118 találat a(z) sportegyesület cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretnénk segítségét kérni az alábbi problémánkkal kapcsolatban. Van egy sportegyesületünk, melynek a nyári időszakban volt gyermekek részére rendezett futballtábora. Erre vonatkozóan merültek fel költségek, melyeket nem tudjuk, hogyan kezeljünk. A gyerekek kaptak tízóraira péksüteményt, üdítőt, ebédre melegételt rendeltek, napközbeni fogyasztásra különböző rágcsálnivalót(sós, édes) vásároltak, illetve volt olyan rendezvény, melyen bográcsoztak, grilleztek. Hogyan tudjuk elszámolni ezen költségeket a könyveinkben, hogy szabályszerűen járjunk el? Kell-e ezek után reprezentációs adót fizetnünk vagy egyéb személyi jellegű kifizetésként kezeljük (551FK)? Továbbá a nyertes csapatok díjazásban részesültek, ezen díjakat hogyan kezeljük a könyvekben? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az általunk könyvelt sportegyesület alanyi mentes, de kiskereskedelmi tevékenységet szeretne folytatni (tánccipőket értékesítene), akkor ezt a tevékenységet végezheti-e alanyi mentesen? Vagy áfakötelezettséget von maga után? Üdvözlettel: Félpengő Kft.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Ön véleménye szerint egy sportegyesület által kapott tao-támogatás, felajánlás összegéből megvalósított beruházás esetében el kell-e időbelileg határolni az ilyen jogcímen befolyt összegeket, és az értékcsökkenési leírás arányában visszaírni, vagy másképpen kell kezelni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Sportegyesületnél szeretne főállásban elhelyezkedni egy személy. Milyen feltételekkel lehet megoldani ezt a fajta jogviszonyt? Milyen nyilvántartási és bejelentési kötelezettsége lenne az egyesületnek? Megbízással, vagy teljes munkaidős főállással lehet létrehozni a jogviszonyt? Az egyesületnek milyen járulékokat kell levonni a dolgozótól, valamint az egyesületnek milyen járulékokat kell megfizetnie a munkavállaló után? Köszönöm megtisztelő válaszukat! Homó Blanka

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy evezős egyesület nem minden amatőr versenyzője szeretne/tud részt venni a hivatalos felkészítő edzőtáborban. Ezeknek a sportolóknak az edzéséhez a Magyar Evezős Szövetség támogatást ad az egyesületnek, hogy fel tudja készíteni a sportolóját. Viszont a sportolók otthon edzenek, ezért az egyesület ezt a pénzt ki szeretné fizetni az adott sportolóknak. Ezt milyen módokon, jogcímeken tudja megtenni az egyesület? Milyen adó-, és járulékvonzata van a kifizetésnek? Kérném, hogy minden lehetséges módozatot legyen kedves ismertetni, hogy milyen formában tud pénzt adni az egyesület a szerződéses amatőr sportolójának. Teljes körű válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldi zrt. külföldi (például romániai) sportegyesületet szeretne támogatni (támogatási szerződés készül). 1) Milyen egyéb dokumentációra lenne még szüksége a támogatás elszámolásához (elismert ráfordítás) a zrt.-nél (például igazolás), ha a támogatott közhasznú/nem közhasznú, és, ha vállalkozási tevékenységet nem végez/végez esetekben? 2) Amennyiben hasonló igazolást kap, mintha belföldi közhasznú szervezetet támogatna, akkor az elismert ráfordítási összegen felül a tao-alapot csökkentheti-e a támogatás 20 százalékával (tao-törvény 7. § (1) bekezdés z) pont)? Köszönettel. L. Kinga

Kérdés

Egy sportegyesületben az egyik tulajdonban lévő csarnokon bérleti jogot alapított az egyik tagja az egyesületnek. Ez vállalkozási bevételnek minősül vagy nem? Több millió forint értékű és 5 évre szól.

Kérdés

Sportegyesületünk támogatói díszvacsorát szervez, ahol a befolyt összegből az egyesületi sportcélok lesznek finanszírozva (futball finanszírozása). A díjról kell-e számlát kiállítanunk? Valamint ha igen, akkor áfával vagy anélkül? Már nem vagyunk az értékhatárátlépés miatt mentesek. Várnám mielőbbi válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Sportegyesületünk főállásban foglalkoztatja öttusázó sportolóit. E hivatásos sportolóink országos és nemzetközi versenyeken vesznek részt. Egyesületünk a sporttörvény alapján sportegyesületnek és nem sportvállalkozásnak minősül. Kérdésem a következő: Vonatkozik-e ránk az ekhotörvény 4. § (6) bekezdése, mely szerint a kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után. Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A sporttörvény 17. § (1) bekezdés b) pontjának értelmezésében szeretném a segítségét kérni. Az egyesület szerződést kötött a sportolók vagyonértékű jogainak hasznosítására az érintettekkel. Ennek eredményeként reklámtevékenységből származó árbevétele keletkezik az egyesületnek. Véleményem szerint ez vállalkozási célú bevétel. Az ellenvélemény szerint a sporttörvény 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint ez kiegészítő tevékenységként végezhető, amely azt jelenti, hogy ez a cél szerinti tevékenységhez kapcsolódik. Ezt megerősítendő alapszabály-módosításként bekerülne ez a vagyoniértékűjog-értékesítés (reklámtevékenység) az alapcél szerinti tevékenységek közé. Kérem a segítségét, hogy a "kiegészítő tevékenység" ebben az esetben vállalkozási célú vagy alapcél szerinti tevékenységet jelent-e. Segítségét előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan kell értelmezni a NAV 13-as tájékoztató füzetében szereplő alábbi fordulatot: "Bevételnek nem minősülő szolgáltatás Az a szolgáltatás, amelyet a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület a magánszemély által fizetett tagdíjára, hozzájárulására, felajánlására tekintettel – az egyesület, köztestület alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében – nyújt, nem minősül bevételnek az abban részesülő magánszemélynél." Ezt úgy kell érteni, hogy amennyiben az adott egyesület folytat vállalkozási tevékenységet, akkor a magánszemélyként kapott szolgáltatások után a magánszemélyeknek vagy a kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik minden esetben. Az adott egyesület egy sportegyesület, a tagok kapnak különféle szolgáltatásokat: például belépőjegyek, terembérlet, nevezési díjak stb. alapcél szerinti szolgáltatásokat, hiszen erre hozták létre a sportegyesületet. Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szolnoki Béla! Köszönöm előző kérdésemre a válaszát, levelében azt irta hogy ismerni kell az egyesület alapszabályát is. Kérdésemhez kapcsolódóan idézem: Az egyesület célja: Azon személyek jogi személyként keretbe történő összefogása, akik elsősorban a szervezett testedzés és különböző küzdősportok iránt elkötelezettséget éreznek és ezen tevékenységet mind elméletben, mind pedig gyakorlatban is meg kivánják valósítani, valamint ezen célok teljesülése végett a tagok érdekeit szervezeti keretben képviselik, számukra programot szerveznek egyesületi keretek között, a jelen Alapszabályban meghatározott feltételek és célok betartása mellett Az egyesület főtevékenysége: 9312 sportegyesületi tevékenység Köszönettel G-Kvitt Kft Gráber Mihályné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyesület cél szerinti besorolása sporttevékenység (például fizikai, szellemi és technikai sport, diáksport, sportélet). Az egyesület termet bérel és nem egyesületi tagoknak, hanem magánszemélyeknek tart edzést oktatókkal (ők számlát adnak). Kérdésem hogy áfa szempontjából mentesnek minősül-e a tevékenység a 85. § (1) m) pontja szerint? Másik kérdés, hogy a társasági adó szempontjából ez cél szerinti vagy vállalkozási tevékenységnek minősül-e? Harmadik kérdésem hogy ebben az esetben pénztárgép használatra kötelezett-e az egyesület? Köszönettel G-Kvitt kft Gráber Mihályné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cégautóadó

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Fejlesztési adókedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Könyvelési devizanem vátlása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink