Vendéglátóegységben a pénztárgépbe teszik a kapott jatot is, a nap végén számolnak el a felszolgálók. Hol van szabályozva, hogy a pénztárgépben milyen pénzt szabad tárolni? (1500 ft többletért 50 ezres bírságot szabott ki a Nav). Szeretnénk utánajárni, hogy hol és hogyan van leszabályozva ez a kérdéskör. Köszönettel!
Az NGM elhatárolódik az engedéllyel nem rendelkező pénztárgép gyártóktól és forgalmazóktól, egyben felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon csak az a pénztárgéptípus forgalmazható, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak, és ezt tanúsítja a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) engedélye.
Tisztelt Szakértő! Bádogból épített bódéban állandóan működő piacon kötelező-e a pénztárgép használat? (ruházati kiskereskedelmi és gyermekjáték árusítás) Nem igazán tudjuk kisilabizálni a NAV honlapján megjelent tájékoztatóból a választ, tekintve, hogy az épületre hivatkozik.
A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Kereskedelemmel foglalkozó cég, ha készpénzes számlát állít ki, azt az online pénztárgépek használatánál is be kell-e ütni a pénztárgépbe az adott tétel. Ehhez kapcsolódik, hogy ha nyugtát használ, mert áramszünet van vagy éppen piacon értékesít, akkor utána be kell-e ütni a pénztárgépbe. Köszönöm a választ: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó úgynevezett "eperland"-ot hozott létre, ahol a saját termelésű eprét értékesíti. Szükséges pénztárgépet üzemeltetnie az eperföldön? Ez a fajta értékesítés élelmiszer kiskereskedelem körébe tartozik?
Miközben egyre több pénztárgépgyártó kínálja a cégek állítása szerint az adóhatóság (NAV) követelményeinek megfelelő, több százezer forintba kerülő termékét, az illetékes hatóság valójában egyelőre egyetlen ilyen kasszát sem engedélyezett - írta a Népszabadság szerdai számában.
Tisztelt Szakértő!A 3/2013.(II.15.) NGM rendelet 1. melléklete szerinti TEÁOR besorolás szerint kötelező lenne a pénztárgép használat. Van-e lehetőség arra, ha kiírjuk, hogy minden értékesítésről készpénzfizetési számlát adunk és ha nem adja meg a nevét, címét, nem áll módunkban kiszolgálni, akkor ne kelljen pénztárgépet használnunk. Ezt tanácsolták legnagyobb ügyfelünknek. Elenyésző a készpénzes értékesítés, kb. 2,5%. Előre is köszönom a válaszát. Tisztelettel:
Az első félévben nagyobb számban megindulhat a pénztárgépek cseréje - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Világgazdaságnak.
Nehéz pénzügyi helyzetbe kerülhet sok kis- és középvállalkozás, ha csak az 500 millió forintnál kisebb árbevételű társaságok kaphatnak támogatást a pénztárgépek cseréjéhez - közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) pénteken.
A 3/2013.(II.15.) NGM rendelet 1.melléklete felsorolja, hogy kiknek kötelező kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel eleget tenni nyugtaadási kötelezettségüknek. Ha kiskereskedelmi értékesítés (üzleti formában) tekintetében nem tartozunk bele a melléklet szerinti egyik TEÁOR intervallumba se, akkor ránk nézve nem kötelező a pénztárgép megléte? Van-e másik rendelet, törvény a fent említetten felül, mely kötelez egy kiskereskedelmi üzletet pénztárgéphasználatra? Május 1 (július 1) után senki sem akar őskori állapotokat teremteni egy jól működő napi gyakorlat tekintetében, de ha sok-sok pénztárgépet cserélni, esetlegesen bővíteni kell (aminek megoldása még nem derült ki a szervizek részéről sem) akkor azért elgondolkodtató egy-egy kisebb forgalmú üzlet esetében. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van-e pénztárgép használati kötelezettsége Kft-nek, aki internetes kereskedéssel foglalkozik, de néha készpénzzel történő vásárlás is előfordul.Ilyenkor kp-s számlát állítunk ki. A Kft-nek nincs üzlete, boltja, az értékesítés székhelyről történik. TEÁOR szerint: A főtevékenység: 4741 - Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelmetovább, Tevékenységek között szerepel: 4791 Csomagküldő, internetes kereskedelem Válaszát előre is köszönöm.Tisztelettel:
Március 10-e után hozza nyilvánosságra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy milyen új pénztárgépeket szerezhetnek be a kereskedők, amelyekkel folyamatos kapcsolat teremthető a vállalkozó és az adóhatóság adatbázisa között - számol be a Népszava keddi számában.
Tisztelt Cím! A következő kérdéssel fordulok Önökhöz: vállalkozásom fő tevékenysége asztalosipari termékek gyártása épület/ bútor és beépítése.A fő tevékenység mellett foglalkozom bútorjavítással. Erre meg van a működési engedélyem. A 95.2 TEÁOR kód szerint pénztárgépköteles tevékenység. Kérdésem, a javító szolgáltatás miatt /az asztalosipari termék gyártása és saját készítésű termékek beépítése/ egész vállakozás is pénztárgépköteles tevékenységgé válik? vagy csak a javítóműhely részlege a vállalkozásnak? A gyártási beépítési szolgáltatás esetében minden esetben számlával tettem eleget a törvénynek. A termék javítás ugyanabban a helyiségben történik, ahol az új termékek gyártása is folyik.Köszönöm szíves válaszukat!
Szeretnék információt kapni arról, hogy jelenleg az Art-n kívül milyen jogszabályok írnak elő kötelezettséget a pénztárgépek használóinak. Különösen érdekel, hogy milyen tevékenységek végzése esetén kötelező pénztárgép használata, azzal kapcsolatban jelenleg milyen bejelentési kötelezettségek vannak. Egy konkrét kérdés is: egy Kft. a székhelyén alapvetően termelő tevékenységet folytat, de havi 5 - 20 alakalommal (jellemzően szálára) értékesít is. (Van értékesítéssel foglalkozó telephelye külön pénztárgéppel). Jelenleg használ a székhelyén is pénztárgépet. Kötelező a pénztárgép használata itt? Ha nem, mit kell tennie, hogy a később bevezetendő online rendszerre már ne kelljen költenie?
Még mindig nem rögzítették a "szuperkasszákkal" kapcsolatos követelményeket, a megfelelő gép kifejlesztése, engedélyezése, tesztelése pedig akár év végéig is elhúzódhat - ismerteti a pénteki Világgazdaság.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték