35 találat a(z) térítésmentes cimkére

Sportpálya elszámolása Kérdés

Bérmunkaimport, szabadforgalomba helyezés Kérdés

Tisztségviselő díjazás nélkül, adózás Kérdés

Tisztelt Adózóna! Lakhelyünken 100 garázsból álló kis garázsszövetkezetet működtetünk, ahol a garázsok a magánszemélyek tulajdonában vannak. A szövetkezet nem végez üzleti tevékenységet. A garázstulajdonosok egy szerény összeget fizetnek közös költségre, amely csak az évközi kisebb javításokra, villanyköltségre az elnök tiszteletdíjára, illetve várhatóan nagyobb kiadásra biztosít tartalékolást. Felmerült, hogy ha az elnök bármely okból (betegség, tartós távollét akadályoztatva van) erre az esetre szükséges lenne másik tisztségviselőre is (elnök vagy alelnök), aki szükség esetén intézkedni tudna halaszthatatlan ügyekben. Ehhez közgyűlést kell összehívnom mint jelenlegi elnöknek. Mivel az új tisztségviselő feladata csak kivételesen jelentkezne, vállalja az illető, hogy a feladatát térítés nélkül végezné megbízásos vagy tagi viszonyban. Kérdésem: 1. Az úgynevezett másik tisztségviselő térítésmentes munkavégzése esetén bármilyen járulékot, adót kell-e fizetnie részben a magánszemélynek vagy a társaságnak kötelezően? A válaszukat befolyásolja-e az, ha a cégjegyzésre önállóan vagy együttesen lennének jogosultak, vagy az új személy tagi – vagy megbízási – jogviszonyban végezné eseti munkáját, 2. Feltétlenül szükséges-e szerződést kötni a magánszeméllyel megbízásra vagy elégséges, ha a közgyűlési határozat az Alapszabályban meghatározott feladatokra hivatkozik. Válaszukat előre is köszönöm.

Autó juttatása térítésmentesen vagy kedvezményesen Cikk

Munkáltató egyik dolgozójának térítés nélkül vagy piaci ár alatt szeretne kedvezményesen személygépkocsit átadni. Olvasónk azt kérdezte, hogy milyen adóterhek lépnek fel a munkáltató és a munkavállaló oldaláról, térítésmentes, illetve kedvezményes átadás során? Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Családi gazdaság és kft. közötti ügyeletek IV. Kérdés

http://adozona.hu/kerdesek/2018_2_27_Csaladi_gazdasag_es_Kft_kozotti_u_ryw Hivatkozva a fenti linkre, az adóhivatal felé az alábbi kérdést tettem fel: Levél szövege: Tisztelt Hivatal! Az alábbi témában szeretném az Önök álláspontját kérni. Családi gazdálkodó a gazdaság mellett megvásárol egy mezőgazdasággal foglalkozó kft.-t, melyben három másik magánszeméllyel együtt lesz tag és az ügyvezetői feladatokat is ő látja el. A családi gazdaság jelentős gépparkkal rendelkezik, mely gépeket a kft. munkáihoz is szeretné használni. A kérdés: a gazdaság gépeit (például kombájn) használhatja-e a kft. olyan formában, hogy szívességi szerződést köt a használatra és nem számláznak gépbérleti díjat a kft. felé, és nem számláznának mezőgazdasági szolgáltatást sem? A kft. a gázolaj-, munkaerő- és egyéb költségeket állja, de a családi gazdaság gépeivel dolgozna. Mindkét fél áfaalany. Köthetnek ők egymással szivességi használatról szerződést a gépek használata tekintetében? Adózási szempontból ez elfogadott? Keletkezik bármelyik félnek ezzel kapcsolatban jelentési vagy adófizetési kötelezettsége? Ez a fajta ügylet, amennyiben létrejöhet, ingyenes szolgáltatásnak minősül esetleg?

Baleseti egészségügyi szolgáltatás: kinek, mikor térít az állami biztosító? Cikk

Társadalombiztosítás keretében baleseti egészségügyi szolgáltatás akkor vehető igénybe, ha az egészségkárosodás üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből ered. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy kik jogosultak baleseti egészségügyi szolgáltatásra, és miként lehet igénybe venni száz százalékos támogatással az ellátásokat.

Térítésmentes termékátadás Kérdés

'A' nonprofit Kft. 'B' nonprofit Kft. számára ad át hangszert, térítésmentesen. 'A' ezeket a hangszereket áfa levonása mellett szerezte be egy olyan időszakban, amikor közhasznú besorolással rendelkezett. Mára a közhasznúságát elvesztette, de 'B' rendelkezik ezzel, és az alapítói határozata szerinti közcélt szolgálja a hangszerbeszerzés. Ebben az esetben van-e lehetőség, és ha igen, milyen feltételek mellett az áfamentes átadásra? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK

Szakmai gyakorlat Mt. Kérdés

Tisztelt Szakértő! EU-tagállamban tanuló magyar állampolgár töltené szakmai gyakorlatát magyarországi munkahelyen, a hazai jogszabály alapján együttműködési megállapodás keretein belül (térítésmentesen). Lehet-e ez jogszerű (feltételezve, hogy a másik tagállamban elfogadják)? Ha igen, akkor melyik tagállam jogát érdemes kikötni a megállapodásban? Jogszerű, ha a magyart köti ki az egyetem és a hazai munkáltató? Jól gondolom, hogy a térítésmentes gyakorlat lehetősége és elfogadása a másik tagállam jogától függ? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.

Térítésmentes eszközátadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni az állásfoglalását. Egy gazdasági társaság tárgyi eszköz (pavilon) építéséhez beszerzett eszközök, beruházások áfáját nem vonta le, tekintettel arra, hogy a tárgyi eszközt támogatásból finanszírozta. A cég az áfa hatálya alá tartozik. A pavilont most át kell adnia egy önkormányzatnak, térítésmentesen. Véleményem szerint az átadott eszközök piaci értéke után meg kell fizetni vagy az átadónak, vagy az átvevőnek a 27%-os áfát, továbbá az átadónak a társaságiadó-alapját is meg kell emelni a kivezetéskori összeggel. A cég nem ért egyet ezzel, mert arra hivatkozik, hogy nem igényelte vissza az áfát. Jól gondolom, hogy a térítésmentes átadáshoz kapcsolódó áfafizetés független attól, hogy visszaigényeltem-e az áfa összegét? Az átadás kormányrendelet alapján történik. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

Térítésmentesen nyújtott szolgáltatás áfája Kérdés

Magán tulajdonban lévő ’A’ Nonprofit Kft. 2012-ben állami támogatásból hangszereket vásárolt, 2014-ben elvesztette közhasznúsági besorolását, a közhasznú tevékenységét abbahagyta. Az állam létrehozott ugyanerre a tevékenységre 2014-ben egy másik ’B’ Nonprofit Kft.-t, amely 2016 -2017 során használta (használja) ’A’ Kft. 2013-ban vásárolt hangszereit. Bérleti díjat az állami cég nem hajlandó a használatért fizetni, mondván, hogy az eszközöket ’A’ eleve állami pénzből vásárolta. A két cég nem kapcsolt. A hangszereket ’A’ majd 2 évig használta, majd újabb 2 év elteltével bérbe adta. A hangszerek egy részére ’A’ Kft. számol értékcsökkenési leírást a számvitelben, a másik részére nem (maradványérték miatt). Az ’A’ cég kiszámolná a fizetendő áfát és áthárítaná a ’B’ számára, de nem egyértelmű az Áfa tv. 69. § előírása. ’A’-t a beszerzéskor megillette az áfa levonása, az eszközökkel kapcsolatosan mára már költsége nincs, minden felmerülő költséget (biztosítás, utaztatási költség, javítás, felújítás) ’B’ fizet. Szükséges-e áfát számolni a fenti esetben? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK

Használatba adás térítésmentesen Kérdés

Tisztlt Szakértő! Cégünk tulajdonában van egy telek és egy műhely, ami egybeépült egy lakással. Sem a telket, sem a lakást nem használjuk, viszont azok eladását sem tervezzük. Kérdésem: térítésmentesen használatba adnánk mind a telket, mind a lakást, ennek fejében a használó elvégezné a szükséges javításokat stb., rendben tartana mindent. Ezt szerződésben szeretnénk rögzíteni. Cégünk jól járna, mert a vagyona megmaradna, de nem kellene gondot fordítani semmire (hóeltakarítás, rendben tartás stb.). Van-e ennek akadálya, amennyiben igen, milyen megoldást javasol? Semmilyen ellenértéket nem kérnénk, ennek fejében mindkét ingatlan a folyamatos használat eredményeként nem romlana le. Várom válaszát. Tisztelettel: Nagy István

Áfamentes tevékenységű egyesület, beruházás Kérdés

Egyesület támogatásból valósítja meg egy ingatlan felújítását. Áfa besorolása a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes. Az elkészült felújítást átadja az ingatlan tulajdonosának térítésmentesen bekerülési értéken, aki áfaköteles tevékenységet folytat. Elégséges-e az áfatörvény 11. §-a szerinti besorolást alkalmazni és nem tekinteni értékesítésnek, vagy az áfával el kell számolnia?

Cégautó és részben térítésmentes használat Kérdés

Tisztelt Szakértő! A vállalat biztosít cégautót egyes munkavállalóinak magánhasználatra. A használat díját megtérítteti, kivéve a munkába járás és a munkából hazatérés útját. Azt szeretném kérdezni, hogy egyrészt milyen költségek terhelik akár a céget, akár a munkavállalót az első esetben, illetve milyenek a másodikban (tehát az ingyenes oda-visszaút is milyen fizetési kötelezettséggel jár)? A konkrét esetben: Van egy bizonyos keretösszeg, melyet x km-ig használhat a munkavállaló (bele nem számolva a lakóhelytől munkahelyig és visszautakat), ezt y összegért. A limit túllépése esetén km-enként z Ft-ot kell fizetnie munkavállalónak. Köszönettel.

Sportrendezvény 1. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásához kérjük a segítségét: Egyik ügyfelünk Magyarország területén belül egy sportrendezvényt szervez, a rendezvény egy játékos sportvetélkedőről szól. A játék Magyarországon belül különböző helyszíneken zajlik. A rendezvényre a résztvevők nevezési díjjal tudnak jelentkezni (összege: 200 000 Ft), amely tartalmazza a rendezvénnyel kapcsolatos összes költséget (szállás, borkóstolás, különböző feladatok teljesítése, étel-ital, 10 000 Ft értékben voucherszolgáltatás, amelyet a rendezvény ideje alatt a versenyző a kijelölt állomáshelyeken levásárolhat). A nevezési díj, amit a résztvevők fizetnek, tartalmában nem a rendezvényre (sport) való belépést biztosítja, hanem a részvételt. A résztvevő csapatok komplex szolgáltatást vesznek igénybe, tehát a résztvevők maguk a játékosok. A rendezvény nem kimondottan sportvetélkedő, mivel a csapatok az ország különböző területeit járják be több napon keresztül, ahol logikai és sportjátékokban vesznek részt. A rendezvényen való részvételt biztosítja a nevezési díj, belépőjegyet nem szednek, a rendezvény zártkörű, nézők nincsenek. Kérdéseink: 1. A rendezvényen közösségi adóalanyok (közösségi adószámmal rendelkeznek) is részt vesznek. Ebben az esetben az áfatörvény 37. §-a alapján értelmezhető-e a szolgáltatás? 2. Ha közösségi adóalany részére ezt a szolgáltatást térítésmentesen nyújtjuk, akkor ebben az esetben az áfa fizetésére ki a kötelezett? Válaszukat előre is köszönjük!

Pályázat iskoláknak Kérdés

Egy kalandpark pályázatot írt ki, melynek keretében a győztes osztály nyáron 2 órás időtartamra használhatja a kalandpark játékait. A pályázaton a környékbeli iskolák vesznek részt. Akik bejelentkeznek a pályázati rendszerbe, azok között döntik el (igazgatói igazolás alapján) tavasszal, hogy melyik osztály érte el a legmagasabb tanulmányi átlagot. A nyertes osztály pedig térítésmentesen használhatja nyáron a kalandpark eszközeit 2 órás időtartamra. Az iskolának pedig vállalnia kell, hogy a kalandpark szórólapját az iskolában kihelyezi. Kérdésem: a kalandpark számára ez a "felajánlás" milyen áfa és Tao vonzattal jár?