110 találat a(z) sportegyesület cimkére
Bérleti jog alapítása
Kérdés
Egy sportegyesületben az egyik tulajdonban lévő csarnokon bérleti jogot alapított az egyik tagja az egyesületnek. Ez vállalkozási bevételnek minősül vagy nem? Több millió forint értékű és 5 évre szól.
Támogatói díszvacsora
Kérdés
Sportegyesületünk támogatói díszvacsorát szervez, ahol a befolyt összegből az egyesületi sportcélok lesznek finanszírozva (futball finanszírozása). A díjról kell-e számlát kiállítanunk? Valamint ha igen, akkor áfával vagy anélkül? Már nem vagyunk az értékhatárátlépés miatt mentesek. Várnám mielőbbi válaszukat!
Sportegyesület ekho-fizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Sportegyesületünk főállásban foglalkoztatja öttusázó sportolóit. E hivatásos sportolóink országos és nemzetközi versenyeken vesznek részt. Egyesületünk a sporttörvény alapján sportegyesületnek és nem sportvállalkozásnak minősül. Kérdésem a következő: Vonatkozik-e ránk az ekhotörvény 4. § (6) bekezdése, mely szerint a kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után. Válaszát köszönöm!
Sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A sporttörvény 17. § (1) bekezdés b) pontjának értelmezésében szeretném a segítségét kérni. Az egyesület szerződést kötött a sportolók vagyonértékű jogainak hasznosítására az érintettekkel. Ennek eredményeként reklámtevékenységből származó árbevétele keletkezik az egyesületnek. Véleményem szerint ez vállalkozási célú bevétel. Az ellenvélemény szerint a sporttörvény 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint ez kiegészítő tevékenységként végezhető, amely azt jelenti, hogy ez a cél szerinti tevékenységhez kapcsolódik. Ezt megerősítendő alapszabály-módosításként bekerülne ez a vagyoniértékűjog-értékesítés (reklámtevékenység) az alapcél szerinti tevékenységek közé. Kérem a segítségét, hogy a "kiegészítő tevékenység" ebben az esetben vállalkozási célú vagy alapcél szerinti tevékenységet jelent-e. Segítségét előre is köszönöm!
Egyesület tagdíjra tekintettel nyújtott szolgáltatásának adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell értelmezni a NAV 13-as tájékoztató füzetében szereplő alábbi fordulatot: "Bevételnek nem minősülő szolgáltatás Az a szolgáltatás, amelyet a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület a magánszemély által fizetett tagdíjára, hozzájárulására, felajánlására tekintettel – az egyesület, köztestület alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében – nyújt, nem minősül bevételnek az abban részesülő magánszemélynél." Ezt úgy kell érteni, hogy amennyiben az adott egyesület folytat vállalkozási tevékenységet, akkor a magánszemélyként kapott szolgáltatások után a magánszemélyeknek vagy a kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik minden esetben. Az adott egyesület egy sportegyesület, a tagok kapnak különféle szolgáltatásokat: például belépőjegyek, terembérlet, nevezési díjak stb. alapcél szerinti szolgáltatásokat, hiszen erre hozták létre a sportegyesületet. Köszönettel!
Sportegyesület adózása II
Kérdés
Tisztelt Szolnoki Béla! Köszönöm előző kérdésemre a válaszát, levelében azt irta hogy ismerni kell az egyesület alapszabályát is. Kérdésemhez kapcsolódóan idézem: Az egyesület célja: Azon személyek jogi személyként keretbe történő összefogása, akik elsősorban a szervezett testedzés és különböző küzdősportok iránt elkötelezettséget éreznek és ezen tevékenységet mind elméletben, mind pedig gyakorlatban is meg kivánják valósítani, valamint ezen célok teljesülése végett a tagok érdekeit szervezeti keretben képviselik, számukra programot szerveznek egyesületi keretek között, a jelen Alapszabályban meghatározott feltételek és célok betartása mellett Az egyesület főtevékenysége: 9312 sportegyesületi tevékenység Köszönettel G-Kvitt Kft Gráber Mihályné
Sportegyesület adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyesület cél szerinti besorolása sporttevékenység (például fizikai, szellemi és technikai sport, diáksport, sportélet). Az egyesület termet bérel és nem egyesületi tagoknak, hanem magánszemélyeknek tart edzést oktatókkal (ők számlát adnak). Kérdésem hogy áfa szempontjából mentesnek minősül-e a tevékenység a 85. § (1) m) pontja szerint? Másik kérdés, hogy a társasági adó szempontjából ez cél szerinti vagy vállalkozási tevékenységnek minősül-e? Harmadik kérdésem hogy ebben az esetben pénztárgép használatra kötelezett-e az egyesület? Köszönettel G-Kvitt kft Gráber Mihályné
Sportegyesületi tevékenység elhatárolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy konkrét példán keresztül az alábbi lenne a kérdésem. Egy sportegyesület alapszabályában az alábbi cél van megjelölve: Kézilabda versenysport: felnőtt, ifjúsági és serdülő. Utánpótlás nevelési feladatok ellátása, tömegsport mozgalom segítése. (TEÁOR: 93.19'08 Egyéb sporttevékenység, 93.12'08 Sportegyesületi tevékenység) Az egyesületnek az alábbi tevékenységekből származik bevétele: - jegybevétel, bérletértékesítés - játékos kölcsönadás - játékos kinevelés díja - reklámbevétel - TV közvetítési jogok - marketing jogok - TAO-s támogatás - Önkormányzati támogatás - Munkaügyi Központ támogatás Mely bevételei minősülnek cél szerinti, illetve vállalkozási bevételnek? Köszönöm válaszát.
Szponzorálás áfája – alanyi mentesség?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Sportegyesület támogatást kap. A támogatási szerződés értelmében az egyesület a honlapjára kihelyezi a támogató logóját, illetve a mezekre rákerül a támogató emblémája. Véleményem szerint ez szponzorációnak minősül. Ebben az esetben az egyesületnek számlát kell kiállítani reklámszolgáltatásról? Ennek érdekében be kell jelentenie tevékenységi körként a NAV-hoz a reklámszolgáltatást? Választhatja az alanyi áfamentességet e tevékenységére tekintettel? (Más tevékenységi köre nincsen, kizárólag a sporttevékenység. Bevétele tagdíjakból, támogatásokból áll ezen kívül) Társasági adó szempontjából gazdasági tevékenységnek minősül a szponzorációs bevétel? Külön (vállalkozási) tevékenységként kell kezelni? Köszönöm!
Áfalevonás, illetve -megosztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesület (általános szabályok szerinti áfás) bevételei adóköteles értékesítésből (jegyeladások, bérletek, reklám, marketingjogok, játékos-kölcsönadás stb.), illetve vissza nem fizetendő támogatásokból (látványcsapatsport-támogatás, önkormányzati, működési célú támogatás, munkaügyi központtól kapott támogatás) származnak. Adómentes értékesítést nem folytat. A támogatásokkal szemben a felmerült költségeit bruttó összegben számolja el. Kérdések: 1. Levonásba helyezheti-e valamennyi áfáját (adómentes értékesítést nem folytat), még azokat is, amelyeket támogatásból finanszíroz (bruttó módon), illetve amelyek az egyesület alapcélja szerinti tevékenysége miatt merülnek fel (például sportfelszerelések), de nem támogatásból finanszíroz? 2. Ha áfamegosztás szükséges, akkor a levonási hányad nevezőjében fel kell-e tüntetni a fent felsorolt támogatásokat (taós stb.)? Köszönöm válaszát!
Társasági adóról rendelkezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk kizárólag az év végi adóból szeretne támogatni egy sportegyesületet (Tao tv. 24/A § szerint). Idén minimális adóelőlegünk van előírva, így abból nem látjuk értelmét. Mi a támogatás megkötésének és a RENDNYIL bevallás megtételének határideje? Ilyenkor ez könyvviteli zárlathoz kötött? Tehát legkésőbb május 31-éig kell megtenni vagy van jogszabályban meghatározott határidő erre? Köszönöm válaszát előre is!
Lakhatási támogatás edzőnek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesület külföldről szerződtet edzőt, aki jövedelme után ekhosként adózik (minimálbérig munkaviszonyos jövedelem, felette ekho), Az egyesület szeretne lakást is bérelni az edzőnek. Milyen adók vonatkoznak az ügyletre, ha - az egyesület bérli az ingatlan és a magánszemélynek nincs térítési kötelezettsége, - ha az edző bérli az ingatlant, akkor a lakhatási támogatás szabályai alkalmazhatók-e, vagyis a minimálbér 40%-ig adómentes, felette pedig munkabérként adózik az összeg? Köszönöm segítségüket!
Egyesület által végzett oktatás áfamentessége
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az Áfa törvény VI. fejezet 85. § (1) i-j pontjai, a 85. § (2) és (4)-es pontjai helyes értelmezésében kérem segítségét. Ügyfelem Diák Sportegyesület, alapszabályában közfeladatként az alapcélok között szerepel: "Közreműködés az egyesület tagjainak nevelésében, képességeinek fejlesztésében, ismeretek terjesztésében - közfeladat: a köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC tv. 4.§.(1)a)-u) szerinti közfeladat. Ügyfelem áfaalany, általános szabályok érvényesek rá, közhasznú szervezet. Egyéb oktatásról szeretne számlát kiállítani pedagógiai szakszolgálat részére. Kérdésem, hogy a közérdekű feladatra tekintettel kiállíthatja-e áfamentesen a számlát egyéb oktatásról? Kell-e rendelkeznie az Áfa tv. 85. § (3) bekezdésében felsorolt engedélyekkel az áfamentességhez? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Rákné Nyíri Andrea
Sportegyesület versenyruházat, vendéglátás 2. rész
Kérdés
2. A kísérők (szülők) részvételi díjat fizetnek, ami tartalmaza a szállás és az étkezés költségét is. Kérdés: ez az egyesületnek az alaptevékenységének bevételébe értendő-e vagy vállalkozási tevékenységnek? Amennyiben alaptevékenység bevétele, akkor a szülők felé milyen bizonylatot kell kibocsátani a részvételi díjról? 3. A rendezvény keretein belül vendégül látja egyéb szervezetek képviselőit (reprezentáció). Kérdés: ez az alaptevékenységei keretein belül adómentesen nyújtható? 4. A sporteseményeken győztes tagoknak nyereményeket ad (érem, kupa, sporteszköz, ruházat). Kérdés: ez jár-e valamilyen adókötelezettséggel vagy a tevékenységéhez kapcsolódóan anyagköltségként elszámolható? Válaszát előre is köszönöm! Nikoletta
Sportegyesület versenyruházat, vendéglátás 1. rész
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Sportegyesület az alapító okiratában meghatározott célokkal összefüggésben sporteseményeket szervez és más sportszervezetek által szervezett versenyeken vesz részt. Amikor a szóban forgó egyesület rendez akár hazai, akár nemzetközi versenyt, akkor az oda meghívott vendégeknek (polgármester, külföldi versenyző, író stb.), valamint a bíróknak, segítőknek biztosít pogácsát, szendvicset, frissítő italokat. Catering szolgáltatást rendel meg. A versenyeken nyertes indulók érmet, kupát, oklevelet kapnak. Hazai és nemzetközi versenyekre a versenyzők a versenykiírásban szereplő ruházatban kötelesek megjelenni. Ez általában az egyesület logójával ellátott ruházatot jelenti. A pólókat, nadrágot stb. az egyesület megvásárolja, majd nyomdai úton ellátja a logóval. Ezeket térítésmentesen átadja a versenyzőknek, mert ebben kötelező a megjelenés. Az egyesületi tagok éves és havi tagdíjat fizetnek. A sportegyesület csak és kizárólag a sporttevékenységgel kapcsolatos tevékenységet végez, egyéb, a sporthoz nem kapcsolódó tevékenysége nincs. Tagdíjakból,támogatásokból és pályázaton nyert pénzekből finanszírozza a terembérleteket, az edzőket és minden, fent felsorolt javakat. Kérdések: ezen rendezvények során a különböző szolgáltatások juttatások adózásával kapcsolatos. 1. a sporteseményen résztvevő egyesületi tagok szállás- és étkezési költsége (tagsági díjat fizetnek, versenyzők) – ezt a költséget az egyesület fizeti. Kérdés: adómentesen elszámolható ez a juttatás?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
