3 találat a(z) kiegészítő sportfejlesztési támogatás cimkére

Tao-felajánlás Kérdés

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződés keretében Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társasági adóról szóló törvény 22/C § (3a) bekezdése szerint az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében, kizárólag a szerződésben meghatározott sporttevékenység támogatása érdekében a jogosult részére a támogatás adóévében megfizetni. Kérdésünk, hogy abban az esetben, ha a törvény szerint fizetendő kiegészítő sportfejlesztési támogatásról a felek szponzori szerződést kötnek, és ez alapján a támogatott szervezet az ellenérték fejében, olyan, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó – gazdasági tevékenységnek minősülő – szolgáltatásnyújtást teljesít, amelyet az adott tevékenységre vonatkozó áfamérték terhel, a szponzori szerződés szerinti összeget (azaz a kiegészítő támogatás összegét) úgy kell-e tekinteni, mint amely már az áfa összegét is tartalmazza (bruttó), vagy a szponzori díjat (kiegészítő támogatás összegét) nettó összegként kell értelmezni? Megjegyezzük, hogy eltérő álláspont jelent meg az Önadózó 2017/11 számában és a Számviteli Tanácsadó 2016/11 számában megjelent cikkében (elsőben bruttó módon, másodikban pedig nettó módon értelmezik a kiegészítő támogatás összegét). Segítségüket előre is nagyon szépen köszönöm.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás Kérdés

Kérdezem a Számviteli Levelek szakértőitől: Tisztelt Szakértő! Tisztelettel kérem szakmai állásfoglalását a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C §-a és 24/A §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé. 1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül? 2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társasági adókötelezettségére? 3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-jétől hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása? Válaszát és segítségét előre is köszönöm. Budapest, 2016. február 12. Tisztelettel: Tóth Géza Péter