A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a munkaszüneti napokat az alábbiak szerint szabályozza:
Munkaszüneti napok: január 1., húsvét hétfő, április 4., május 1., augusztus 20., december 25, és 26.
Március 15. nemzeti ünnep. Ezen a napon az iskolai oktatás, valamint a hivatali munka szünetel.
Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Az 53/1953. (XI. 28.) MT rendelet 82. §-a fentieknek megfelelően módosul.
A gépjárművezetők munkaideje havi 210 óra. Azokon a munkahelyeken (taxi, autóbusz stb.), ahol a napközbeni váltás megvalósítható, a munkaidőt napi keretben is meg lehet határozni.
A gépjárművezetők alapbérének megállapításánál figyelembe kell venni a gépjárműfajták vezetéséhez szükséges szakmai tudást, a gépkocsin eltöltött szakmai gyakorlatot, felelősséget és a végrehajtási utasításban megállapítandó szakvizsgák letételét. A bérrendezés életbeléptetésével egyidejűleg meg kell szüntetni a kü...
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány - a termelés megindításának nehézségeire tekintettel - eddig méltányosságból engedélyezett bizonyos bérkifizetéseket termelő munka nélkül is. Bár ezek a kifizetések igen jelentős terhet jelentenek a népgazdaságra, a Kormány korábbi engedélyét még december hóra is fenntartja. A forint értékállandóságának megóvása érdekében azonban felhívja a vállalatokat, intézményeket a bérügyi rendszabályok legpontosabb betartására.
A munkástanácsok elnökségének ta...
Az alkalmazottat foglalkoztató magániparosok és magánkereskedők terhére 1956. évi november és december hónapra - az egyébként járó általános jövedelemadón felül - az alkalmazottak után kivetett külön általános jövedelemadót törölni és ennek az adónak a kivetését 1957. évtől kezdve mellőzni kell.
Az általános jövedelemadóról szóló 13.400/1948/1949. (I. 7.) Korm. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 15/1955. (III. 4.) MT rendelet 8. §-a 1956. november hó 1. napjától hatályát veszti....
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány december 26-át fizetett munkaszüneti nappá nyilvánítja.
Az 53/1953. (XI. 28.) MT rendelet 82. §-ának (1) bekezdése ennek megfelelően módosul.
Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Tekintettel arra, hogy a termelés beindításának és folyamatosságának biztosításával kapcsolatban egyes üzemeknél rendkívüli nehézségeket kell leküzdeni, amely nehézségek leküzdése (energia, nyersanyag és félkész gyártmány hiánya stb.) átmenetileg közvetlen kormányintézkedéseket és gyors központi segítséget lesz szükségessé, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli el:
A kétezernél több munkást foglalkoztató üzemekhez, valamint az ennél kisebb, de legalább ötszáz munk...
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a Szabad Szakszervezetek javaslatára a szocialista demokrácia fejlesztése, a dolgozóknak a hatalom gyakorlásába való fokozottabb bevonása, az üzemek munkásvezetésének biztosítása érdekében a következőket rendeli:
A munkástanácsok útján valósul meg a munkásönkormányzat. A munkástanácsok hatásköre kiterjed az üzemi élet minden területére, úgymint:
határozatokat hozhat minden kérdésben és a határozatokat az igazgató köteles végrehajtani, ha azok nem e...
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Az illetékes miniszter elrendelheti a vállalat feloszlását, ha
az állam tulajdonában van, vagy állami rendelkezés alatt áll [1948. XXXVII. tc. 1. § (2)-(3) bekezdés];
az állam tulajdoni érdekeltsége eléri a 20 százalékot és a vállalat céljának elérése lehetetlenné vált, vagy a vállalat viszonyaiban rejlő más fontos ok van a...
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
A 8880/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 179. szám) 1. §-a, valamint az 590/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 22. szám) 1. §-a akként módosíttatik, hogy a szeszesitalforgalmi illetékekből eredő bevételnek az 1949. évi január hó 1. napjától kezdődőleg csak 50%-a engedtetik át annak a k...
A magyar köztársaság kormánya az 1948. XXXVII. tc. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Az 1948. évben egyéni cégből, üzemből, intézményből vagy bármilyen kereskedelmi társaságból alakult és az 1949. évi január hó 1. napján fennálló minden korlátlan felelősségű nemzeti vállalat (továbbiakban: nemzeti vállalat) köteles az 5650/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 113. szám) alapján az 1948. évi december hó 31. napjával készített mérlegén kívül az 1...
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Az 1927. XXI. tc. 93. §-a első bekezdésének 6. pontjában megjelölt bányatárspénztárak, illetőleg társpénztárak (a továbbiakban: pénztárak) feladatkörét közös bányatárspénztár látja el.
A közös bányatárspénztár neve: Országos Bányatárspénztár (a továbbiakban: OB); székhelye: Budapest.
Az OB jogi személy, amely mint ilyen jog...
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
A mezőgazdaságfejlesztési járulékról szóló 7090/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 144. szám) 6. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az az adóalany, aki gazdasági rendszere, vagy pedig birtokának természeti és termelési adottságai, esetleg bármely más ok miatt búzát ...
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában s legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított, valamint az 1948. XXXVII. tc. 46 §-ának 1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Az állami vállalatok mérlegét - az Állami Ellenőrzési Központ meghallgatás után - az illetékes miniszter állapítja
A jelen rendelet alkalmazásában állami vállalatnak kell tekinteni azt a vállalatot, amely az 1948. XXXVII. tc. 1. §-ának (2) és bekezdése értelmében az állam ...
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1948. LVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Szeretetadománynak minősülnek:
azok a használt ruházati cikkek (Nylon-cikkek kivételével), amelyek közvetlenül vagy szállító vállalat közvetítésével belföldi vagyontalan lakos részére ajándékul érkeznek, viszonyainak megfelelnek és nyilvánvaló, hogy azokat nem kereskedelmi célra (továbbeladásra) szánták, hanem a címzett vagy hozzátar...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték