19 találat a(z) kerekítés cimkére

Egyszerűsített foglalkoztatás, közteher megfizetése Kérdés

Webshop kerekítések nettó/áfa hatása Kérdés

Készpénzes számlák kerekítési különbözete Kérdés

Tárgyieszköz-értékesítés nyeresége, vesztesége (2) Kérdés

Számla adattartalma – áfa Kérdés

Tisztelt Szakértők! Arra a kérdésre kérném a válaszukat, hogy a számla áfatartalmában szerepelhet-e fillér? Például: nettó összeg: 128 536 Ft, áfa 27% 34 704,72 Ft, Bruttó összeg 163 240,72 Ft. Helyes-e a számla kiállítása ilyen formában? Vagy a helyes összegek: nettó: 128 536 Ft, áfa: 34 705 Ft, bruttó összeg: 163 241 Ft. Kell-a kerekítés szabályait alkalmazni? Az áfa- és a számviteli törvény erre vonatkozóan ad iránymutatást? Előre is köszönöm válaszukat!

Pénztárgépes katás bevétele Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás ügyfelem pénztárgépes kiskereskedő, bevételeit a gépi nyugta alapján kell nyilvántartania. A kérdésem az lenne, hogy a bevétele a pénztárjelentés napi forgalma, vagy a kerekítés szabálya miatt kerekített tényleges készpénzforgalma? A katás vállalkozások pénzforgalmi szemléletű elszámolása miatt számomra az 5, illetve egész számra kerekített bevételi nyilvántartás tűnik a helyesnek. Válaszát és segítségét előre is köszönöm!

Rehabilitációs hozzájárulás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatosan fordulok Önökhöz kérdésekkel. Először is a kerekítés szabályai kapcsán kötelezően alkalmazandó csökkent képességű munkavállalók létszámának meghatározásában kerekíteni kell a matematika szabályai szerint, avagy egy tizedes jeggyel kell ott is számolni a fizetendő adót? Azaz, ha 1,6 jön ki, akkor az 2*9*aktuális minimálbér, avagy 1,6*9*aktuális minimálbér? A 94. számú NAV-füzet a rehabilitációs hozzájárulásról leírja, hogy az átlagos statisztikai létszámot egy tizedesjegyig kell kerekíteni, de arról nem rendelkezik, hogy a hozzájárulás alapját képező létszámot is ugyanígy kell-e kezelni? Másik kérdés a kölcsönzött munkaerővel kapcsolatos: az említett NAV füzet (és a rehabilitációs hozzájárulásról szóló törvény) szerint nyilatkozat hiányában a kölcsönvevőnél kell utánuk megfizetni az közterhet, de mi van akkor, ha ez a munkaerő iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik a cégnél, azaz nappali tagozatos diákokról van szó? Az iskolaszövetkezet szerint utánuk nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni. Lehetséges, hogy más törvény/rendelkezés alapján ők valóban nem esnek a rehabilitációs hozzájárulás alapját képező átlagos statisztikai létszámba, azaz nem kell őket figyelembe venni? Segítségüket előre is köszönöm.

Áfa, bizonylatolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019. január 01-jétől az ingatlan bérbeadási tevékenység végzése esetén szja szerint nem bevétel a rezsiköltség megtérítése. Kérdésem az lenne, hogy a rezsiköltség pénzösszegének bizonylatolásához elegendő a bevételi pénztárbizonylat kiállítása, vagy számlakiállítási kötelezettség van, továbbra is beleszámít az alanyi adómentesség határába? Egycélú utalvány értékesítése esetén keletkezik a kibocsátónál (aki megegyezik a beváltóval) áfafizetési kötelezettség 2019-től, ekkor kerül a pénztárgépben beütésre a bevétel (utalványként). Amikor az utalvány beváltása megtörténik, akkor az utalvány értékének megfelelő összegben elegendő bevételi pénztárbizonylat kiállítása, amin szerepel az értékesített termék, és hogy utalvány ellenében történik az értékesítés? Ezt a tételt a pénztárgépben már nem kell rögzíteni? Pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozó úgy dönt, hogy az általa számítógépes úton kiállított készpénzes számlákat beüti a pénztárgépbe (elvileg a NAV nem büntet érte). A számítógép útján kiállított számlákat a gépi program kerekíti 5 és 0-ra. Jól gondolom, hogy a pénztárgépbe a kerekítés nélküli összeget kellene beütni? Köszönöm válaszukat!

Hipa Kérdés

Tisztelt Szakértő! A helyi iparűzési adót 2018.01.01-től forintban kell megállapítani, az eddigi 100 forintra kerekítés helyett. Nem találom ezt a szabályt. Sőt azt sem, ahol az van leírva, hogy száz forintra kerekítünk. Előre is köszönöm: Ujlakiné

Kerekítési szabályok számlázásnál Kérdés

Boldog új évet kívánok minden kedves Szakértő Hölgynek és Úrnak! Olyan kérdést szeretnék feltenni, ami tulajdonképpen egy általános gyakorlaton alapul, de hivatalos állásfoglalásban, illetve törvényben nem találtam. Van egy cég, mely részére a megadott listaárakból 12% kedvezményt vagyunk kötelesek adni, mivel az árut egy francia cég magyar forgalmazóiként értékesítjük. Az ár 1,6 euró x db. Ennek 12%-kal csökkentett értéke: 1,408000, kerekítve két tizedesre 1,41 euró/db. A számlákat úgy készítettük el, hogy: 625 db x1,41 euró= 881,25 euró. A vevő visszaküldte azzal, hogy eltérés van az általuk és általunk kihozott ár között. Úgy kérik a számlákat, hogy 1. sor értékesítés: 625 db x 1,6 euró = 1.000 euró 2.sor kedvezmény: 625 db x 0,192euró = -120 euró végösszeg: 880 euró, eltérés db-onként 0,002 ezred euró, összesen: 1,25 euró. Kérdésem, hogy melyik számlázási mód a helyes önök szerint, azaz két vagy három tizedesjegyig (vagy akár hatig, ahogy a T. vevő kívánja)? Kell-e a kedvezményt figyelembe venni? Van-e egyáltalán erre meghatározás, szabályozás? Szükséges-e egy megállapodásnak tartalmaznia ilyen részletezéssel a számlázás módját, azaz kell-e módosítani az eredeti megállapodást? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm. Tisztelettel: Anderlik István Gyuláné

Számlakerekítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Számlatételek és végösszegkerekítés-eltéréssel kapcsolatos problémára keresek megoldást. Az általunk használt számlázóprogram a nettó egységárak alapján számolja ki a számlatétel értékeit, az áfa és a bruttó tételeket 2 tizedesjegyre kerekíti, majd a számlán szereplő fizetendő végösszeget úgy számolja, hogy az összesített nettó összeget megszorozza az áfakulccsal (csak egyet használunk), azt kerekíti forintra, és a kettő összege lesz a bruttó összeg. Többször előfordul több tételes számlán, hogy a soronkénti tételek összeadásából 2-3 forint eltérés is lehet a tételenként számolt áfa és bruttó összeg, illetve a számla végösszegében szereplő áfa és bruttó összeg között. Kérdéseim : 1. Mi soronként könyveljük a számlákat mind nettó mind áfa értékben. A jelenleg használt megoldásnál a könyvelés során kiadott eltérést kerekítésként az áfa főkönyvi számlával szemben könyveljük le? 2. Mi a helyes eljárás a számla végösszegében: a) vagy a jelenleg használt módszer, melyben eltér a soronkénti tételek áfaösszege és a számla végösszegének áfaösszege, b) vagy a soronként megkapott tételeket kellene összeadni, és annak kellene kiadni a fizetendő végösszeget, mely esetben ha a égösszeg nettó összegének nem pont a 27 százaléka lesz a számlán szereplő áfa, c) vagy a tételekből keletkezett áfaeltérést a számlán feltünteti kerekítési különbözetként? Válaszukat köszönettel: Nagy Annamária

Eurós beszámoló két tizedesjegy pontossággal (Sztv.) Kérdés

Tisztelt Szakértő! A könyvvizsgálónk az eurós beszámolónkat – amit két tizedesjegy pontossággal készítettük – euróra kerekítve kéri. Mivel az alapitó okiratban is két tizedesjegy pontossággal lett meghatározva (és a számviteli politikában is) a jegyzett tőke, a könyvelőprogramban használunk centeket, igy számunkra evidens volt a kerekitések elkerülése miatt is a két tizedesjegy használata a beszámolóban is. Kérdésem, hogy törvényileg elfogadható-e a két tizedesjegyű beszámoló vagy euróra kerekítve kell a beszámolót elkészíteni? Mire lehet hivatkozni ez esetben? Köszönettel.

Rehabilitációs hozzájárulás kerekítés előlegnél Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016. I. név 29,71 fő = 29,7. Csökkent munkaképességű foglalkoztatása 01=1 fő, 02=1,28 (2016. 02. 22-től),03= 2 fő.Összesen 4,28/3hó= 1,43 fő. Hogyan számítsuk az előleget? 29,7fő *5%=1,485 . Ez 1,5 fő, vagy 2 fő? Kerekítés miatt nagy lehet a különbség. 1,5 fő -1,4 fő= (0,1*964 500 Ft)/4= 24 ezer forint utalandó ebben az esetben, míg a másik esetben 241 ezer Ft. 2 fő-1fő= (1 fő *964 500Ft )/4= 241 e Ft. Negyedévente előlegnél és év végi elszámolásnál is ugyanúgy kerekítünk? Válaszát köszönjük.

Rehabilitációs hozzájárulás kerekítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Számomra sem a törvény szövegéből, sem a NAV honlapján nem találtam arra vonatkozóan választ, hogy hogyan is számoljuk ki a rehabilitációs hozzájárulás összegét. Konkrét példával mutatnám be a problémát: Egy kft. 3. negyedéves létszámai: 07. hó 27,3 fő, 08. hó 28 fő, 09. hó 28 fő. Augusztus 1-jétől 1 fő megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztat napi 8 órában. Ez alapján az átlagos statisztikai létszáma: 27,8 fő. Kötelező foglalkoztatási szint: 1,4 fő. Eddig világos. És itt már meg is akadtam a folytatásban. Problémáim: 1,4 főt kerekítem-e 1 főre? A megváltozott munkaképességűt, mivel nem teljes negyedévben volt foglalkoztatva, arányosítom-e vagy 1 főnek tekintem? A kerekítés miatt nem keletkezik közteherfizetés, ugyanakkor, ha arányosítok és nem kerekítek, akkor igen. Köszönettel: Léderer Györgyné

Rehabilitációs hozzájárulási adó 25 fő esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kell annak a cégnek rehabilitációs hozzájárulást fizetnie, ahol az éves statisztikai állományi létszám 24,98? Honnan értendő a 25 főt meghaladó létszám? Kerekítés szabályait kell alkalmazni? Köszönettel.