Csak értékalapon vethetik ki az önkormányzatok 2009-től az építményadót, mivel az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága az adótörvényekhez benyújtott, a négyzetméter-alapon kivethető építményadót is lehetővé tevő módosító indítványt házszabályellenesnek minősítette.
Kevesen fizetnek adót, így kevesekre hárul magas adóteher - hangzott el a gyakorta ismételt tételmondat az Országgyűlés előtt az adótörvények módosításáról szóló vitan. A kormány tervei mellett - többek között a kisadók összevonása, egyszerűsödés, becslés kiterjesztése, szja-kedvezmények - a pártok vezérszónokai is véleményezték a 2008-ra tervezett módosításokat.
Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága az egyes adótörvényekre illetve az általános forgalmi adóra vonatkozó törvénymódosítási javaslatokat keddi ülésén. A kormánypárti képviselők támogatták az általános vitára való alkalmasságot, az ellenzékiek nem.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 44/A. §, az 53/A. § és 54/A. § - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a munkáltató fenntartójára is.
(6) E törvény alkalmazásában fenntartó a munkáltató alapító szerve vagy az a szerv, amelyre e jogot átruházták, illetve a jogszabály által kijelölt szerv vagy személy. A munkáltató fenntartójának kel...
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok (a továbbiakban: központi államigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a közigazgatási hivatal, a Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban együtt: államigazgatási szerv), valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hiv...
Az Országgyűlés a gazdasági társaságok - különösen a hazai kis- és középvállalkozások - piacra lépésének gyorsítása, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 3. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia.
(2) A vezérszó előse...
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be, amíg a korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került."
A Cstv. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe akövetkező rendelkezés lép:
"(2) A csődeljárás iránti kérelemhez az (1) bekezdés...
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 8. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az ügyvédet - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást."
Az Üt. 12/A. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ...
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev. tv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § E törvény alkalmazásában
a) egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy,
aa) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy
ab) aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező...
E törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2007. július 1-jén lép hatályba.
E törvény 67. és 68. §-a 2007. október 1-jén lép hatályba.
Ha a 2007. július 1-jén működő befektetési vállalkozás a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszer szerint számítja ki a kockázattal súlyozott kitettség értékét, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a szavatoló tőkéje folyamatosan elérje vagy meghaladja a (3)-(5) bekezdésben rögzített összege...
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény 7. § az alábbi (21) és (22) bekezdéssel egészül ki:
"(21) Azon önkormányzatok, amelyek a (20) bekezdésben foglalt határidőig nem kérték a (18) bekezdés szerinti közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezését, és az egy lakosra jutó visszafizetési kötelezettségük meghaladja az 500 forintot, igényüket legkésőbb 2007. június 30-áig jelezhetik az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek...
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 6. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot, akkor választása szerint
a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
b) a (6)-(10) bekezdésben foglaltak al...
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) a következő 15/C. §-sal egészül ki:
"15/C. § A 15/A. § és a 15/B. § szerinti közzétételi kötelezettség teljesítését a helyi önkormányzatoknál a kincstár ellenőrizheti. Amennyiben a helyi önkormányzat a közzétételi kötelezettségének teljes körűen nem tesz eleget és a támogatáshoz, illetve a pénzeszköz-felhasználáshoz kötött felhasználású központi költségvetési támogatás kapcsolódik, akkor a központi költségvetési tám...
A Bit. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a foglalkoztató biztosítónak, illetve független biztosításközvetítőnek a Felügyelet által meghatározott módon történő bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre. A közvetítő az adott biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében az adott biztosításközve...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték