Aggályos jogi megoldáson alapul az az előírás, amely szerint azoknak a vállalkozásoknak is eleget kell tenniük előzetes bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségüknek, amelyek nyugtaadás helyett számlával bizonylatolják az ügyleteiket.
Gyakori a dilemma, hogy egy üzletbe - például egy üzem mintaboltjába - kell-e pénztárgép. Néha a jogszabály és a NAV gyakorlata is ellentmondásos. Így ítélte meg saját helyzetét Olvasónk is, aki az Adózónától kért segítséget. Kérdésére Szolnoki Béla szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. számítógép-javítással is foglalkozik, de kizárólag átutalásos számlákat állítana ki, pénztárgépet sem vesz, akkor kötelezett-e március 1-jétől (2015.01.01-től) a heti adatszolgáltatásra? Köszönettel.
Az online pénztárgépre kötelezettek adatszolgáltatása a NAV közleménye szerint két időszakra különíthető el.
Saját, valótlan tartalmú nyilatkozata buktatott meg egy észak-alföldi vállalkozót február elején, akit az adóhivatal „visszaellenőrzött”. A karcagi közértes az online pénztárgépre való átállás, illetve az ellenőrzés folyamatában nyilatkozott úgy, hogy üzembehelyezési kódot még igen, ám elektronikus adatszolgáltatásra alkalmas pénztárgépet már nem rendelt, mert megszünteti tevékenységét. Vissza is adta a vállalkozását, a kisboltját viszont nem zárta be.
Azt szeretném megtudni, hogy egy péküzem területén működő mintaboltban kötelező-e a pénztárgép? A 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet 1. melléklete szerint a kötelezettek köre kiterjed a "a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ‘08 47.1–47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi [...] tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt"-ra. A TEÁOR tartalmát kifejtő KSH-dokumentum 10. fejezetének (feldolgozóipar) bevezetésében így ír: "A feldolgozóiparba tartoznak azok a tevékenységek is (például a pékség, tésztaüzlet, a hentes és mészáros stb., akik saját terméküket árusítják), amikor a gyártók a gyártással együtt kiskereskedelmi tevékenységet is folytatnak, még akkor is, ha a termék kiskereskedelmi értékesítése a gyártó saját üzletében történik." Ugyanezt megerősíti a dokumentum a 47. fejezet (kiskereskedelem) bevezetésében: "Nem ebbe az ágazatba tartozik: [...] - a feldolgozóiparba tartozó termékek előállítása és termelő általi értékesítése, lásd: 10-32 ágazatok" Ez alapján úgy látom, a válasz az, hogy nem szükséges a péküzem területén található mintaboltban a pénztárgép. A NAV munkatársa mégis ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg a telefonhívásom során. Szintén ellentmond az én következtetésemnek a "Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget?" című, a NAV által kiadott dokumentum, melyben a 9. és a 10. oldalon egy cipészmester példájánál azt írják, hogy kötelező a pénztárgép.
Az Online Pénztárgépre Kötelezettek Facebook Közössége nyílt levélben arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy rendeleti úton hosszabbítsa meg az online pénztárgépek üzembe helyezési határidejét minden vállalkozó számára, aki határidőre megrendelte a gépet.
Tisztelt Szerkesztő! Kérem a válaszát a következőre: zöldség-gyümölcs nagykereskedés jelenleg csak készpénzes számlát állit ki. Kérdésem, hogy a heti adatszolgáltatásra kötelezettek vagyunk-e? Kiskereskedést nem folytatunk, a telephelyünk a Budapesti Nagybani Piacon van.
A kormány úgy döntött, hogy a visszavont engedélyű pénztárgépet forgalmazó Alt Cash Kft. és Japán Cash Kft., illetve az eltűnt Patkós Cassa Kft. volt ügyfeleinek meghosszabbítja az 50 ezer forintos állami támogatás igénybevételére nyitva álló üzembe helyezési határidőt - közölte Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MTI-vel.
Az online pénztárgépek vásárlásához február 28-áig, péntekig igényelhetik az állami támogatást azok a kereskedők, akik betartották a rendelési határidőt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségüket: Társas vállalkozás 2013 augusztusában vegyeskereskedést nyitott, ehhez augusztusban pénztárgépet vásárolt. Szeptemberben igényelt támogatott kódot az új online pénztárgép beszerzéséhez. Családi okokból az élelmiszer-üzletet egy hónap után bezárta, működési engedélyét az önkormányzatnál visszavonatta. Tervei között szerepelt, hogy december végén újra megnyit, ezért a régi pénztárgépet nem záratta le, december elején megrendelte az új online pénztárgépet, amelynek kiszállítását a forgalmazó következő év áprilisára igazolta vissza. A forgalmazó tájékoztatása szerint a régi pénztárgépből akkor olvassa ki az adómemóriát és zárja le, amikor az új online pénztárgépet kiszállítja. Decemberben az üzletet a vállalkozás nem tudta újraindítani, jelenleg sem működik, és valószínű, csak idén őszre indulhatna újra, másik városban, költözés miatt. A fenti esetben hogyan jár el helyesen a vállalkozás a régi és az új pénztárgépet illetően? Köszönettel Timár Valéria
Tisztelt Szakértő! Egy alapvetően nagykereskedőknek értékesitő üzlet időnként kiskereskedelmi vevőket is kiszolgál. A nagyker. vevőknek minden esetben számlát, a kisker. vevőknek gépi nyugtát ad. Kérdésem, hogy a pénztárgépbe a nagyker számlák adatait is be kell-e ütnie, ha az értékesités készpénzes? Ez az üzlet most bejelentette, hogy ezután minden értékesítéséről (tehát a kiskereskedelmiről is) számlát fog adni (mivel a régi pénztárgépe memóriája betelt, a megrendelt online pénztárgépét pedig még sokáig nem fogják tudni szállitani). Kell-e jelentenie hetente a NAV felé a nagyker. számlák adatait is, vagy pedig ez az előirás csak a kisker. értékesitésekre vonatkozik? A nyomtatványon a vevői adatoknál adószámot is kérnek, holott a kisker. vevőknek ilyen nincs is. De a nagyker. vevőknél sem kötelező az adószámot feltüntetni. Tisztelettel várom szives válaszukat.
A NAV tájékoztatót adott ki a pénztárgéphasználatra kötelezett bizonylat-kibocsátási kötelezettségét kizárólag számlával teljesítő adózók adatszolgáltatási kötelezettségéről.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték