hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így lehet euróért árulni a magyar boltokban: milyen pénztárgép kell?

  • adozona.hu

Kell-e engedély ahhoz, hogy egy üzletben forint helyett euróval fizessenek? Milyen valutában kell visszaadni a visszajárót, mit, hogyan kell könyvelni? Olvasónk kérdéseire Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.

Egyéni vállalkozó (áfakörös) olvasónk az euró elfogadásával kapcsolatban azt kérdezte, mi a feltétele annak, hogy euróval tudjanak fizetni a boltjában? Az euró elfogadása miatt milyen bejelentési kötelezettsége van, és milyen nyilvántartásokat kell vezetnie? Az eurót hogyan kell forintra átváltania? A keletkezett árfolyamnyereséget hogyan kell megállapítania, könyvelnie? Az euróban kapott bevételt a pénztárgépbe milyen formában kell beütni, forintban vagy euróban? Ha eurót fogad el, a visszajáró pénzt euróban vagy forintban kell visszaadnia? Ha forintban ad vissza, van-e szabály az átváltásra?

Nincs akadálya annak, hogy  a kereskedő a boltjában az árukat forintért és/vagy euróért értékesítse – válaszolta Sinka Júlia. Ehhez azonban az szükséges, hogy az árun feltüntetett árat forintban és euróban egyaránt meghatározzák – tette hozzá.

A forintban meghatározott árnak megfelelő euróértékről a bolt (az egyéni vállalkozó) maga dönthet (azaz nem feltétlenül kell  valamely pénzintézet változó árfolyamait követve meghatározniuk az árakat).

Szükség lesz olyan pénztárgépre is, amely képes forintban is, illetve euróban is rögzíteni a bevételt, és ennek megfelelően forintot, illetve eurót tartalmazó nyugtát adni.

Természetesen a gyakorlatban előfordul, hogy euróban nagyobb címletű pénzzel fizet a vásárló, ekkor a különbözetet euró, eurócent visszaadásával kell rendezni.

Ha ez a feladat egy pénztárgéppel nem oldható meg, akkor két pénztárgépet kell beállítani (egyet a forintos tételek rögzítésére, míg a másik gépet az eurós tételek rögzítésére), továbbá külön-külön pénztári nyilvántartást kell vezetni a forintpénztárhoz, illetve a valutapénztárhoz kapcsolódóan.

Az szja-törvény 10. számú melléklete részletezi az egyéni vállalkozó jellemzően előforduló bevételeit. Ezek között nem szerepel az árfolyamnyereség, továbbá az szja-törvény egyéb előírásai sem értelmezik az árfolyam-különbözetet sem a bevételek, sem a költségek között – szögezte le szakértőnk.

A külföldi pénznemben megszerzett bevétel forintra történő átszámításának szabályait az szja-törvény 6. §-a tartalmazza.

A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a bevételszerzés időpontjában (a devizaszámlán történő jóváírás időpontjában) érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell használni (ez tekinthető a főszabálynak).

Az szja-törvény azonban arra is lehetőséget ad, hogy ha a megszerzést követő 15 napon belül a pénzügyi intézménynek eladja, akkor a forintra történő átszámításához azt az árfolyamot alkalmazhatja, amelyet a pénzügyi intézmény vételi árfolyamként igazol, az igazolásban szereplő devizaösszeg mértékéig.

De van arra is lehetőség, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevétel forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése (jóváírása) napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot használja.

Lényeges, hogy az euróban kapott bevétel forintra történő átszámítására, az adóalap megállapítására az áfatörvény saját szabályt alkalmaz (80. §).

Abban az esetben, ha  – mint a kérdésben felvetettek szerint – euróból forintban (vagy fordítva) szándékozik kifizetni a vásárlónak visszajáró összeget, azaz pénzváltási tevékenységről (annak közvetítéséről) van szó, az engedélyköteles (ezt az MNB adhatja ki), személyi és tárgyi feltételeit (például UV-lámpa, páncélszekrény stb.), bizonylatolására vonatkozó szabályokat külön jogszabály  – a 297/2001.(XII. 27.) kormányrendelet írja elő.

Az alkalmazott árfolyamokat azon hitelintézettel kötött megállapodásban foglaltak szerint kell megállapítani, amellyel a pénzváltó (adott esetben az egyéni vállalkozó) szerződést kötött.  

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egyesületi tagdíj fizetésének átvállalása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Tag járulékfizetése

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Kiegészítő társas vállalkozói kivét

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close