II. 2.d.pontja alapján, akár egy összegben is elszámolható a tenyészállat beszerzési ára, de választható, hogy értékcsökkenés útján több év alatt számolom el. Ha egy összegben számolom el, akkor az de minimis támogatás? Ha nem, akkor a korábban elkülönített fejlesztési tartalék felhasználható-e a tenyészállat vonatkozásában? 3. Egyéni vállalkozó számlát állít ki áfa fizetésre kötelezett adózó részére. A szolgáltatás díjába pl. vetés beszámítódik a vetőmag értéke is, vagy műtrágyázás esetén a műtrágya értéke. Helyes ez a megoldás, vagy meg kell bontani és külön a vetésről és külön a vetőmagról kell kiállítani a számlát. 4. Mg-i e.v. termőföldet vásárol, de még nem tudja használatba venni 2 évig. A jelenlegi bérlő a bérleti díjat megfizeti. Ez a magánszemély vagy az egyéni vállalkozás bevétele? Van utána valamilyen adófizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kutyatenyésztő egyéni vállalkozó várhatóan több hónapig nem fog bevételhez jutni. Felmerült a szüneteltetés lehetősége. A kutyatenyésztés kapcsán egy-két anyaállattal rendelkezik. A kérdésem az, hogy az ő etetésük, fenntartásuk gazdasági tevékenységnek minősül-e? Ön szerint szüneteltetheti a vállalkozói tevékenységét? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy cég szarvasmarha-tenyésztéssel foglakozik. Év végén a növendék állatokat készletre veszik (T 241 – K 581), amely tételt a nyitást követően rendeznek (K 581 - T 241). A kétévesnél idősebb állatok tenyésztésbe lesznek állítva év végén (T 151 – K 582) Helyesen könyveli le a leírtak alapján a cég az állományváltozásokat? Köszönöm.
Az őstermelőnek van 370 darab anyajuh tenyészállata. (Egy juh ára 30 000 forint) Juh létszámnyilvántartót vezet a tenyészkód alapján. Az anyajuhokat tárgyi eszköz nyilvántartón 50 százalékos értékcsökkenési leírással elszámolhatja-e a 1753-as bevallás értékcsökkenés sorában?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként állattenyésztéssel foglalkozunk, törzsliba állományunk van, azaz a több évig tartott libaállománnyal tojást termelünk, azt kikeltetjük és napos libaként értékesítjük. Az Szja tv. rendelkezései szerint a tenyészállatokat tárgyi eszközként kell nyilvántartani, a tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében a magánszemély választhatja, hogy azt a felmerülés évében költségként elszámolja, vagy azzal az értékcsökkenés alapját növeli. A fentiek szerint a tenyészállatokat a felmerülés évében költségként elszámolhatjuk, vagy azzal az értékcsökkenés alapját növeljük. Egy tenyészliba beszerzési ára 5000-7000 Ft között van, az tenyészállatok beszerzés ára tárgyévben nem került kifizetésre, pénzügyi rendezésre. Az Szja tv. rendelkezése szerint el szeretnénk számolni a felmerülés (a beszerzés) évében a beszerzési árat költségként, kérdésünk, hogy a beszerzés évében elszámolhatjuk költségként egy összegben a libák beszerzési árát (mint kis értékű tárgyi eszközt), annak ellenére, hogy pénzügyileg nem kerültek rendezésre a beszerzési számlák?
Tisztelt Szakértő! Cégünk mezőgazdasági tevékenységet folytat, tejelőtehén-tenyésztéssel is foglalkozunk. A tehenek értékcsökkenési leírásával kapcsolatban lenne kérdésem. A számviteli törvény szerint a tehenek értékcsökkenése 25 százalék, tehát négy év alatt írjuk le őket a maradványértékig. A társaságiadó-törvény szerint hogyan helyes a tehenek értékcsökkenése? A társaságiadó-törvény az alábbiakat tartalmazza az 1. számú mellékletben: a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető (...) f) tenyészállatok esetében. Ezen pont alapján a társasági adó szerinti értékcsökkenésnél alkalmazhatjuk ugyanúgy a 25 százalékos leírási kulcsot? Maradványértékkel a taotörvény szerint nem számolhatunk? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Gál Veronika
Tisztelt Szakértő! Társaságunk tejhasznú szarvasmarhák tartásával foglalkozik. A növendék állatokat a készletek között tartjuk nyilván. Értékesíteni csak a selejt állatokat értékesítjük vágóállatként, haszonállatot nem értékesítünk, mivel ezek tenyészállataink utánpótlása. Vágóállatként sokkal kevesebbért lehet eladni az állatot, mint haszonállatként. Az év végi készletértékelés alkalmával helyesen járok-e el, ha nem tekintem a selejt állat értékesítési árát piaci árnak, hanem azt vizsgálom, hogy mennyi lenne a piaci ár, ha mint haszonállat értékesíteném az állatot? Milyen nyilatkozatokkal, igazolásokkal tudom alátámasztani a piaci árat jelen esetben, ha társaságunk nem értékesített haszonállatot?
Egy kft. méhészettel kezdett foglalkozni. Kérdésem a méhcsaládok elszámolására irányul. Annyit sikerült kiderítenem, hogy a taoban és számvitelben tenyészállatként kell kezelnem. Kérdéseim: kell-e a 6/7 számlaosztályokat használnom. Bekerülési értéknek elég a vásárlási érték, vagy mást is figyelembe kell vennem? Az év végén megmaradt méznek hogyan számolom ki az önköltségét? Milyen költségeket veszek figyelembe a méheknél, melyek beleszámolhatók az önköltségbe (pl. utaztatási, gyógyszerezési, stb. költségek)? Van-e olyan szakkönyv, amiben részletesen utána tudok nézni ennek a kérdéssornak? Válaszukat köszönöm.
A mezőgazdasági tevékenység könyvvitele általában a kettős könyvvitel rendszerében sem „fáklyás menet”, de a pénzforgalmi szemléletű egyszeres könyvvezetésben okoz csak igazán fejtörést egyes speciális tételeinek értelmezése. Az alábbiakban az állattenyésztés „problémás” eseteiből válogattam.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó egyéni vállalkozó be szeretné vinni a vállalkozásába a magánszemélyként megvásárolt lovát tárgyi eszközként (ha jól gondolom, a tenyészállatok közé kell besorolni), és ezáltal ehhez a tevékenységéhez kapcsolódóan költségeket is el tud számolni. Az lenne a kérdésem, hogy a tenyészállat után milyen értékcsökkenési leírási kulcsot kell alkalmazni, illetve az egyéni vállalkozás megszüntetését követően hogyan kell kivezetni a fent említett tenyészállatot? Válaszát előre is köszönöm!
2015 decemberében a pénztárkönyvet vezető családi gazdaság növendék szarvasmarhát vásárolt tenyésztés céljából. A növendék állatot beruházásként nyilván lehet-e tartani, a költségeit gyűjteni, és majd a korosbításkor tárgyi eszközként nyilvántartásba venni? Hogyan fogom kezelni a szaporulatot? Kettős könyvvitelben tudom a megoldást, de a pénztárkönyvnél tanácstalan vagyok. Vagy át kell térniük a kettős könyvvitelre?
Az adóbevallások és beszámolók készítését segítő cikközönünk mellett számos érdekes és hasznos adózási, számviteli, társadalombiztosítási, munkajogi kérdésben nyújtottak támpontot és foglaltak állást szakértőink az elmúlt hónapban.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték