77 találat a(z) túlfizetés cimkére
Eho felső határa
Kérdés
Egyik cégünknél a cégvezető (nyugdíjas, munkaviszonyos) év közben nagyösszegű osztalékot vesz fel. Minden hónapban munkabért is számfejtünk részére. Az osztaléknál vont ehót az évi 450 ezer forintos keretösszeg erejéig határozzuk meg (az eddig munkabérből levont egészségbiztosítási járulékokat is beszámítva, csak a fennmaradó összeget vonjuk az osztalékból). Év végéig azonban a havi munkabérekből levont egészségbiztosítási járulékokkal túllépi a 450 ezer forintos határt, így az év végi szja-bevallásnál ehotúlfizetés keletkezik. Kérdésünk, van-e arra mód, hogy amint az évi 450 ezer forintos határt elérjük, a munkabérből ne kerüljön levonásra az egészségbiztosítási járulék? Köszönettel: Béta Kft.
Cafeteria készpénz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A belépő munkavállalónk előző munkáltató által kiállított igazolásain az adóadatlapon szereplő jövedelem összege eltér a járulékigazoláson szereplő járulékalap összegétől. Az eltérést okát a jövedelemigazolás pótlapján találtam meg, nevezetesen túlfizetett cafeteria készpénzként feltüntetve. Az a kérdésem, hogy a túlfizetett cafeteria készpénzt ilyen esetben nem bérként kellene elszámolni, ami esetén az adóadatlapon is meg kell jelennie mint jövedelem? Az adóadatlap összjövedelme és a járulékigazoláson szereplő alap között pontosan ez az eltérés. Az adóadatlapon feltüntetett jövedelemból számolt adóelőleg kisebb, mint amit az adóadatlap tartalmaz. Ez azért érdekes, mert új belépőnél az adóadtlapról kell feltölteni a hozott adatokat, a jövedelmet és a levont adót. Ezt a program majd össze fogja számolni a mostani jövedelemadatokkal és a "többletként" levont adót korrigálni fogja, ami szerintem nem lesz helytálló. Kérem javaslatukat, hogy ilyen helyzetben mi a megfelelő eljárás? Köszönettel.
Jogalap nélkül kifizetett táppénz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társadalombiztosítási kifizetőhely vagyunk. Munkavállalónk részére tévesen kétszer fizettünk ki táppénzt. A jogalap nélkül felvett összeget 90 napon belül határozattal visszaköveteljük. Kérdésem az lenne, hogy ha nem fizeti vissza a munkavállaló, akkor milyen lehetőségünk van visszakövetelni az összeget? Illetve a kifizetőhelyi bevallást milyen módon befolyásolja ez az összeg (az utalás volt téves, és csak egyszer szerepel az összeg a számfejtésben)? Válaszát előre is köszönöm.
Ipa-túlfizetés elévülése a tao-ban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek jelentős túlfizetése volt az ipa folyószámláján, amit nem kért vissza. Egy része a követelésnek elévült, amit egyéb ráfordításként könyvelt el a kft. Növeli-e ez a költség a társaságiadó-alapot? Válaszát előre is köszönöm: Zsuzsa
Hipa túlfizetése a könyvekben
Kérdés
Bt.-nél a könyvelésben szerepel 32 ezer forint iparűzésiadó-túlfizetés. A 2017. 05. 22-i önkormányzati adófolyószámla-igazolás alapján a bt.-nek a hipa tekintetében sem adófizetési kötelezettsége, sem túlfizetése nincs. Ezen igazolás alapján leírhatom ezt a "nem valós" túlfizetést, úgy, hogy az egyéb bevételek közé kerül, és ezzel emelkedik a társaságiadó-alap is? A problémám, hogy ezen igazoláson kívül semmim nincs, amire támaszkodhatnék, mivel az előző könyvelő nem elérhető, az iratanyag, amit átadott az ügyfélnek, igen hiányos, a bevallások megvannak, de nincs mihez igazodnom – nincs önkormányzati előírás, egyenlegközlő, sem főkönyvi karton. Összegezve: adott a hiba, szeretnénk korrigálni, de az előző 15 év hiányos anyagából képtelenség rekonstruálni a folyamatokat. Hogyan járjunk el ebben a helyzetben helyesen, szabályosan? Köszönöm a gyors válaszát.
Elévült NAV-túlfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alapítvány adótúlfizetéseit az adószámlán 2018. 01. 01-jei dátummal elévülés miatt törölték, vagyis a visszaigénylést elmulasztottuk időben benyújtani. Kérdésem: hogyan könyvelhetem le az elévült követelést? Az elévülés beálltának napja szerint önellenőrzöm a könyvelést (különböző 2017. év előtti évekre esik az elévülés beálltának napja) és összesítetten és egy összegben mutatom ki a 2017. évi közhasznúsági beszámoló középső oszlopában, esetleg ráfordításként elszámolhatom 2017. évre a 2017. évi eredménykimutatásban. Az elévült adótúlfizetésből eredő követelés összege összesítetten sem éri el a számvitel politika szerint meghatározott jelentős összeget, illetve vissza kell menni az egyes évekre, amikor az elévülés napja bekövetkezett. Mi van akkor, ha a ráfordítás miatti önrevízió miatt módosulnak a közhasznúsági mutatók, illetve annak elszámolása nem érinti azokat? Válaszát előre is köszönöm: Molnár Ilona.
Szünetelő egyéni vállalkozás – kiutalás
Kérdés
Egyéni vállalkozónak többlete van a NAV-folyószámlán 2015. évről, ami az ellenőrzés lezárása után visszaigényelhető lenne. Mire az ellenőrzés lezárult, a vállalkozó szüneteltette a vállalkozását. Kiutalási igényünket a szünetelés miatt elutasították. Hol találom az erre vonatkozó jogszabályt, és mit kell beadnom, hogy a vállalkozó hozzájusson a jogos túlfizetéséhez? A szünetelés 2017. 04. hótól, az ellenőrzés lezárása 2017. augusztus végén történt, a visszaigénylés novemberben. Vagy kihez kellene fordulnom? Köszönöm válaszukat.
Kérje vissza túlfizetett adóját, nehogy elévüljön!
Cikk
Érdemes ellenőrizniük az adózóknak adószámlájukat, mert nemcsak az adótartozás, hanem a túlfizetés is elévül – figyelmeztet az adóügyekért felelős államtitkár.
Adóhátraléka van? Teendők lépésről lépésre
Cikk
A NAV minden, az adózók által bevallott, terhére kiszabott, esetlegesen ellenőrzéssel megállapított kötelezettségről és a teljesített befizetésekről adónemenkénti részletezésben egy áttekinthető nyilvántartást, adószámlát vezet. Az adószámla adónemenkénti vagy mindösszesen egyenlege lehet túlfizetéses vagy hátralékos is. A NAV tájékoztatót adott ki a különböző adózási helyzetekben teendő feladatokról.
2017 előtti reklámadó-túlfizetés elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2017 előtt bevallott és egyéb ráfordításként elszámolt, majd 2017-ben törvényi változás alapján adófolyószámlán jóváírt reklámadót számvitelileg 2017-ben egyéb bevételként kell elszámolni? Válaszukat előre is köszönöm.
Bérbeadási tevékenység megszüntetése
Kérdés
Magánszemély adóhatóságnál bejelentetett bérbeadási tevékenységet folytatott 2017. februárig. Nem kívánja folytatni a bérbeadást, mivel szeretné eladni a lakást. Kérdésem, hogy a bejelentett bérbeadási tevékenység megszüntetését be kell-e jelenteni az adóhatóságnál? Másik kérdésem: fenti magánszemély a bérbeadásból származó jövedelme után szja előleget fizetett be 2015. évben, de bevallást nem nyújtott be, emiatt túlfizetés mutatkozik az adófolyószámláján. Ez esetben pótlólagos bevallást kell beadnia 1553 -as nyomtatványon? A késedelmes beadás miatt pénzbírságra számíthat-e? Előre is köszönöm szíves válaszukat.
Gyakorlati teendők a reklámadó módosítása miatt
Cikk
A korábbi években megfizetett reklámadó túlfizetésnek minősül, megszűnik a saját célú reklámok utáni adókötelezettség, nő a reklámadó mértéke. Mindez számos kötelezettséget keletkeztet az érintett adózóknál.
Adófolyószámlán lévő túlfizetés visszaigénylése végelszámolás alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolás alatt van, nincs senki felé tartozása. Az adófolyószámláján társaságiadó-, az önkormányzatnál pedig iparűzésiadó-túlfizetése van több millió forintos összegben, amely több év alatt gyűlt össze. Van-e elévülés a túlfizetés visszaigénylésére? Megtehetik-e a kft. tulajdonosai, hogy a kft. a végelszámolás alatt nem igényli vissza az adótúlfizetést, hanem a vagyonfelosztáskor úgy döntenek, hogy a NAV-val és az önkormányzattal szembeni követelést a kft. tulajdonosai kapják meg, és majd a kft. törlése után ők igénylik vissza a nekik átengedett adótúlfizetést? Válaszukat köszönöm.
2008-as egyenleg rendezése
Kérdés
2017-ben átvettük egy kft. könyvelését, ahol 2017 januárban a tulajdonos folyószámlát egyeztetett a FŐGÁZ Zrt.-vel, és kiderült, hogy túlfizetés van, így visszautalt 131 329 Ft-ot a bankszámlára. Ez a túlfizetés egy 2008-as jóváíró számlának az ellenértéke, ami valószínűleg nem lett felkönyvelve. Ugye jól gondolom, hogy mivel a 2008-as év elévült, ezért nem kell hiteles számlamásolatot kérni róla és az áfáját rendezni? Akkor ilyen esetben az egész visszautalt összeget egyéb bevételként könyvelhetjük?
Látványcsapatsport-támogatás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésekre kérjük szíves állásfoglalásukat: 1. Kft. a 2015. évi társaságiadó-előlegből 2015 novemberében felajánlott egymillió forintot egy sportegyesületnek. A NAV ezt az összeget 2015 novemberében el is utalta az egyesületnek és a sportági szövetségnek. A 2015. decemberi feltöltésből 11 millió forintot ugyanennek az egyesületnek felajánlott, ezt a NAV 2016 januárjában utalta el a sportegyesületnek és a szövetségnek. A 2015. évi eredmény összeállításánál azonban kiderült, hogy nem lesz elég nyeresége a kft.-nek, amiből ezt a felajánlást ki lehetne fizetni. Ugyanakkor a kft.-nek volt 13 millió forint tao-túlfizetése a folyószámlán 2016 júniusában. A NAV-val történt egyeztetés után ebből az összegből 3 milliót utaltak vissza (tényleges tao) azzal, hogy a fennmaradó adót visszatartják a látványcsapatsportnak tett felajánlás rendezéséig. A folyószámlán azóta se történt semmilyen rendezés. A kft. 2016-ban nem fizetett adóelőleget, mert a NAV szerint vissza nem kaphatja, de mégis lelakhatja a "túlfizetést". Kérdés: mikor mit lehet lekönyvelni, mi a könyvelési tétel, mely időpontban? 2015-ben lehetett-e adókedvezményt elszámolni, egyáltalán jár-e adókedvezmény, és melyik évre? Köszönettel: Fix Kft.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
