28 találat a(z) munkába járás költségtérítés cimkére
Munkavállaló utazási kköltségtérítése Kérdés
Székhelyünk megváltozott, Budapestről Halásztelekre költözött a cég, így azoknak a dolgozóknak, akik Halásztelek közigazgatási határán kívülről járnak be a munkahelyükre dolgozni, azoknak kötelező a napi munkába járás költségének meghatározott részét megtéríteni. Ahány dolgozó annyi munkába járás. Van, aki a szomszéd helységben, például Szigetszentmiklóson lakik, ami autóval nem egészen 10 perc, ezért sokan választják az autóval közlekedést. Ebben az esetben mi a teendő? Nyilatkoztatom, hogy nem kéri a bérlet meghatározott részét, viszont a kilométerenként 9 forintot akkor kötelező adni? Szükséges nyilatkoztatni? Kiváltja a kötelezően megtérítendő bérlet árát a kilométerenként 9 forintos elszámolás? Az a dolgozó, akinek nincs kocsija, de a szomszéd helységben lakik, annak megtérítem a bérlet kötelezően előírt meghatározott részét. Társaságunk bérel egy kis buszt, amivel a dolgozókat felveszi Budapesten, több ponton, és hozza-viszi őket a munkahelyről. A buszra egy csekély összeget, napi 250 forintot kell téríteni a dolgozónak. A buszt nem kötelező igénybe venni, de akinek nincs más lehetősége, az igény beveszi. A céges busszal közlekedő budapesti lakos dolgozóknál mi a teendő? Nyilván a busz beviszi Budapestre, és ahol lerakja, onnan kell továbbmenni tömegközlekedési eszközzel, hogy hazáig jusson. Akkor a budapesti bérletet kötelező lenne a cégnek megfizetni? Vannak olyan budapesti dolgozók, akiknek van saját autójuk, és pár kollegával egy környéken laknak, az a dolgozó aki behozza a többi dolgozót, kap üzemanyag-térítést, a másik három, aki meg ül a kocsiban, semmit. Ebben az esetben mi a helyes eljárás? Nem vesz igénybe bérletet, marad a 9 Ft/km, és nyilatkoztatom, hogy nem kéri a bérlet árát? Van olyan dolgozó, akinek megoldás lenne a dolgozói buszjárat, de mégsem tudja igénybe venni, mert az nagy teher lenne számára. Például békásmegyeri lakosnak kellene reggel 6-kor a Népstadionnál lennie, hogy fel tudjon szállni a céges buszra. Ezért a saját autójával jár be munkahelyére; ebben az esetben mit kötelező adni? Ugyanúgy nyilatkoztatom, hogy nem kéri a bérlet árának a meghatározott részét, és helyette a kilométerenként 9 forintot adom? A dolgozók nagy része igyekszik megoldani a munkába járást, hogy azt ne tömegközlekedési eszközzel tegye nap mint nap, inkább a saját autóját használja, még akkor is, ha a cég nem fizet üzemanyag-térítést, vagy a céges busz, amiért egy jelképes összeget téríteni kell. Kérdésem, hogy a fent vázolt esetekben hogyan jár el helyesen a munkáltató?
Munkába járás költségének elszámolása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk változó munkahelyen dolgozik. A lakóhelyéről vonattal és BKV-val érkezik az aktuális munkavégzés helyszínére. Naponta vásárol jegyet, és kér róla a vállalkozás nevére szóló áfás számlát. A havi utazási költség nem éri el a 39/23010.(II.26.) kormányrendelet szerint meghatározott felső korlátot. A 100 százalék utazási költség megtérítése a munkavállalóknak keletkeztet-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettséget?
Hazautazás költségtérítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk téríteni a hétvégi hazautazás, illetve a napi munkába járás költségét azoknak a munkavállalóknak, akiknek a lakóhelye, illetve a tartózkodási helye a közigazgatási határon kívül fekszik. Kérdésünk: milyen nyilatkozatra, dokumentumra van szükség ennek a kifizetéséhez? Kérjük, hogy nyilatkozzanak a lakóhelyükről? Régebben olyan álláspontok is megjelentek, hogy a lakcímkártya másolata megfelelő dokumentum a költségtérítés jogosságának igazolásához, de nem tudjuk, van-e jogosultságunk a lakcímkártyáról másolatot készíteni. Válaszukat előre is köszönjük!
Munkába járás támogatása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni, hogy ha egy munkavállaló, aki (nem azonos körzethatárok figyelembevételével) nem veszi igénybe a tömegközlekedési lehetőségeket, és saját tulajdonú személygépkocsival közlekedik a munkahelyére, akkor kérhet-e munkába járás címén költségtérítést? Ebben az esetben mit köteles fizetni a munkáltató? Ha nem köteles, de ad a munkáltató 9 forintos (NAV norma szerint) hozzájárulást, akkor az nem adómentes és annak minden járulékát, adóját meg kell utána fizetni? A munkavállalónak kötelező-e a cégautóadót megfizetnie? Segítségét előre is köszönöm!
Béren kívüli juttatások – munkába járás és kiküldetés Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 39/2010. kormányrendeletben szabályozott munkába járásra (hazautazás, saját gépjármű használat 9 Ft/km díjjal számolva, stb.) a munkáltató által megfizetett költségek beleszámítanak a béren kívüli juttatások éves 200 000 forintos keretébe? Vagy mivel adómentesek, attól függetlenül kell kezelni az említett juttatásokat, és csak a törvényben meghatározott havi fizethető díjat (2014-ben 32 500 forint) kell figyelembe venni? Ez a havi díj a helyközi bérletek árát és a hazautazás költségét jelenti, vagy a 9 Ft/km gépjármű-használat is ebben a keretben fizethető ki? Válaszát köszönöm.
Munkába járás Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Munkába járás címén a munkában töltött napokra menetjegyet vált a dolgozó. Ha nem kér a cég nevére számlát, akkor elszámolható-e költségként? Bérlet esetén, ha a cég nevére számla is van, kötelező-e leadni a bérletet? Köszönettel.
Munkába járás Kérdés
Tisztelt Adószakértő? Munkába járás cimén a munkában töltött napokra menetjegyet vált a dolgozó. Ha nem kér a cég nevére számlát, akkor elszámolható-e költségként? Bérlet esetén a cég nevére számla is szól, akkor a számla esetén szükséges-e a bérletet is leadni? Köszönettel.
Telefonköltség kiszámlázása és a munkába járás költségtérítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kérdéssel fordulok Önhöz. Az első, hogy mi a helyes megoldás a telefonköltségek munkavállalók felé történő kiszámlázásakor? Megfelel-e a törvényi előírásoknak, ha a cég a mobiltelefon-költségek mindenkori alapdíját átvállalja, és annak a 20 százalékát tekinti magáncélú használatnak, majd a forgalmi díjat továbbszámlázza a munkavállalónak (ha van a készülékhez internet-előfizetés, akkor azzal együtt), vagy ez így nem járható út? A másik kérdésem a munkába járás költségtérítésével kapcsolatban merült fel. Intézményünk vezetője új munkatárs, aki az előző cégénél – állítása szerint – kapott kilométerenként 9 forintos költségtérítést és BKV bérletet is egyidejűleg. Egy Pest megyei településről utazik Budapestre úgy, hogy a lakóhelyétől Budapest Mexikói útig személygépjárművel jön, majd ott száll át tömegközlekedési eszközre. A 39/2010 kormányrendeletet olvasva én úgy gondolom, hogy vagy csak a kilométerenként 9 forintos hozzájárulásra vagy a tömegközlekedési bérlet(ek) árára lenne jogosult, egyszerre mindkettőre nem (azonban a vezető itt is így szeretné megkapni az utazási költségtérítését). Tisztelt Szakértő, kérem segítsen a kérdéseimre kielégítő választ találni! Köszönettel: Korsoveczki Andrea
Munkába járás költségtérítés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a munkavállalók egy részének a munkaszerződése idénymunkarendben és változó munkahelyű munkavégzésre szól, azaz a 2012. évtől kötött munkaszerződésekben a munkavégzés helye a társaság székhelye és mindazon helyek, ahol a munkáltató szerződés szerint munkát végez. A cég központja (székhelye) Budapesten van. Kérdésem az lenne, hogy az alábbi esetekben a munkába járás költségtérítését hogyan kellene fizetnünk, 86 százalékkal vagy 100 százalékkal? A dolgozó Debrecenben lakik és Szolnokra van kirendelve karbantartásra (munkavégzésre), Hogyan kell számolni, ha – a dolgozó a cég központjába jön ügyet intézni (hivatalos) – ugyanez a dolgozó a cég központjába jön ügyet intézni (hivatalos) majd továbbutazik Szombathelyre munkavégzésre, – másik dolgozó távmunkás Martfűn, a munkaszerződésében szerint a munkavégzésének helye a munkáltató cég székhelye, valamint a munkavállaló állandó lakóhelye. Amennyiben berendelik a központba hivatalos ügyintésére vagy munkavégzésre, milyen költségtérítés illeti meg? – Intercity helyjegyet, valamint a gyorsvonati pótjegyet el kell-e számolni munkába járás címen? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Ferenczi Melinda
Közigazgatási határon belüli napi munkába járási költség Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. A munkavállaló az Országos Orvosszakértői Intézet szakvéleménye alapján II. csoportú rokkant (munkaképesség-csökkenés mértéke össz-szervezeti szempontból 100 %), így a helyi utazás igénybevételéhez nyugdíjas bérletre jogosult. Közigazgatási határon belül történő napi munkába járás esetén a nyugdíjas bérlet elszámolható-e napi munkába járás költségtérítéseként adómentesen? Illetve szükséges-e a munkáltató nevére kiállított számla? (Nyugdíjas bérletről csak saját névre van mód számla kiállítására. Munkáltató nevére kiállított számlát csak a teljes összegű bérletről van lehetőség kérni.) Jelen esetben a munkáltató a közigazgatási határon belül történő napi munkába járás költségeit csak gépjárművel történő munkába járás esetén szándékozik téríteni. Közigazgatási határon belüli közösségi közlekedés szolgáltatásainak igénybevétele esetén nem térít. Válaszát előre is köszönöm!
Utazási költségtérítés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendszeres munkába járással kapcsolatos költségtérítés esetében a munkáltató, nem csak a 86 százalékos kötelező térítést szeretné adni a munkavállalónak, hanem a helyközi bérletét 100 százalékban megtéríti. Keletkezik-e, és milyen adófizetési kötelezettsége a munkavállalónak vagy a munkáltatónak a 86 százalékot meghaladó térítés után? Ugyanez a szabály alkalmazandó-e hétvégi hazautazás költségének térítésekor?
Spórolhat-e a munkáltató MÁV Start Bónusz kártya juttatásával? Itt a válasz Cikk
A MÁV Start Bónusz kártya éves szinten olcsóbb, mint a napi vasúti menetjegy váltása. Nem véletlen, hogy több munkáltatóban felmerült: mi lenne, ha ezzel oldaná meg dolgozói munkába járását. Megtehetik-e, megéri-e?
Munkába járás költségtérítése, kiküldetés Kérdés
Üdvözlöm Önöket! Kérdésem a következő lenne: Ha egy cégnek a székhelye Budapest, és a Siófokon lakó munkavállalója Tatabányán dolgozik, mert a cégnek ott van hosszabb ideig tartó megrendelése, akkor a munkavállaló a saját autójával történő napi ingázására (Siófok-Tatabánya) kiküldetési rendelvény alapján a 9 ft/km és az üzemanyagnorma szerinti költségtérítést kaphatja-e, vagy csak a 9ft/km jár? Esetleg függhet-e ennek megitélése attól, hogy mit tartalmaz a munkaszerződése a munka végzésének helyéről?