Egyik vállalkozásunk végelszámolásról döntött. A végelszámolási eljárás elkezdődött. A társaság negatív eredménytartalékkal rendelkezik, viszont a pénztárában 1 millió forint található. Jóváhagyott osztalékkötelezettsége is van. Kérdésem arra irányul, hogy vagyonfelosztásnál (mivel a pénztár nem mínuszos) le kell-e adóznia ezen kötelezettségét? A mielőbbi választ köszönöm.
Ügyfelem 2018. január 1-jével a taoból átlépve kiva adózást választott. Jelenlegi pénztári állománya magasabb, mint a mentesített keretösszeg. Elégséges-e 2018. december 31-ére 'rendeznie' a pénztár összegét ahhoz, hogy ne járjon többlet adófizetési kötelezettséggel a választása? Köszönöm ha válaszolnak, CsK
Tisztelt Szakértő! Kivaalanynál a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része adóalap-korrekciós tétel. Ezt úgy értelmezem, hogy amennyiben az adott cég pénztárának 2017. évi nyitó és záró egyenlege egyaránt 1 millió forint alatti (s az 1 milliót tekinti mentesített értéknek), akkor a kiva alapját ilyen jogcímen nem fogja módosítani az egyenleg változása miatt. (Nincs szükség ilyen okból adóalap-korrekcióra akkor, ha például a nyitó 200 ezer, a záró 600 ezer.) Kérek megerősítést, hogy jól gondolom-e. Válaszát előre is köszönöm.
Az adóhatóság vizsgálatot indított egy egyéni vállalkozóval szemben, az ügy bíróság elé került. A végzés szerint a bíróság azt állapította meg, hogy nem tekinti igazoltnak a pénztárkönyvben 2010. évben szereplő tőkekivétet. Ez alapján a tőkekivét összegének még mindig benne kell lennie az egyéni vállalkozás pénztárában. Hogyan könyveljük le helyesen ezt a tételt? Visszamenőleg 2010-től javítsuk ki minden év pénztár egyenlegét, vagy mivel 2017-ben emelkedett jogerőre, a 2017-es egyenleget növeljük meg, és külön nyilvántartásban vezessük le a korábbi évekre visszamenőleg?
Tisztelt Szakértő! Ha jól tudom, akkor a kivában a pénztár záró egyenlegét kell összevetnem a mentesített keretösszeggel, és amennyiben nagyobb a záró egyenleg a mentesített keretösszegnél, kivával le kell adózni. Megtehetem-e, hogy év közben folyamatosan magasabb pénztáregyenlegem van, mint a mentesített rész, majd év végén elszámolási előleget adok ki a pénztárból? Így a záró egyenlegemet a mentesített összeg alá viszem, és ezáltal nem nem fizetek kivát? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kiva adózással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a pénztár mentesített keretösszeg számításánál, ha a társaság 2018-ban belép a kivába, és belépésekor 3 millió forint a pénztára, akkor a későbbi években, amikor számítja a mentesített keretösszeget, szintén figyelembe veheti a számításkor ezt a 3 millió forintot, ha egyébként a tárgyévi bevétel 5%,-és 1 millió forint mentesített összegnél magasabb a pénztára? Kiva adózásnál milyen tőkeműveletek merülhetnek fel? Köszönöm válaszukat!
Kiva-alap meghatározásában szeretném a segítségüket kérni. 2018. évben új kiva belépőként szeretném a pénztár mentesített értékét megállapítani. Olvasatomban az első évben a kiva időszak előtti teljes pénztárértéke mentesül a kiva alapja alól. A második évben (2019), mikor már nem új kiva belépő, a mentesített összeg a pénztár növekményére vonatkozik vagy az egyenlegére? Példák: 1. Az első évben (2018) a pénztár nyitó egyenlege 2 000 000 Ft. Ez az összeg a 2018 év végén a mentesített összeg? A bevétel 5 százaléka, de legalább 1 000 000 Ft. Az új belépőnél is figyelembe kell venni, vagy ilyenkor a nyitó (nagyobb összeg) az irányadó? 2. A második évben (2019) nyitó pénztár 2 000 000 Ft, a záró pénztár értéke 2 500 000 Ft. Ebben az évben csak a növekményt kell figyelembe venni, és ennek kell megvizsgálni a mentesített értékét? Ebben az évben a bevétel 5 százalékát, de legalább 1 000 000 Ft-ot, ami mentesített összeg? Ebben az évben, mivel a növekmény kisebb a mentesített értéknél, nem lesz adóalap-növelő tétel? Segítségüket előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! 1. Egy ügyfél, aki havi áfabevallásra kötelezett több előző évi teljesítésű bejövő számlát most adott át a könyvelési anyagban. A átutalásos számlák bruttó összegének bankból történő kifizetése helyett az előző években – taggal szembeni követelés címén – a pénztárba bevételként le lett könyvelve. 2017. évben a számlák áfatartalma levonásba helyezhető-e, beállíthatók-e az áfabevallásba az előzőekben említett számlák? 2. Előző évek külföldi számlái (hotel, üzemanyag) ebben az évben könyvelhetők-e, mint elkésett számlák? (Ez áfát nem érint) Köszönettel.
Üdvözlöm, Étteremnél lehet bankkártyával is fizetni. Sajnos a kártyával történt fizetés ténye csak a bankszámlakivonatból derül ki számomra, mivel a tulaj nem csatolja a kártyás fizetés bizonylatait.... Egyszer a pénztárgép bevételként lekönyvelem T 3811- K. 911/467. Amikor látom a bankszámlán ott T 3841 -K. 368. Ezt követően az összeget kiveszem a pénztárból T. 368-K. 3811. Így nagyjából jól járok el?
Az adózó személyi jövedelemadója erejéig igénybe szeretne venni kedvezményeket. Fiatal házasok kedvezménye, gyermek után járó családi kedvezmény. Valamint a patikapénztárnál évi 150 000 forint kedvezményt. Van-e sorrendiség?
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék segítséget kérni: egy kft. 1993 óta működik, és azóta – ha nem is minden évben, de – nagy összegű tagi kölcsönt halmozott fel. Az lenne a kérdésem, hogy az öt éven túli kölcsönöket valamilyen formában ki lehet vezetni a könyvekből, vagy mindegy, hogy mikori keletkezésű, csak a tag lemondásával szűnik meg? A pénztárban nincs annyi pénz, hogy vissza lehessen fizetni. Végelszámolást lehet indítani, ha van tagikölcsön-állomány? A választ előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha egy üzletet az alkalmazott hibája miatt a NAV megbüntet, mert hiányos volt a kassza, akkor ezt a büntetést továbbterhelheti a munkáltatót az alkalmazottra? Ha igen, akkor mire hivatkozással? Az Mt. ad erre lehetőséget? A munkaszerződésbe be kell kell írni, hogy ilyen esetben a munkavállalót terheli a felelősség? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. több telephelyen végez palackértékesítést. A telephelyeken a pénzügyi elszámolás havonta egyszer hó végén történik. A társaságnak egy pénztára van, ahová a hónap utolsó napján kerül bevételezésre az eladott áru értéke. Az értékesítésekről a nyugta természetesen az értékesítéskor kiállításra kerül. Helyes-e ez az eljárás, vagy másképpen kellene kezelni ?
Tisztelt Szakértő! Társasági adóalanynak van 2 millió forint tagi kölcsöne. Amennyiben jövőre kiva adóalanyiságot választana, a bevételek további növekedésével számolva vissza tudná fizetni a tagi kölcsönt. 2017-ben már nem növelő tétel a kölcsön visszafizetése. A pénztár mentesített összege 1 millió forint. Tehát, ha 2 millió 900 ezer forintra nőne a pénztára például 2017 decemberére, akkor a tagi kölcsön visszafizetésével „behúzhatja” a pénztárat a mentesített keretösszeg alá, így elvileg lehetősége lenne arra, hogy csak a járulékalapot képező jövedelem után fizesse meg az adót. Úgy vélem, ez jogszerű eljárás. Helyesen gondolom? (Bár a Katv. 20. § (5) a) eddig is úgy rendelkezett, hogy „a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része” mivel a tagi kölcsönt a társasági adós időszakban nem lehetett növelő tételként figyelembe venni, ezért úgy gondolom, hogy a fentebbi esetre 2017. 01. 01. előtt is ugyanolyan szabályozás vonatkozott.) Köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Tájékoztatást kérnék az alkalmi munkavállalók kifizetésére vonatkozóan, különös tekintettel a hétvégi munkavégzésekre. Az alkalmi munkavállalót szombati és/vagy vasárnapi munkavégzésre bejelentették egy cégnél. Törvényesen mikor fizethető ki a nettó bére, ha a munkahelyén hétvégén nem működik pénztár? A munkahelyen nincs jelen a társaság tagja, és más személy sem, aki a pénztár kezelésével akár ideiglenesen is megbízható. Válaszukat előre is köszönöm. Kecskemétiné H Katalin
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték