34 találat a(z) távollét cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdés merült fel: a munkáltató szeretné bevezetni az alapbért + magasabb összegű pótlékátalányt (ez kiváltaná a kötelezően esetlegesen fizetendő pótlékokat). Távolléti díj esetén az Mt. 148. § írja elő, hogy a megelőző hat hónapra kifizetett alapbér és pótlék(átalány) alapján kell kifizetni a távolléti díjat. Ez a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy a szabadság idejére is alapbér és pótlékátalány kerül kifizetésre, mint a ledolgozott munkanapokra. De a törvényből nem egyértelmű – mivel figyelembe veszi a megelőző hat havi pótlékokat és az alapján számolja a szabadságos napokra a távolléti díjat –, hogy akkor gyakorlatilag a szabadság ideje alatt több bért kap a munkavállaló, mint a fix havi bére, mivel így duplán kerül a pótlékátalány kiszámolásra? Megkapja a havi alapbért + a fix pótlékátalány a hónap minden munkanapjára + a szabadságos napokra számol még pótlékátalányt a távolléti díjra vonatkozó szabályok alapján? Vagy mi értelmezzük rosszul a törvényt, és szabadság idején nem jár több bér csak az alapbér és a fix pótlékátalány, de csak egyszer számolva a pótlékátalányt szabadságos napok esetében is?

Cikk

Kiküszöbölheti a munkáltató a hullámzó hatékonyságú foglalkoztatást, ha okosan átgondolva – és persze a munkavállalók érdekeit is figyelembe véve – akkor veszi igénybe a dolgozót, amikor szükség van a munkájára. Erre ad lehetőséget a munkaidőkeret, amely ugyan rugalmas foglalkoztatási forma, ámde szigorú szabályokhoz is kötött.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Mt.-ben azt olvastam: 145. § (1) A felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. (2) A felek a munkaszerződésben a) bérpótlék helyett, b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. (3) A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A (2) bekezdésben, mikor az átalányt megállapítják, akkor például készenlétnél, ha jól értem, kiváltja a 20 százalékot, de még a rendkívüli munkavégzésért járó 50 százalékot is. Viszont a törvény azt írja, hogy a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglalja a havi átalány. A munka díjazása azt jelentené, hogy ilyen átalány esetén, ha a rendkívüli munkavégzés olyan formájáról van szó, mely alapján nő a tényleges munkaórák száma, akkor arra nem pusztán a pótlékot nem számfejtik tételesen (csak az átalányt), de még a plusz munkaóra után járó arányos alapbért sem? Például 160 óra helyett 168 órát dolgozott (1 havi keret legyen), akkor Ön szerint a fizetendő összeg az alapbér plusz alapbér/160*8 plusz átalány, vagy csak alapbér plusz átalány? Utóbbi furcsa lenne, de szeretnék tisztábban látni. Segítségét köszönöm! Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kiküldetés fogalmának változásával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ezentúl az a munkavállaló is jogosult lesz belföldön kiküldetési napidíjra, akinek a munkaszerződésében az van, hogy a munkavégzés helye az üzleti partnerek telephelyeit is magában foglalja? Mi számít bele, hogyan kell számolni, hogy a távollét eléri-e a 6 órát? Köszönöm válaszát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénztárkönyvben 2025–2026. évi kiadás

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Rezsi továbbszámlázása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szálláshely-szolgáltatás étkezés adózása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink