806 találat a(z) osztalék cimkére

Osztalék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó osztalékot szeretne kivenni. Előbb osztalékelőleget lehet, s csak a mérleg elfogadásakor lehet osztalékot fizetni? Vagy akár év közbe is többször? Vagy inkább sokkal célszerűbb osztalékelőleget felvenni, s majd májusban véglegesíteni osztalékká? S a szochót a cég is kifizetheti a magánszemély helyett a 08 bevallásban és annyival kevesebbet kap majd a magánszemély? Kivás cég esetén a kivás időszak előtti eredményből venne ki osztalékot, akkor nem kell kiva adót fizetni, s nem lesz ezáltal a kiva adó alapba se?

Kiva – osztalék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar, kiva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagja belföldi – szintén kivás – kft., amelynek a tulajdonosa egy külföldi, dominikai társaság. A magyar tulajdonos kft. osztalékot szeretne kivenni a leány bt.-ből, s vélhetően a külföldi tulajdonos is ezt követően ugyanezt szeretné majd tenni a kft.-ből. Vonatkozik-e erre az esetre is – figyelemmel a kiváa –, hogy az osztaléknak addig nincsen "terhe", míg magánszemélyhez nem kerül, kell-e emelni a kivaalapot a megállapított osztalék összegével vagy sem? A külföldi tulajdonos esetében gondolom a kettős adóztatás kérdését kell megvizsgálni. Köszönöm a segítséget.

Osztalékelőleg szochója Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a jóváhagyott osztalék szochójára vonatkozik. 2018-ban közbenső mérleg alapján megállapítottam az osztalékelőleget, az szja-t levontam, a 08-as bevallásban szerepeltettem, és a magánszemély szja-bevallásban is szerepel, mint előleg. Jól gondolom-e, hogy akkor kell megállapítani a szochót, amikor jóváhagyták az osztalékot, de bevallani és megfizetni a magánszemélynek kell majd 2020. május 20-áig? A kifizető pedig csak kiállít róla egy igazolást? Ezt milyen formában kell megtenni? Köszönöm a válaszát!

Osztalék – eltérés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Betéti társaság osztalékot szeretne fizetni, de a kültagot kizárná az osztalék fizetése alól. Lehetséges-e a teljes kizárás, illetve szükséges-e az eltérést társasági szerződésben rögzíteni? Köszönettel.

Nyugdíjjárulék nélkül Kérdés

Azt szeretném kérdezni, hogy (az osztalékon kívül) milyen módokon lehet úgy pénzt kivenni a cégből, hogy ne kelljen utána nyugdíjjárulékot fizetni? Köszönöm.

Magyar bt. esete az osztalék utáni adózással EU-s kft. megvásárlásakor Cikk

Egy magyarországi bt. megvásárolná egy osztrák kft. 100 százalékos tulajdonrészét. Hogyan adózik az osztrák kft.-ben megtermelt nyereség utáni osztalék? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Szövetkezeti tag személyes közreműködése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy nem nyugdíjas és nem szociális, csak egyszerű szolgáltató szövetkezetet akar alakítani néhány, 20-30 főből álló ingatlanközvetítő végzettségű dolgozó. Mielőtt ezt megtennék, szeretném a véleményüket kikérni ennek a helyességéről. Az elképzelés az, hogy nem munkaviszonyban, nem megbízási jogviszonyban, nem vállalkozási jogviszonyban, hanem szövetkezeti tagi jogviszony keretében végeznék a munkát. A tevékenységük nem generálna semmilyen biztosítási jogviszonyt számukra, csak és kizárólag az osztalék jövedelemért dolgoznának. A szövetkezeti tagok maguk után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnének, illetve a szövetkezet ennek fizetését átvállalná a tagoktól és helyettük megfizetné. A szövetkezet, mint alvállalkozó szerződne egy ingatlanközvetítő irodával, így az ingatlanközvetítő iroda általi megbízásokat teljesítenék. A szövetkezeti tagok, hetente egy napon az ingatlanközvetítő irodájában, személyesen is fogadnák az ügyfeleket, a többi napon csak területen dolgoznának. A szövetkezet az ingatlanirodának bérleti díjat fizetne az irodahasználatokért. A szövetkezeti törvény és a Ptk. ide vonatkozó rendelkezéseiből azt olvasták ki, hogy ez így megoldható, törvényes lenne, de nem szeretnék, ha utólagosan, egy ellenőrzéskor mégis valamilyen jogcímen átminősítenék a jogviszonyukat és emiatt elmarasztalnák a szövetkezetet. Kérdésem: Ez az elképzelés lehetséges-e így ebben a formában? Vagy úgy jó lesz-e ha megbízási szerződést kötnek nulla forintért?

Külföldi személy magyarországi vagyonkivétje Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. egyik tagja nyugdíjas, német, a másik tagja nyugdíjas, magyar állampolgár. Jelenleg egyszerűsített végelszámolás alatt áll a cég, a vagyoni kivét adó- és járulékfizetési kötelezettségének számításában kérném segítségüket. Eddig a külföldi állampolgárnak nem volt osztalékjövedelme vagy egyéb kivétje, szükséges-e beszerezni bármilyen igazolást az adózás miatt? Illetve milyen adó- és járulék terheli a vagyoni kivét összegét a külföldi, illetve a belföldi nyugdíjas esetén? Külföldi esetén is van bevallási kötelezettség a 08-as nyomtatványon? Van-e bármilyen egyéb kötelezettsége ezzel kapcsolatban a kft.-nek? Válaszukat előre is köszönöm! S.M.

Magyar társaság részesedést vásárol EU-s társaságban Kérdés

Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat: Egy magyarországi bt. részesedést vásárolna egy osztrák kft.-ben. Ezen kft. 100%-os részesedése lenne a magyar bt.-é. Az után szeretnék érdeklődni, hogy az osztrák kft.-ben megtermelt nyereség utáni osztalék hogyan adózik? Milyen különös szabályok vonatkoznak a magyar bt.-re (például beszámoló)? Milyen plusz adminisztrációs terhek vannak Magyarországon? Mire kell figyelni?

Szociális hozzájárulási adó amerikai-magyar állampolgárnál Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék tájékoztatást kapni: Egy bt.-nek több tulajdonosa van, az egyikük egy magyar-amerikai állampolgár (Magyarországon született), aki kint él az USA-ban, ott rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. A bt.-ben szeretnének osztalékot kivenni, ebben az esetben ennek a tulajdonosnak kell szociális hozzájárulási adót fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm.

Evás előtti időszak eredménytartaléka II. Kérdés

Tisztelt Pölöskei Pálné! Az Öntől kapott választ köszönöm. Az alábbi cikket az Adózóna „ Osztalékfizetés evásoknál: megváltozott egy hátrányos szabály” címszó alatt találtam . Itt a cikkírónak más a véleménye . "„2015. július 4-ei hatállyal azonban módosult az Szt. 114. § (1) bekezdése, amely előírás az osztalék-megállapításról rendelkezik. A megváltozott szabály értelmében az osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg. Ez azt jelenti, hogy a megváltozott szabályozás értelmében az osztalék elsődleges forrása a szabad eredménytartalék lett, amit az Szt. hatálya alá tartozó társaság kiegészíthet az előző üzleti évi adózott eredménnyel. Az Szt. módosult szabálya az Szt. hatálya alá tartozó evaalanyoknál azt jelentette, hogy amennyiben rendelkeztek az evaalanyiság időszakát megelőző időszakból származó eredménytartalékkal, abban az esetben első körben azt kellett felhasználniuk az osztalékfizetésre, tehát az adózó korábban biztosított választási lehetősége megszűnt; a tagok részére megállapított és kifizetett osztalék után minden esetben személyi jövedelemadót kellett fizetni." Kérem segítségét, 2013. évi eredménytartalékot nem kell elsődlegesen kiosztani? A mai napig az eredménytartalékban lehet? Tisztelettel: F.Á.

Külföldről származó osztalék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély Romániai székhelyű, és Romániában működő vállalkozás tulajdonosa. Ezen cégtől osztalékot szerzett, mely után 5 százalék adó került levonásra Romániában. Erről szóló igazolással rendelkezik. Kérdésem az lenne, hogy Magyarországon ezen osztalék után fizetendő 15 százalék szja-ból levonható-e a Romániában megfizetett 5 százalék adó. Másik kérdés, hogy ezen osztalék után a magyar jogszabályok szerint fizetendő szociális hozzájárulási adót is meg kell-e fizetni.

Nyugdíjas társas vállalkozó osztalék után fizet-e szochót? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel havi 500 ezer forint jövedelemben részesül, azaz éves szinten meghaladja a jövedelme a minimálbér 24-szeresét. A neki kifizetett osztalékot terheli-e szochokötelezettség? Illetve változna-e a helyzet, ha alkalmazottként lenne bejelentve? Szíves válaszát előre is köszönöm!

Társaságiadó-törvény szerinti kapcsoltság Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély egyik társaságban többségi tulajdonos és ügyvezető. Másik társaságban 60%-os tulajdonos (osztalékot is ez alapján kap), de a szavazati aránya 50%. A két társaság a társaságiadó-törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak számít-e? Köszönettel: Jancsó Katalin

Katás bt.-ben a kisadózó beltag jövedelme Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás bt.-ben (bevételi nyilvántartást vezet) a beltag a kisadózó. Van-e jövedelemkorlát számára, mennyi ("bért ) jövedelmet vehet fel mint kisadózó? A másik kérdésem, ha személyesen nem közreműködő kültag jövedelmet vesz fel, akkor az 15 szja-val és 17,5 százalék szochóval adózik? Jól tudom-e, hogy a kültagnak, ha személyesen nem közreműködik a bt. tevékenységében, akkor nem kötelező jövedelmet (osztalékot) kivennie? Köszönöm válaszát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Jövedéki adó

Gombás Otilia

szakértő

J&J Center Kft.

Mikorra könyveljem?

Pölöskei Pálné

adószakértő

Tárgyi eszköz számviteli elszámolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 február
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close