Tisztelt Szakértő! Adott egy kétszemélyes kft., amiben az öregségi nyugdíjas tag ügyvezető is egyben. Az ügyvezetőségért semmilyen díjazást nem kap, a cég fizeti havonta a 7710 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot. Kaphat-e ez az ügyvezető béren kívüli juttatásként SZÉP-kártyát? Ha igen, akkor milyen összegben, milyen közterhek fizetése mellett? Válaszát köszönöm: Vass Pálma
azt szeretném megkérdezni, hogy rokkantsági ellátásnál a társas vállalkozót érintően a jövedelem számít vagy a járulékalap? Mert szükségszerűen nem azonos.
Tisztelt Szakértő! A tevékenységét kezdő kft. tagja egy gazdasági társaság és egy belföldi magánszemély, akinek katás egyéni vállalkozása van. A magánszemély tag látja el az ügyvezetői feladatokat, a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban. A tagi mellékszolgáltatásról (személyes közreműködésről) sem a társasági szerződés, sem a tagjegyzék nem ír. A magánszemély tag egyéni vállalkozóként beszállítója a kft.-nek, a kft. tevékenységében így vesz részt. Kérdéseink: 1.) Ezen felállás alapján a tag ügyvezető megbízási jogviszonya átminősül társas vállalkozói jogviszonnyá, mert magánszemélyként ténylegesen és személyesen nem működik közre? Az egyéni vállalkozóként való "közreműködése" különbözik a jogszabály értelmezésében a magánszemélyként való személyes közreműködésétől? 2.) Jogszerű változás lehet-e az, hogy taggyűlési határozatban a társasági szerződésben jelölt ügyvezető megbízási jogviszony helyett az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban lássa el? Elegendő az ilyen döntésről a taggyűlési határozat, vagy a társasági szerződést kell ezen a ponton változtatni? A kezdő kft. első évében alapvetően fejlesztés történik, kevés árbevétellel, a részmunkaidős ügyvezetés reális, és a cél e kezdeti szakaszban a járulékfizetés minimalizálása. Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Adózóna! Kérem szíveskedjenek választ adni az alábbiakra! Egy kft.-nek fiammal együtt társas vállalkozói vagyunk. Én 30 százalékban,fiam 70 százalékban tulajdonos. Fiam tagsági jogviszonyban díjazás ellenében ténylegesen és személyesen közreműködik. Fizetjük utána az előírt közterheket. Máshol nem rendelkezik semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonnyal. Én vagyok az ügyvezető megbízásos alapon, díjazás nélkül nyugdíjasként. A cég fizeti havonta a 7710 forintos egészségszolgáltatási járulékot. A kft. egy üzletet üzemeltet, melyet a vírushelyzet valamint a radikális forgalomcsökkenés miatt 2020. márc.16-ától bezártunk. Kérdésem,hogy a fiam után, aki a fenti időponttól személyes közreműködést nem végez, fizetést nem kap, kell-e közterheket teljesíteni a minimálbér figyelembevételével (nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást)? Megjegyzem, hogy a cég főtevékenysége alapján nem jogosult a közelmúltban megjelent kormányrendeletekben foglalt kedvezményekre. Válaszukat köszönve, üdvözlettel: Vértes Sándor
A koronavírus miatt több cégnél felmerült a cég működésének vagy tevékenységének szüneteltetése. A cikk ennek jogi hátterét, illetve a „szüneteltetés” alatti tennivalókat vázolja. Nem foglalkozik a munkavállalással kapcsolatos jogi kérdésekkel, de a foglalkoztatásukkal kapcsolatos közterhek bevallását, fizetését érinti.
Tisztelt Szakértő! Egy nem katás bt. beltagja üzletvezető is egyben, és nincs más üzletvezető a cégben milyen minimális adó- és járulékfizetésre kötelezett? Az üzletvezetői tevékenységet társas vállalkozóként végzi, személyesen is közreműködött a tevékenységben, de a koronavírus miatt be kellett zárnia. A cég tevékenysége tulajdonképpen szünetel, ő csak a minimális üzletvezetési dolgokat végzi, de az egészségbiztosítását mindenképpen meg szeretné őrizni. Lehetséges-e átjelenteni munkaviszonyba heti 1–2 órára, vagy ehhez mindenképpen társasági szerződést kell módosítani?
Tisztelt Szakértő ! Kérdésem, hogy változik-e és hogyan 2020. július 1-jétől a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó egészségügyiszolgáltatási járulék-fizetési kötelezettsége? Köszönettel: Rozika könyvelő
A nyugdíjjogosultság elérésekor az érintettek túlnyomó többsége benyújtja öregségi nyugellátásra vonatkozó igényét és annak elbírálása után öregségi nyugdíjassá válik. Ugyanakkor még a korhatárt betöltöttek között is akadnak, akik nem élhetnek vagy nem élnek a lehetőséggel. A következőkben velük foglalkozunk.
Tisztelt Szakértő! Van egy társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszony mellett, aki a vállalkozásban megbízási jogviszonyban végzi az ügyvezetést ingyen. Egy másik cégben is ügyvezetést lát el ingyen megbízási jogviszonyban, de ott nem tag. Amennyiben megszűnik a munkaviszonya (ahol most fizetik utána a járulékokat), hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? Illetve a munkaviszony megszűnését követően jogosult-e álláskeresési járadékra?
Üdvözlöm! Kft., egyszemélyes tulajdonos, ügyvezető, aki nem vesz ki semmilyen jövedelmet, nincs alkalmazásban a cégében, fizet-e tb-t, társas vállalkozónak minősül? Az ügyvezető emellett nyugdíjas és másik társaságnál dolgozik heti 40 órás alkalmazotti munkaviszonyban. Köszönöm előre is válaszát.
A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek megállapítása során a kiindulópont az érintett társadalombiztosítási jogviszonyának a tisztázása, amely talán a társas vállalkozók – ezen belül a gazdasági társaságok tulajdonos tagja – vonatkozásában okozza a legtöbb nehézséget. Nem véletlen, hiszen a rájuk irányadó szabályok között nem kevés bizonytalanságot vagy ellentmondást találhatunk. A következőkben ezek között tallózunk, a nem nyugdíjas tagokkal összefüggésben foglalkozva a témával.
Tisztelt Adózóna! Egy magyar székhelyű és alapítású cég egyetlen tagja és ügyvezetője indiai állampolgár. Indiában rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal. Mivel Magyarország és India között van szociális biztonsági egyezmény, így tudomásunk szerint emiatt nem lesz főállású társas vállalkozó. A kérdésünk az, hogy ettől függetlenül kell-e őt jelenteni a 08-as bevalláson 35-ös jogviszony kóddal? Tajszámot köteles-e igényelni? Hogyan változik a helyzet, ha Indiában megszünteti a heti 36 órás munkaviszonyát?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az egyik tag nem fizet járulékot mert, máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya van. A másik tag a garantált bérminimum alapján kap juttatást, és azután fizet járulékot mint társas vállalkozó. Ez a tag 2020. 01.13-ától Hollandiában dolgozik, ott van teljes körű biztosítása és munkaszerződése. A szükséges nyomtatvány le lett adva az Egészségpénztárhoz. A NAV-nál azt a felvilágosítást kaptam,hogy őt ki kell léptetnem, és idehaza ezentúl nem kell járulékot fizetnie. Kicsit bizonytalan vagyok, ez a kft. grafikai tervezéssel foglalkozik a munkát itthon tovább folytatná számlát bocsátana ki. A munkát az a tag végzi, aki külföldön munkát vállalt. Ilyenkor kell valamilyen juttatást adni, és járulékot fizetni neki, vagy elég ha év végén osztalékot fizetnek mind a két tagnak az eredményből? Köszönöm a segítséget!
Katás egyéni vállalkozó havi 50 ezer forint katát fizet, emellett tulajdonos egy kft.-ben, ahol az ügyvezetést napi 2 órában látja el. Ennek megfelelően fizeti a járulékot. Az ügyvezetésen kívül más tevékenységet nem végez a társaságban. A tényleges tevékenységet alvállalkozók végzik. Kérdés : Helyesen jártunk-e el, hogy csak napi 2 órában jelentettük az ügyvezetőt?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. esetében az ügyvezetést, és az adott munkavégzést is munkaviszonyban látja el a tulajdonos. Munkabér kerül elszámolásra részére. A NAV bejelentőn mint 1451 társas vállalkozó 4o órában szerepel, helyes-e ez igy , vagy a 1101 munkaviszony 4o órában – kóddal kell hogy bejelentve legyen? Egy másik kft-ben is ügyvezető, ott mint társas vállalkozó heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban – ebben a kft.-ben járulékot már nem kell fizetnie. Jól gondolom?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték