Tisztelt Szakértő! A 2017 előtt bevallott és egyéb ráfordításként elszámolt, majd 2017-ben törvényi változás alapján adófolyószámlán jóváírt reklámadót számvitelileg 2017-ben egyéb bevételként kell elszámolni? Válaszukat előre is köszönöm.
Magánszemély adóhatóságnál bejelentetett bérbeadási tevékenységet folytatott 2017. februárig. Nem kívánja folytatni a bérbeadást, mivel szeretné eladni a lakást. Kérdésem, hogy a bejelentett bérbeadási tevékenység megszüntetését be kell-e jelenteni az adóhatóságnál? Másik kérdésem: fenti magánszemély a bérbeadásból származó jövedelme után szja előleget fizetett be 2015. évben, de bevallást nem nyújtott be, emiatt túlfizetés mutatkozik az adófolyószámláján. Ez esetben pótlólagos bevallást kell beadnia 1553 -as nyomtatványon? A késedelmes beadás miatt pénzbírságra számíthat-e? Előre is köszönöm szíves válaszukat.
A korábbi években megfizetett reklámadó túlfizetésnek minősül, megszűnik a saját célú reklámok utáni adókötelezettség, nő a reklámadó mértéke. Mindez számos kötelezettséget keletkeztet az érintett adózóknál.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolás alatt van, nincs senki felé tartozása. Az adófolyószámláján társaságiadó-, az önkormányzatnál pedig iparűzésiadó-túlfizetése van több millió forintos összegben, amely több év alatt gyűlt össze. Van-e elévülés a túlfizetés visszaigénylésére? Megtehetik-e a kft. tulajdonosai, hogy a kft. a végelszámolás alatt nem igényli vissza az adótúlfizetést, hanem a vagyonfelosztáskor úgy döntenek, hogy a NAV-val és az önkormányzattal szembeni követelést a kft. tulajdonosai kapják meg, és majd a kft. törlése után ők igénylik vissza a nekik átengedett adótúlfizetést? Válaszukat köszönöm.
2017-ben átvettük egy kft. könyvelését, ahol 2017 januárban a tulajdonos folyószámlát egyeztetett a FŐGÁZ Zrt.-vel, és kiderült, hogy túlfizetés van, így visszautalt 131 329 Ft-ot a bankszámlára. Ez a túlfizetés egy 2008-as jóváíró számlának az ellenértéke, ami valószínűleg nem lett felkönyvelve. Ugye jól gondolom, hogy mivel a 2008-as év elévült, ezért nem kell hiteles számlamásolatot kérni róla és az áfáját rendezni? Akkor ilyen esetben az egész visszautalt összeget egyéb bevételként könyvelhetjük?
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésekre kérjük szíves állásfoglalásukat: 1. Kft. a 2015. évi társaságiadó-előlegből 2015 novemberében felajánlott egymillió forintot egy sportegyesületnek. A NAV ezt az összeget 2015 novemberében el is utalta az egyesületnek és a sportági szövetségnek. A 2015. decemberi feltöltésből 11 millió forintot ugyanennek az egyesületnek felajánlott, ezt a NAV 2016 januárjában utalta el a sportegyesületnek és a szövetségnek. A 2015. évi eredmény összeállításánál azonban kiderült, hogy nem lesz elég nyeresége a kft.-nek, amiből ezt a felajánlást ki lehetne fizetni. Ugyanakkor a kft.-nek volt 13 millió forint tao-túlfizetése a folyószámlán 2016 júniusában. A NAV-val történt egyeztetés után ebből az összegből 3 milliót utaltak vissza (tényleges tao) azzal, hogy a fennmaradó adót visszatartják a látványcsapatsportnak tett felajánlás rendezéséig. A folyószámlán azóta se történt semmilyen rendezés. A kft. 2016-ban nem fizetett adóelőleget, mert a NAV szerint vissza nem kaphatja, de mégis lelakhatja a "túlfizetést". Kérdés: mikor mit lehet lekönyvelni, mi a könyvelési tétel, mely időpontban? 2015-ben lehetett-e adókedvezményt elszámolni, egyáltalán jár-e adókedvezmény, és melyik évre? Köszönettel: Fix Kft.
Tisztelt Adózóna! Adóellenőrzés során merült fel a probléma, amely alapján az szja-bevallásban az adózó által befizetett szja sorában az egyéni vállalkozó adófolyószámlájának aktuális (február 25-ei) egyenlegét tüntettük föl megfizetettként, ami a ténylegesen pénzforgalmilag megfizetettnél magasabb összeget mutat, mivel itt olyan tételek is szerepelnek, mint például nyitó túlfizetés, egyéb kötelezettségcsökkentő tétel. A NAV álláspontja szerint az ilyen tételeket nem lehet szerepeltetni megfizetettként, ezt a többletet vissza kell kérni 17-es nyomtatványon. Nem világos számunkra, hogy ha az egyenleg jelentős többletet mutat, akkor miért nem azt lehet figyelembe venni az adóhiány megállapításánál, miért csak a folyó évben pénzforgalmilag befizetettet? Az a túlfizetés, ami kötelezettségcsökkentésből, nyitó túlfizetésből származik, miért nem csökkenti az adózó terhére mutatkozó adókülönbözetet, illetve adóhiányt? Kérem állásfoglalásukat a kérdésben. Üdvözlettel: Simon Zsuzsa
Számos előnye lehet annak, ha az adózók időnként maguk is ránéznek adófolyószámlájukra, hiszen túlfizetésüket az elévülés miatt elveszíthetik, tartozásaikra pedig adóhatósági felszólítás esetén kamat és bírság rakódhat.
Több cégünk kapott most elektronikus levelet, hogy valamely adónemen hiánya van és felajánlják a részletfizetést, MIKÖZBEN a többi adónemen többlete van és az adófolyószámla összességében jelentős túlfizetést mutat. Nem találok az Art.-ban erre vonatkozó változást. Mi történt? Csak nem akarják a cégektől megvonni a megbízható adózói minősítést, hogy egyenként nézik az adónemeket és hiába van összességében többlete? Átvezetjük persze, de az legalább egy hónap. A fordított áfás, rendszeresen áfatöbbletes cégekre ez katasztrófa lenne. Várom válaszát. Köszönettel : Hudák Erzsébet
Tisztelt Szakértő! A NAV folyószámláról a 17-es nyomtatvány alkalmazásával kérhet jogi személy (is) kiutalást, melyet a NAV 30 napos kiutalási határidővel teljesít. Igaz (jogos) lehet-e, hogy a folyószámlán lévő áfatúlfizetés összegét (téves utalás vagy akármi más miatt fennálló túlfizetés összege) 75 napos kiutalási határidővel teljesíti a NAV? Véleményem szerint a 75 napos kiutalási határidő arra az esetre vonatkozik, ha valaki áfát az áfabevallásában áfalevonási jogra alapozva kér vissza, nem pedig arra az esetre, ha a folyószámláról visszakéri a saját pénzét? Vagy nem helyes a jogérzékenységem? Válaszában kérem szíveskedjen jogszabályhelyre is hivatkozni! Köszönöm.
Végelszámolással kapcsolatos kérdésünk van, melynek szíves megválaszolását kérjük. Kft. egyszerűsített végelszámolással szeretne megszűnni. A végelszámolás időszakában veszteség keletkezett, valamint a NAV folyószámlán túlfizetés. A tag részére a veszteség és a kintlévőség miatt a bevallott, leadózott osztalékot csak részben lehetett kifizetni. Az a kérdésünk, hogyan kell lerendezni a NAV-val a folyószámla-túlfizetést és a tag felé a tartozást? Lekönyvelhetjük-e rendkívüli bevételként a tag által elengedett összeget, és rendkívüli költségnek, hogy lemondunk a NAV tartozásról? Ebben az esetben minden sorunk 0 lenne a mérlegben, és az eredmény is 0 lenne a 1671-es bevallásban. A megszűnés után a tag igényt tarthatna-e az adótúlfizetésre? Egyszemélyes kft.-ről van szó. Szíves segítségüket előre is nagyon köszönjük. Molnárné
A korábbi évektől eltérően korábban, már április elején megkapják a vámhatóság által vezetett vám- és adófolyószámlákról készült egyenlegközlőt és a pótlékértesítőt a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az adózók, mintegy 36 ezer ilyen értesítést küld ki a hatóság.
A 2014. évi személyijövedelemadó-bevallásban az adókülönbözet visszaigénylés volt. A visszajáró adónál az adózó úgy nyilatkozott, hogy a visszaigényelhető különbözetet, a későbbi kötelezettségeire a számlán kívánja hagyni. Ezt az összeget a 2015. évi bevallásban az előlegbefizetések között szerepeltetni kell? Az útmutató ugyanis azt mondja, hogy csak a tényleges befizetés szerepeljen ezekben a sorokban. Ha itt nem szerepeltetem a bennhagyott összeget, akkor a bevallás fizetési kötelezettséget mutat. Mi a helyes eljárás? Várom megtisztelő válaszát!
Kérdésem a Melyik évre kell könyvelni az adófolyószámlák közötti átvezetést? című cikkel kapcsolatos. Abban az esetben, ha tényleges adónem-túlfizetés van, a decemberben beadott átvezetés, jellemzően szochora, a 2015-ös adóévre figyelembe vehető-e, vagy már ez is 2016-os költség lesz? Válaszukat köszönve, dblaszlo
Tisztelt Szakértő! Egy általunk könyvelt cég 2011. évi társasági adóbevallásának önellenőrzése úgy alakult, hogy az eredeti adóbevallás adóalapja növekedett, aminek következménye adófizetési kötelezettség lett. Azonban a társaság az eredeti bevallás alapján is túlfizetésben volt, és az önellenőrzés alapján megállapított fizetési kötelezettség szerint is marad a túlfizetés. Viszont jelen pillanatban a társasági adónemben a folyószámlája 0, és ezt a különbözetet be kell fizetni, plusz az önellenőrzési pótlékot. Kérdésem: az önellenőrzési pótlék számítása ebben az esetben a maximális 5 000 forint, vagy az általános szabályok szerint kell megállapítani? Válaszát előre is köszönöm.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték