Egy művészeti szakközépiskola 7-8. osztályosoknak önköltséges felvételi előkészítő tanfolyamot hirdetett. A tanfolyam díjait az iskolában tanító rajztanár bt.-je szedi be (nyugtát ad róla), a terembérleti díjat is a bt. fizeti. Az órákat ez a tanár tartja. A revizor szerint ez nem tartozik a tárgyi mentes oktatás körébe. Szerintem meg teljesen beleillik a 85. § (2) j) pontjába. Igazam van? Mivel tudnám meggyőzni erről a revizort? Köszönettel: Bertháné
Tisztelt Bartha László! Legutóbbi kérdésemre érkezett válaszát nem tudom értelmezni, kérem legyen segítségemre a pontosításban! A második kérdésem a következő volt: Az oktatással foglalkozó magyar cég szerződést szeretne kötni egy román alapítvánnyal, aki rendelkezik román adószámmal (tehát adóalany), de közösségi adószámmal nem. Az oktatás a román partnernél teljesül, ott lesz megtartva a nyelvi kurzus egy EU-projekt keretében. A magyar cég alanyi adómentes státuszú, rendelkezik közösségi adószámmal. Hogyan kell majd a számlát kibocsátania, mi a helyes eljárás (mit írjon a számlára szöveges részként, illetve adókulcsnak, számítson-e fel áfát, ha igen, mennyit, és ezt hol kell bevallani és befizetni). Válasza alapján a magyar cég úgy állítja ki a számlát, hogy szerepelteti a saját közösségi adószámát, a román cégét nem (mivel nekik ilyen nincsen), nem számít fel semmilyen áfát, viszont feltünteti hogy "fordított adózás", és hogy "áfa örvény területi hatályán kívüli". Az így kiállított számlát a partner közösségi adószámának hiánya miatt a 15A60 nyilatkozatban szerepeltetni nem tudjuk, és áfabevallást sem tudunk beadni. Kérem legyen szíves részletesen leírni, hogy mi a helyes eljárás, mert válaszából nem tudjuk pontosan értelmezni! Köszönettel!
Tisztelt Barta László! "EU oktatási szolgáltatás – vevő adószáma érvénytelen" címmel adott választ egy korábbi kérdésemre. Ehhez kapcsolódóan lenne még kérdésem. 1. "- Ha a partnere Romániában adóalany, úgy a szolgáltatása a megrendelő székhelye szerint, azaz Romániában teljesül. (Felmerül azonban – ahogy írja –, hogy közösségi adószámmal is rendelkeznie kellene). Ez esetben – partnere eljárási hibájától független – kiállított számlája adókezelése megfelelő, és indokolt feltüntetni az összesítő nyilatkozatban" – írta válaszában. Tehát a magyar cég fordított adóval állítja ki a számlát, nulla áfatartalommal, és az összesítő bevallásban a partner által megadott helytelen közösségi adószámot kell feltüntetnie? A számlán szerepel a magyar és a román partner közösségi adószáma is, megjegyzésként pedig, hogy "áfatörvény területi hatályán kívüli", ez így elegendő és helyes? 2. Az oktatással foglalkozó magyar cég szerződést szeretne kötni egy román alapítvánnyal, aki rendelkezik román adószámmal (tehát adóalany), de közösségi adószámmal nem. Az oktatás a román partnernél teljesül, ott lesz megtartva a nyelvi kurzus egy EU-projekt keretében. A magyar cég alanyi adómentes státuszú, rendelkezik közösségi adószámmal. Hogyan kell majd a számlát kibocsátania, mi a helyes eljárás (mit írjon a számlára szöveges részként, illetve adókulcsnak, számítson-e fel áfát, ha igen, mennyit, és ezt hol kell bevallani és befizetni)? Válaszát előre is köszönöm!
Cégünk oktatással foglalkozik. A képzések és vizsgák lebonyolítását megbízási szerződéssel, illetve számlaképes oktatókkal végeztetjük. A kérdésem, hogy az oktatásról és vizsgáztatásról kiállított számlákat közvetített szolgáltatásként vagy költségként kell helyesen kezelni?
Ügyfelem egy cég (C), mely áfás, az általános szabályok szerint adózik. Van egy felsőoktatási intézmény (A), amely oktatóinak képzését vállalta egy másik cég (B). Az oktatói tevékenységet igazából a C cég végzi, amely beszámláz B-nek, majd az tovább A-nak. Kérdésem, hogy C cég a felsőoktatási oktatást áfásan vagy áfamentesen fogja-e kiszámlázni? (B cég A egyetemnek mentes számlát állít ki.) Válaszukat előre is köszönöm.
Az áfatörvény 42. §-a azon teljesitések helyét szabályozza, amelyek a tényleges, a szolgáltatás fizikai értelemben vett elvégzésének helyén teljesülnek. 2011. január 1-jétől többek között az oktatási szolgáltatás abban az esetben tartozik ide, ha az adott eseményre – itt tanfolyamra – való belépés biztosításáról van szó, egyéb esetben a 37. § az irányadó. Az eddigi szakmai cikkek általában belépőjegyes rendezvényekhez kapcsolták ezt a paragrafust.. Most azonban felmerült, hogy csupán attól, hogy a munkáltatók elküldik a dolgozóikat a tanfolyamra, már fennáll a "belépés biztosítása", így a 42. § alá tartozik külföldi – EU-s és nem EU-s – megrendelő esetében is, és mint ilyennek, a hatályos áfakulccsal kell számlázni. Kérdésem: mikor beszélünk pontosan "rendezvényre való belépés biztosításáról" áfa szempontjából, tehát mikor kell áfát felszámítani a külföldi partner felé? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. dolgozóját befizeti számítógépes tanfolyamra, valamint az ügyvezető tulajdonost és a cég másik tulajdonosát is – aki viszont nem működik közre személyesen a cégben, máshol van biztosítása – nyelvtanfolyamra. Kérdésem: a társaságnak milyen adókötelezettsége merül fel a fenti költség elszámolása esetén (1,19-szeres adóalap, 16 % szja, 27 % eho)? Köszönettel.
Előző cikkünkben összefoglaltuk, mi a leggyakoribb 3 tévhit, amiért elodázzák a cégek a munkavédelmi oktatást. Az alábbiakban összegyűjtöttünk újabb három tévhitet, amelynek köszönhetik, hogy súlyos bírságokat kell kifizetniük.
Együttműködési megállapodást kötött az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Rendőrtiszti Főiskola, az erről szóló megállapodást pénteken írta alá Szikora János, az APEH elnöke és Sárkány István, a főiskola rektora.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték