Tisztelt Szakértő! Kiva hatálya alatt működő kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott egy főt, aki nem lett biztosított (a minimálbér 30 százalékát nem érte el a jövedelem), ez esetben hogyan történik a jövedelem elszámolása (kivaalap, illetve szocho a kifizetett jövedelem után)? Köszönettel: takacskonyv
Kérdezni szeretném, hol találom ezt a bizonyos iFORM űrlapot. Nekem a Tovább gomb sehol sem jelenik meg, ami mögé állítólag el van dugva. Egyszerűen nem találok olyan menüpontot, ahol úgy tudnám megbízottként regisztrálni magam, hogy az én e-mail-címem is rögzíthető legyen.
Olvasónk a cégkapu használatával, valamint az értesítési tárhellyel kapcsolatosan feltett kérdéseire dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Egy ingatlan tulajdonosa megoszthatja-e az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét egy nem tulajdonos magánszeméllyel? Mármint meghatározhatja-e, hogy az ingatlan 50 százalékát a tulajdonos adja ki, a másik 50 százalékát a nem tulajdonos magánszemély (cserébe azért, hogy a nem tulajdonos személy keresi a bérlőket)? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Megbízott erdőgazdálkodó vagyok egy területen. Fakitermelésből lesz bevétel. Egyéni vállalkozóként van adószámom növénytermesztés miatt. Ha jól tudom, a bevételt ki kell számláznom saját adószámomon a vevő felé, a tulajdonosoknak kifizetett összegről pedig a 08-as bevalláson adatot kell szolgáltatnom az adóhatóság felé? Úgy gondoltam, hogy a befolyt bevételből következő évre félretennék kerítés építésére. A könyvelőm azt mondta, hogy az így félretett pénzt le kell adóznom. Önálló tevékenységből származó jövedelmem lesz, mely után 15 százalék szja és 22 százalék eho terhel. Valóban így van. Hiszen ez a bevétel nem az enyém, csak idén már nem tudom számlával alátámasztva elkölteni. Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra irányul, hogy 1. Ezek a címben szerepelő a szakemberek alkalmazhatók-e megbízási jogviszony keretei között mint természetes személyek? 2. Lehetséges-e, hogy ők az adott cégnél Mt. 53. § alapján lássák el a feladatukat? Tehát, hogy a munkáltatójuk maximum évente 44 munkanapot vagy 352 órát kötelezi őket másik munkáltatónál történő munkavégzésre (például kapcsolt vállalkozásánál), s ekkor látja el ott a feladatokat? Szerintem mindkettőre nem a válasz (és az Mt. 195. § lenne a megoldás, vagy pedig, ha a képesítéssel ellátott munkavállaló munkáltatójával kerülne sor polgári jogi szerződés megkötésére), mivel: 1. A Mvt. 54-58. § szerintem szolgáltatót ír 2. Az Mt. 53. § szerinti foglalkoztatás során nem kerül jogviszonyba a munkavállaló a másik céggel és nem tudja napi szinten ellátni a fentebbi feladatokat. Szeretném ha fentebbiekben vagy megerősítene, vagy megcáfolna. Még annyit kérdeznék, hogy fentebbiek közül van olyan (például a környezetvédelmi megbízott), aki csak természetes személy lehet (tehát nem úgy, hogy a szolgáltatást végző munkavállalója, hanem a cégé/munkáltatóé)? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A jogi személyeknél gyakran kell környezetvédelmi megbízottnak, munkavédelmi megbízottnak, illetve tűzvédelmisnek lennie. Természetes személy megbízott végezheti ingyenesen ezt, más munkaköre ellátása mellett, vagy esetleg ingyenes megbízással? A megbízás lehetséges-e úgy, hogy jogi személyt bíz meg a cég, s a megbízott cégnek van képesített munkavállalója? Ez esetben a megbízott cég tevékenységi körében szerepelnie kell az adott tevékenységnek? A tűzvédelemről találtam egy 8425-ös TEÁOR számot, de sem a munkavédelemről, sem a környezetvédelmi tevékenységről nem. Tudnának segíteni abban, hogy nagyjából milyen tevékenység alá vannak ezek besorolva? Köszönettel.
Megbízási jogviszonyból származó díj közterheiről feltett olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Külföldi napidij után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van a munkavállalónak és egyéb külsős megbízottnak,illetve a munkáltatónak és kifizetőnek?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték