Milyen feltétele van annak, hogy a napi bevétel egy része biztonsági okokból a pénztárgép fiókjából átkerülhessen a páncélszekrénybe? Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Adott egy evás kft., ebben az évben nem volt bevétele. A pénztárban és a bankban is van pénze, de nincs eredménytartaléka. A pénztárban levő pénze még az eva előtti időszakból keletkezett, míg a bankban levő pénz evás időszakból. Hogyan tudná kivenni a pénzt még ebben az évben? Köszönöm a választ.
Eperárusokat, autómosókat, ajándékkereskedőket vizsgál – egyebek mellett – kiemelten ezen a héten a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes ügyvédi iroda fontolgatja az átlépést kata adózásba. Szeretném megkérni, hogy részletesen írják le, mi a teendő ilyenkor? A T201-en és a 1771-en kívül mire kell figyelnünk? Olvastam, hogy osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetnünk. Ennek alapjából minden tárgyi eszköz nettó értéke levonható? Nagy értékű ingatlanok vannak a vállalkozásban, még jelentős nettó értékkel. Ha esetleg visszalép, akkor hogyan kell kezelni ezeket a tárgyi eszközöket? Jelentős pénzkészlete is van, a katás időszakban vagy az áttéréskor van-e ezzel valami teendőnk? Miután a kettős könyvvitelről áttér az ügyvédi iroda a bevételi nyilvántartásra, hogyan kezelendők a letétbe helyezett pénzeszközök? Köszönettel várom válaszát!
Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Alapításkor apportként vitt be eszközöket az egyéni cégbe. A probléma abból adóik, hogy az egyéni cégként ugyanazt a bankszámlát használja, mint egyéni vállalkozóként. Ezzel van egy kezdő pénzkészlet a banki folyószámlán, amit könyvelésügyileg nem lehet hova tenni. Ha a nyitó pénzkészletet nem könyvelem, akkor a banki egyenleg nehezen ellenőrizhető (eltér a kivonaton szereplő értéktől), valamint a könyvelés szerint mínuszba is megy. Mit lehet ilyenkor tenni? Mit kell kezdeni a nyitó értékkel? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vagyok (Szja.tv. hatálya alatt), zárt lízing keretében vásároltam egy kishaszonjárművet, az önerő 1 millió Ft volt. A gondom, hogy a bank megküldte a számlát 1,300 millió (nettó + áfa) forintról - ha ezt az összeget vezetem fel a pénztárkönyvbe, a különbözettel nem egyezik az év végi záró pénzkészletem. Megoldás, ha a 300 ezer Ft-ot bevezetem árbevételbe be nem számító bevételnek, hiszen ezzel tartozom a banknak? Vagy más a megoldás? Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kiva alá tartozó kft. értékesíteni kívánja az ingatlanát, amiből törzstőkét emelne. Ebben az esetben a pénzkészlet-növekedés adózik-e a kiva szerint? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Most került hozzám könyvelésre egy zöldséges bolt, amely online kasszával rendelkezik. Reggelente nyitó összegnek csak a váltópénzt ütik be, napközben csak a bevételeket ütik be a pénztárgépbe, a kiadásokat nem. Este kiveszik a váltópénzen felüli pénzkészletet, és csak a váltópénzt hagyják bent. Nem bizonylatolnak semmit kiadási-bevételi pénztárbizonylaton. Egy festékbolt, amelyet évek óta könyvelek, a következőképpen jár el. Napközben vezeti rendesen a pénztárgépbe a bevételeket a kiadásokat. A záró pénzkészlete lesz a következő napi nyitója. Kiadási-bevételi pénztárbizonylatot használ minden pénztári mozgáshoz. Nincs olyan, hogy váltópénz, hiszen van elegendő pénzkészlet mindig a visszaadáshoz. Így látható a vállalkozás pénzkészlete folyamatában naponta is, ugyanúgy, mintha nem online kasszával dolgozna a cég. Naponta egyeztetik is a pénzkészletet. Viszont a gyakorlat például a zöldségeseknél, az első tipus az ügyfél elmondása alapján. Kérdésem , hogy helyes-e az első verziós pénztárgépkezelés? Ha igen, akkor például a váltópénz feletti bevétel este bekerül egy kvázi kettes pénztárba, és ott kell vezetni a készpénzes kiadásokat, illetve a banki befizetéseket és felvéteket? Mi lesz a bizonylata este az online kasszából kivett bevételnek. Esetleg egy sima kiadási pénztárbizonylat? Hogy áll így fenn a nyitó és a záró pénzkészlet egyezősége a pénztárgépből kijövő pénztárjelentéssel ? Jól gondolom, hogy helyetelen ez a gyakorlat? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A 48/2013. NGM rendelet 49/A § (2) bekezdésének értelmezésében kérem segítségét, amelyet a 9/2016. NGM rendelet 2016. 04. 02-től léptetett hatályba. Hogyan kell értelmezni a következő mondatot: „A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.” Utána a (3) bekezdésben található a következő: „... a pénzkészlet összetétele a pénznek a 4. melléklet 6. pont 6.2. alpontja szerinti bejegyzésre előírt részletezettséggel történő megbontását jelenti.” Miután megnéztem a hivatkozott alpontot, sajnos azután sem egyértelmű számomra a rendelkezés lényege. Most akkor az sem mindegy, hogy a pénzkészlet milyen címletekben lévő bankjegyekből és érmékből áll össze? És ha igen, akkor a pénztárgépbe valahogy az is be kellene legyen ütve, hogy milyen címleteket fogad el az eladó, illetve milyen címletekben ad ki a pénztárból? Vagy valami másről van esetleg szó? Kérem, legyen szíves megmagyarázni, miről is kíván rendelkezni a rendelet. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Könyvelő vagyok, és mindig lelkiismeretesen tájékoztatom az ügyfeleket a pénztári pénzkészlet egyenlegének "optimalizálásához" a kormányrendeletről, ami kimondja, hogy a vállalkozás a pénzeszközeit bankszámlán köteles tartani, kivéve azt az összeget, ami a készpénzes kifizetéseihez szükséges. Van egy ügyfelem, akinek a készpénzes kifizetése szinte nulla, mivel nagyon alacsony a szolgáltatásához kapcsolódó költségigénye. Tehát a pénzeszközeit bankszámlán tartja. A minap jelezte felém az ügyfél, hogy neheztel rám, mert a saját magánszemélyes hitelét nem tudta kiváltani a cég pénzével, mivel én jeleztem ennek a kormányrendeletnek a meglétét. Egy másik könyvelőtől azt az információt kapta, hogy ezt a pénzt ki lehetett volna venni a vállalkozás bankszámlájáról "behelyezni" a pénztárba, majd használni ezt a pénz saját célra, mondván, hogy a pénztáregyenleg mindent elbír, csak az a fontos, hogy ha esetleg bárki meg szeretné tekinteni, hogy valójában megvan-e a pénztáregyenleg, akkor meglegyen. Nyilván ilyenkor kölcsönkérnek valakitől. Én pedig úgy értelmezem, hogy a kormányrendelet azt mondja, hogy ami a vállalkozás életéhez szükséges, az legyen a pénztárban. Ha nulla a készpénzmozgás vagy minimális, akkor nem lehet megmagyarázni, hogy többmillió forint van a pénztában! Ez a kérdés most még aktuálisabbá fog válni, hiszen 2016. márciusban fel kell tölteni az 500 ezer forinttal alakult vállalkozások törzstőkéjét. Bírságolhat a NAV a magas pénzkészletért, ha az láthatóan nem jogos? Köszönöm.
Kedves Szakértő! Pénztárgépet üzemeltetőknél lehet-e valamennyi eltérés a pénztárgépszalag szerinti bevétel és a kasszában található pénz között? Úgy értesültünk, hogy ha nem egyezik a kassza, már 50 forintos eltérés miatt is bírságol a NAV. Várjuk szíves válaszukat ez ügyben.
Tisztelt Adózóna! Egy egyéni vállalkozó köteles-e következő év elején az előző évi záró pénzkészletet nyitóba átvinni, vagy jó megoldás az is, ha év elején tőkebetétet tesz be induló pénzkészletként? Köszönettel: István
Egyéves, 100 millió forintos forgalmat bonyolító zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi kft.-nek a napi pénztárkészlete folyamatosan 2 és 5 millió forint között mozog. Kinek a felelőssége a napi készpénzállomány bizonylatolása és annak rendelkezésre állásának biztosítása, ha a kft.-ben mind a két tag dolgozik munkaviszonyban, de csak az egyik ügyvezető, viszont a bankszámla felett mindkettőnek van rendelkezési joga? Napi, illetve időszaki pénztárjelentést természetesen nem vezetnek. Továbbá mi a kötelessége a könyvelőnek, ha tisztában van vele, hogy a papíron lévő pénzkészlet a valóságban nem létezik, bár ezt nyilván nem ismerik el. Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték