Tisztelt Szakértő! A vendéglátásban alkalmazott nettó árnak meg kell-e egyeznie az azonos ételeknél? Itt a kiszállított és a helyben fogyasztott áfakülönbségre gondolok. Például a helyben fogyasztott cigánypecsenye és a kiszállított pecsenye nettó árának kötelező-e megegyeznie? Ki jogosult és milyen feltételek megléte esetén a helyben fogyasztott ételekre szervizdíjat felszámítani? Köszönöm a válaszát. Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Előfordulhat-e szabályosan olyan tétel egy étterem számláján, mely az étterem által külön felszámított szervizszolgáltatásért kerül rögzítésre, de ez nem képezné az alkalmazottak bevételét, mivel a szerződésük szerint csakis munkabérre jogosultak. Ha ez lehetséges, akkor nem kell megfizetni a 15%-os járulékot?
Év végén az ünnepek alatt még az is megfordul valamilyen vendéglátóhelyen, akinek ez év közben egyébként nem jellemző szokása. Természetesen a cechet megtoldjuk a borravalóval… Az alábbiakban ennek kultúrtörténetét járjuk körbe, rendhagyó módon adótippek nélkül.
Kérem szíves tájékoztatását, hogy szállodában dolgozó egyszerűsített foglalkoztatottnak (turisztikai idénymunkásnak) szervizdíj fizethető-e, ha nem, akkor miért nem, ha igen, akkor azt és a nyugdíjjárulékát a havi járulékbevallásban milyen alkalmazás jogcím alatt kell szerepeltetni a 9. lapon?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem szeretne szervizdíjat felszámolni a kávézójában. A kávézóban azonban van olyan értékesítés, amikor az árut elviszi a vevő műanyag pohárban, dobozban... stb., ilyenkor nem lehet szervizdíjat felszámolni. Kérdésünk arra irányul, hogy törvényesen jár-e el a vállalkozás, ha külön üti be a pénztárgépbe a szervizdíjjal megemelt és a szervizdíj nélküli értékesítést? Szabad-e, lehet-e ilyen megkülönböztetést tenni? Köszönettel: Szilasné
Tisztelt Adószakértő! Kérem szíves tájékoztatásukat a következő esettel kapcsolatban, hogy a Magyarországon bejegyzett és működő autószerviz helyesen járjon el a szolgáltatás kiszámlázásakor: Magyarországon bejegyzett és működő autószervizhez javításra vittek be egy német rendszámmal rendelkező, németországi társaság tulajdonában álló személygépkocsit. Kérdésem, hogy a magyarországi autószerviznek hogyan kell az autójavítást (alkatrész és munkadíj) kiszámláznia a német társaság felé, áfásan vagy áfa nélkül, illetve milyen nyilatkozatokat kell kérni a német cégtől, hogy szabályszerűen járjon el? Köszönettel.
Ki kapja meg vajon az éttermi számlában fizetendő szervizdíjat? – merül fel a kérdés lépten-nyomon. Olvasónk kérdéséből kiderült, olykor maguk az éttermek sincsenek ezzel tisztában. Surányi Imréné szakértőnk válaszából megtudhatja, kit illet meg a szervizdíj, és milyen adózási, tb-szabályokat kell betartani.
Az étteremben szervizdíjat számítanak fel, ami a nyugtán is szerepel. Ügyvezetői utasítás alapján a befolyt szervizdíj felét a közreműködőknek havonta kiosztják (járulék megfizetése mellett), a másik része a vállalkozás bevétele marad. Helyesen jár el így a vezetőség? Esetleg lehetőség van-e a ki nem osztott szervizdíj későbbi időpontban történő kiosztására (15 százalék nyugdíjárulék mellett)?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. személygépkocsi helyett motorkerékpárt vásárolt – 125 köbcentiméter feletti – magánszemélytől hivatalos ügyintézés céljából, illetve időközben tevékenységi kört bővített futárszolgálatra (erre még nem adott ki számlát). A motorkerékpárral balesetet szenvedett munkavállalónk, és a javitási költség áfatartalmának levonhatóságával kapcsolatban a biztosító nyilatkozatot kér a cégtől. A kft. normál áfakörös tevékenységet folytat. Kérdésem, hogy a motorkerékpár javítási költségénél – amennyiben alátámasztható a kizárólag üzemi célú használat – az áfa 100 százalékban levonható, vagy ugyanúgy, mint a személygépkocsinál maximum 50 százalék erejéig? Köszönöm.
A legtöbb szolgáltatásért bármikor illik borravalót adni, de a jatt igazi szezonja a nyár, amikor a vakációzásban ellazult vendégsereg nagyvonalúbban költekezik. Vajon tudja-e a szolgáltató és a rekkenő hőségben izzadó személyzete, hogy a diszkréten ott hagyott, zsebbe csúsztatott jatt után kell-e adót, járulékot fizetnie?
A munkáltatónak milyen lehetősége van szervizdíj és borravaló kifizetésére a dolgozói részére? Ilyen kifizetéseknek milyen adózási, járulékfizetési vonzata van? Ha a tulajdonos alkalmazott, részesülhet-e ő is ezekben a juttatásokban?
Azt szeretném kérdezni, hogy ahol a szervizcég alkatrész-munkadíj bontásban számlázza társaságunknak a cégautónk szervizköltségét, ott csak a munkadíj után vonható le 50 százalékban az áfa? SZJ-számot is feltüntet a számlán, ennél fogva egyértelműen megállapítható, mi a szolgáltatás része, viszont azt gondoljuk, az anyag ezeknél a szervizeknél részét képezi a szolgáltatásnak, azaz "beleépül", jól gondoljuk? Sajnos nem találtunk egyértelmű iránymutatást azzal kapcsolatban hogy milyen szolgáltatásoknál, vagy milyen módon kell megállapítani a gépjárműhöz kapcsolódó szolgáltatást. A szervizcégek legtöbbje sem SZJ- sem VTSZ-számot nem használ, csupán megjegyzést ír a számlára például volf kártya, ezeknél a számláknál hívjuk-e fel a szervizcég figyelmét, hogy tüntesse fel az SZJ-számot a számlán? Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték