A családi járulékkedvezmény intézményét 2014-ben vezették be azzal a céllal, hogy azok az adózók, akik jövedelmük nagysága vagy egyéb adókedvezményeik miatt nem tudnak élni az szja-törvény szerinti családi kedvezménnyel, a „kihasználatlan” kedvezményt az általuk fizetett járulékkal szemben érvényesíthessék.
Mi történik, ha valaki a munkáltatónak adott adóelőleg-nyilatkozatában nem valós adatokat ad meg, ha nyugdíjasnak vallja magát, amikor nem az, vagy esetleg fordítva, nyugdíjasként nem jelenti a státuszát? Cikkünk ezeket a kérdéseket járja körbe.
Átalányadózó (szakképzett) egyéni vállalkozó a garantált bérminimum 50 százalékáig szja-mentes. Kérdésem, hogy az átalányadózó a tb és szocho esetén kap-e mentességet, vagy mindenképpen meg kell fizetni 2025-ben (348 800 × 18,5%) 64 500 forint tb-járulékot (348 800 × 112,5% × 13%) 51 000 forint szochót. Vagyis a konkrétabb kérdésem, hogy az átalányadózónak van-e az előbbi kötelező összegek megfizetése alól mentessége. Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász válaszolt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétette a 2025. január 1-jétől fizetendő járulékokat.
A kft. egyszemélyes tagja és ügyvezetője a saját kft.-jével heti 12 órás munkaviszonyt létesített. Ebben a jogviszonyban megfizeti a minimálbér 30 százaléka után a tb-járulékot, szochót. Ebben az esetben nem szükséges a minimálbér után megfizetni tagi jogviszonyban a járulékokat, annak ellenére sem, hogy nem éri el a foglalkoztatás a heti 36 órát? – írta olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték