Egy fővárosi, elsősorban Olaszországból beszerzett élelmiszereket forgalmazó cég raktárhelyiségeiben tartottak ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Az ellenőrök a helyszínen összesen több mint 4700 kilogramm terméket vontak ki a forgalomból, amelyek között jelentős mennyiségben voltak lejárt, illetve jogellenesen meghosszabbított lejáratú, hamisított élelmiszerek.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei számos műszaki, higiéniai és élelmiszerbiztonsági hiányosságot tártak fel egy Bács-Kiskun megyei húsfeldolgozó üzemben. A hatóság az ellenőrzés során 2580 kilogramm hús, húskészítmény és fűszer forgalomba hozatalát tiltotta meg, valamint elrendelte az állati eredetű élelmiszerek megsemmisítését.
Súlyos higiéniai problémákkal és élelmiszerbiztonsági mulasztásokkal szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei egy fővárosi piacon működő, húskészítményeket forgalmazó kereskedelmi egységben egy múlt hét eleji ellenőrzés során. A hatóság több mint 3,2 tonna lejárt fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejű, jelöletlen vagy egyéb okból nem nyomon követhető, valamint penészes, erősen szennyezett és szabálytalanul előállított, vagy tárolt termék forgalomból való kivonását és megsemmisítését rendelte el, továbbá – a hibák kijavításáig – felfüggesztette az üzlet működését.
Egy gazdálkodó szervezet külön ellenérték fejében átvállalja az eredetileg egy másik cég által vállalt, illetve jogszabály által előírt garanciális, azaz szavatosságon, illetve jótálláson alapuló kötelezettségek teljesítését úgy, hogy a korábbi vevők, igénybe vevők felé átvállalóként ő lesz a garanciális kötelezett. A garanciális helytállás – jogszabály szerint – a termék javítására, cseréjére, árleszállításra, illetve ha a vevő a szerződéstől eláll, a termék „visszavásárlására” terjed ki. A szóban forgó esetben egy esetlegesen felmerülő kötelezettségi körről van szó, amelyről a jövőben derül ki, hogy egyáltalán fel fog-e merülni a konkrét – szavatosságon vagy jótálláson alapuló – helytállási kötelezettség. (Természetesen extrém esetben az is előfordulhat, hogy a jogutód (átvállaló gazdálkodó szervezet) soha nem kényszerül garanciális helytállásra, feltételezve, hogy egyik korábbi megrendelő sem jelez szavatossági, jótállási igényt felé.) Kérdésünk: 1.) Az átvállalt kötelezettség, mint szolgáltatás az áfatörvény hatálya alá tartozó szolgáltatásnak történő minősítése helytálló-e? 2.) Az átvállaló (jogutód) vállalkozásnak a jogosultak (a jogelőd gazdálkodó szervezet vevői) felé milyen bizonylatadási, illetve áfaelszámolási kötelezettségei állnak fenn ezen kötelezettsége teljesítése során? 3.) Milyen bizonylat, számla állítható ki a jogosultak felé a termék cseréje, árleszállítás, illetve – szerződéstől elállás esetén – a „visszavásárlási” kötelezettsége teljesítése tekintetében, hiszen ez esetben nem a kötelezett (cserét lebonyolító vagy visszavásárló) volt az értékesítő adóalany? 4.) Amennyiben az átvállaló gazdálkodó szervezet a szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítése során – ellenértéken túl – a felmerülő költségeit az eredeti kötelezettre átterheli (megtérítteti), az áfatörvény hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül-e? Válaszukat köszönjük!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ekáer csoportjának megkeresése alapján tartott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egy törökbálinti raktárban. A hatóság a vizsgálat során több mint 3 tonna édességet és édesipari alapanyagot vont ki a forgalomból.
Nagy mennyiségű lejárt szavatosságú húskészítményt, konzervet, tejterméket és édességet, valamint átcsomagoláshoz és a lejárati dátum átírásához használatos eszközöket találtak egy cég szegedi telephelyén a pénzügyőrök – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-t.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai mintegy 13 tonna jelöletlen, lejárt húst zároltak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az egyik cég közintézményeknek is szállított a termékből – közölte a hatóság kedden az MTI-vel.
Két tonna lejárt szavatosságú és egy tonna jelöletlen, bizonytalan eredetű csirkehúst találtak egy hajdúnánási vágóhídon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ekáer-ellenőrzés (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) keretében – közölte a hivatal hajdú-bihari vámszakmai sajtóreferense kedden az MTI-vel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték