Egy kft. kifejlesztett egy ügyviteli szoftvert saját dolgozóival, értékesítési céllal. 2014 szeptemberében aktiválta az immateriális javak között. (Bérköltségként 17 millió 723 ezer forint, alvállalkozóként 3 millió 250 ezer forint közvetlen költség számításával.) Kérdésem az lenne, hogy milyen társaságiadó-alap, illetve adó csökkentésére van lehetőség? Van lehetőség adóalap és adó csökkentésére is 2014-ben?
Tisztelt Szakértő! Szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozás számlázó és egyéb programokat értékesít. A programok a netről letölthetők. Kérdesem, hogy a tevékenységére tekintettel igénybe vehet-e társasági adókedvezményt? Ha igen, milyen összegű kedvezmény illeti meg? Ennek igénybevételéhez milyen feltételek szükségesek? Be kell-e jelenteni a hatósághoz? Hogyan kell meghatározni a kapott ellenértékben a szerzői jog és a munkadíj arányát? Hogyan történik a saját fejlesztésű szoftver számviteli elszámolása? Köszönöm a válaszát.
Üdvözlöm! Szoftverfejlesztéssel foglalkozó gazdasági társaság (kft.) a megrendelő igényei szerint különböző szoftvereket fejleszt. A munka elvégzését követően a számlán programfejlesztés, szoftverfejlesztés megnevezéssel kerül kiszámlázásra. Kérdésem: alkalmazható-e jelen esetben a tao törvény által kínált 50 százalékos adókedvezmény, valamint az iparűzési adó mentesség, amely a jogdíjakra vonatkozik? (Egyes szakmai cikkekben a szoftver érékesítését is a kedvezményezett körhöz sorolják.) Vagy máshol kellene keresnem a törvényben valamilyen egyéb kedvezmények között? Kérem szíves állásfoglalásukat. Köszönöm
Súlyos milliárdokra is rúghat az az összeg, amit a magyar vállalkozások az államnál hagynak, mert nem veszik igénybe a kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységük után járó adókedvezményeket.
Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó kifejlesztett több szoftvert, mely az internetről letölthető (Pay pal díjfizetés után van lehetőség a letöltésre; a pénz egy amerikai bankszámlára kerül). Kérdésem, hogy a számla kiállítása hogyan történik helyesen, ha belföldi, ha EU-tagország vagy EU-n kívüli ország állampolgára, illetve cége veszi igénybe a szolgáltatást. Melyik esetben járhat el alanyi mentes minőségében, s mely esetekben nem? Amennyiben a bevétel eléri a 6 milliós határt, akkor hogyan változik a számlakiállítás szabálya (áfa szempontjából)?
Tisztelt Szakértő! Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. kifejlesztett egy szoftvert. Ezt a szoftvert szeretné apportként bevinni egy másik kft.-be, melynek 50 százalékban tulajdonosa. Megteheti ezt? Az előállítási költség körülbelül 20 millió forint, ezen értéken bekerül a könyvekbe. Az ügyvéd elkészíti a társasági szerződés módosítását, a készítő kft. könyveiből kikerül a szoftver, és átkerül a másik kft. könyveibe. A szoftver piaci értéke több mint az előállítási költség. A másik kft.-ben már piaci értéken szeretnék nyilvántartani. A piaci értéket ki tudja megállapítani, könyvvizsgáló, egyéb szakember...? Áfafizetés keletkezik? Ha igen, mely kft.-nél, az átadónál vagy az átvevőnél? Ha igen, melyik összeg után, az átadó kft. előállítási vagy az átvevő kft. piaci értéke után?
Tisztelt Címzett! Az alábbi kérdésben kérném az állásfoglalásukat: ügyfelünk katás egyéni vállalkozóként szoftverfejlesztéssel foglalkozik. A létrehozni kívánt szoftvereket egy internetes piactérre töltené fel, ezzel átadva a jogot a piactér üzemeltetőjének, hogy terjessze azokat (az átengedés joga nem lenne kizárólagos). A szoftverek felhasználásából/letöltéséből származó bevételt – mint licencjog gyakorlásából származó bevételt – a piactér üzemeltetője (a saját tranzakciós díjának levonása után) az egyéni vállalkozó részére fizetné ki. A szoftverek végfelhasználóival a vállalkozó nem állna kapcsolatban. Az internetes piactér üzemeltetőjének székhelye az Amerikai Egyesült Államok területén található. Úgy gondolom, hogy a szellemi termék felhasználásából származó bevétel jogdíjbevételként tekinthető. A kérdésem az, hogy az egyéni vállalkozó részére kifizetett jogdíjbevételről milyen számviteli bizonylatot kell kiállítania és mely szervezet részére? Tekintettel arra, hogy ez egy speciális szolgáltatás/értékesítés, kérdésként merül fel, hogy szükséges-e számla kiállítása, vagy a bevétel pénzintézeti bizonylat alapján könyvelhető-e? További kérdésem, hogy abban az esetben ha a közösség területén székhellyel/telephellyel rendelkező üzemeltető internetes piacterére töltené fel a szoftvereit, az mennyiben esne más megítélés alá? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték