Tisztelt Szakértő! Azt szeretném tudni, hogy a munkaszerződésben (tudom nem kötelező elem, de vagy ott, vagy a tájékoztatóban szerepelnie kell) a munkavégzés helye lehet-e az, hogy "Magyarország területén"? Nagyobb földrajzi egységnek megfelel, vagy esetleg ez már túl nagy megjelölés?
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkaidőkeretben foglalkoztatja munkavállalóit. Munkaidő-beosztásukat egy héttel korábban megkapják.Sajnos a munka jellegéből adódóan egy héttel korábban nagyon nehéz megoldani a beosztást, mivel sokszor előző nap derül ki, hogy hova, kinek kell mennie szerelnie. Az lenne a kérdésem, lehet-e olyan megállapodást kötni a munkavállalókkal, hogy előző napon szóbeli beosztás alapján végzik a munkájukat? Vagy esetleg lenne-e valami egyéb megoldás erre a problémára? Előre is köszönöm válaszát!
Egy családi vállalkozásnak két tagja van, férj és feleség. A kft. székhelye és telephelye a család lakóhelyére van bejelentve. A kft. egyik tagja munkaviszonyban végez munkát, nem ügyvezető. A kft. építési kivitelezési munkákkal foglalkozik. Kérdésem, hogy ez a munkavállaló a telephely (lakása) és a munkavégzés helyszíne (ami midig változó) közötti távolságra milyen jogcímen számolhat el költségtérítést, mivel a saját gépkocsiját használja. Ez kiküldetésnek vagy munkába járásnak minősül? Köszönöm szépen!
A munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezései kifejezetten szorgalmazzák a távmunka elterjedését, különösen a kisgyermeket nevelők esetében. Ennek ellenére Magyarországon továbbra is sem túlzottan népszerű ez a foglalkoztatási forma. A törvényi szabályozás alapján mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán előnyei és hátránya is van a távmunkának. Cikkünkben részletezzük a távmunkás foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra szeretnék szakértői véleményt kérni: Cégünknél munkaszerződés-módosításokkal kapcsolatban felmerült egy kérdés, ez pedig a munkavégzés helyszíne. Az új Mt. szerint nem kötelező feltüntetni a munkaszerződésben a munkavégzés helyét, és megszűnt a változó munkahely fogalma is. Vannak olyan munkatársak, akik a munkaidejük kb. 80 százalékát a székhelyen töltik, 20 százalékban pedig budapesti helyszíneken vagy vidéken dolgoznak. Van, aki kifejezetten külső helyszínen való szerviztevékenységet lát el, nagyjából 70 százalékában a munkaidejének. Eddig minden munkaszerződésben ez szerepel: a munkáltató székhelye, illetve igény szerint további telephelyei. Véleménye szerint módosítsunk-e ezen? Számomra eléggé zavaros a rendelkezés, mivel ugyan a változó munkahely megnevezés helyett fel lehet tüntetni pl. megye szinten a mv. helyét. A munkavégzés helyszínének kérdése a munkáltatói felelősségbiztosítás kapcsán nagyon fontos, szeretnénk körültekintőek lenni. Köszönettel várjuk tanácsait.
Mikor számít bele az utazási idő a munkaidőbe? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell szabályosan vezetni a munkaidő-nyilvántartást, ha a dolgozó feladata az ügyfelek felkeresése, be kell írni a munkaidő-nyilvántartásba, hogy hány órakor, hová megy? Amikor nem jön be a cég székhelyére, egész nap "úton" van, akkor hol a munkavégzés helye, ideje? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a munkáltató névváltozása esetén kell-e módosítanunk a munkaszerződéseket? Ha a társaság székhelye, a munkavégzés helye (telephely) és a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye változik, elég-e a tájékoztatót újra kiadni? Köszönöm válaszát.
Egy vállalkozás folyamatosan vállal munkákat az EU-ban. Mikor kötelezett külföldi telephely létesítésére? Vannak olyan munkái (építőipar), amelyek időtartama egyesével nem haladja meg a 183 napot, de mondjuk mindegyik Németországban van, csak mind más városban. És mi van, ha meghaladja a 183 napot? Belföldi megosztással is van kérdésem. Van egy székhely, egy másik településen az iroda, és vannak különböző munkák. Mivel a cég nem bérel ingatlant ezeken a településeken, a telephely a munkavégzés helye lesz? És ha kell eszközértékkel számolnom, akkor mely eszközök számítanak ide? A vállalkozás a gépeit (teherautó, daru, stb.) mindig máshol használja. Ingatlant pedig nem bérel, a dolgozók az iroda telephelyéről indulnak el a munkavégzés helyére. És mi van abban az esetben, ha az ideiglenes adók meghaladják az árbevétel alapján fizetendő adót? Jelenleg 2013-ban úgy tűnik, nem kell a kombinált módszert alkalmazni, de 2014-ben lehet, hogy szükség lesz rá. Ha segíteni tudna a megosztást illetően, megköszönném a segítséget.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték