Egy egyszemélyes kft. tulajdonosa, aki egyben ügyvezető is, Ausztriában vállal munkát. Meg kell-e fizetni a kft.-ben a járulékokat a minimálbér után? Alkalmazott nincs, jelenleg a kft. gazdasági tevékenységet nem folytat.
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett cég végez osztrák partnerének uniós szolgáltatást magyar munkavállalói által. Hétfőn utaznak ki általában, és csütörtök délután,vagy péntek délelőtt jönnek vissza, és az osztrák partner telephelyén végzik a munkájukat. Ez év novemberében valószínűleg 5-6 dolgozó átlépi a 183 napot kinti munkavégzésben. A cég ZKO-3 és az A1 lapokkal kapcsolatos bejelentéseket megtette. Mi a teendője a cégnek, illetve a munkavállalónak a 183. nap után? A cég a járulékokat és az szja-t továbbra is a magyar adótörvények szerint kell, hogy számfejtse, vagy pedig az osztrák szabályok szerint? Hol fog a 183 napon túli bérezés után adózni a dolgozó, illetve hová utalja a járulékokat és az szja-t a magyar munkáltató? A munkáltatónak, illetve a dolgozónak van-e ezek után bármiféle bejelentési, bevallási kötelezettsége a magyar vagy az osztrák adóhatóság felé? Tisztelettel: Könyvvitel 2001 Kft.
Az anya a szülést megelőző több mint két évben Magyarországon munkaviszonyban állt, erre tekintettel jelenleg gyedben részesül. A gyermek elmúlt fél éves. Az anya Spanyolországban kíván munkaviszonyt létesíteni. Figyelemmel arra, hogy az anya gyeden van, be kell-e jelenteni a tb-nek a spanyolországi munkavállalást? Az anya jogosult lesz-e a korábbi magyar biztosítotti jogviszonya alapján már megállapított gyed további folyósítására, ha Spanyolországban biztosított lesz? Befolyásolja-e a választ az, hogy Magyarországon megszünteti-e az állandó lakcímét?
Lányom felmondási idejét tölti Svájcban. Májusban hazatér és azonnal munkába áll. Beszámít-e táppénz, szülési szabadság, gyed, gyes esetén az ottani folyamatos munkaviszony? Természetesen nem pénzben értem hanem időben. Megkapja-e a fent soroltakat, ha például szeptemberben kismama lesz vagy csak az itteni munkaviszony alapján?
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. szeretne olasz állampolgárt foglalkoztatni franciaországi munkavégzésre. Kérdéseim: Milyen jogviszonnyal/jogviszonykóddal kell bejelenteni? Kell-e kiküldetési díjat fizetni ilyenkor, ha a rendes munkavégzés helye Franciaország? Szükséges-e az olasz munkavállalónak taj, illetve adókártyát igényelni? Megtisztelő segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Tóth Ágnes
Cégünk egy osztrák céggel tervez szerződést kötni, melynek keretében munkavállalóink kiküldetésben Ausztriában fognak munkát végezni, előreláthatólag 1 évig. A társadalombiztosításukat A1-es nyomtatvány igénylésével Magyarországon fogjuk rendezni, de tudomásunk szerint, mivel 183 napnál többet lesznek Ausztriában, adózniuk Ausztriában kell. Kérdés az, hogy ebben az esetben az évközi bérszámfejtés és az év végi bérpapír kiadása hogyan történik? Ausztriában milyen igazolás alapján fogják az adóbevallást elkészíteni, és, ha eltérés van a levont adóelőlegek és az Ausztriában fizetendő adó között, akkor annak mi lesz a sorsa?
Tisztelt Szakértő! Egy magyar állampolgár az Egyesült Államokban hajón vállal munkát. Kérdés, hogy itthon mit és hova, hogyan kell bejelentenie? Hónapokra kiment, nem tudni, mikor jön vissza. Itthon nincs munkaviszonya, semmilyen jogviszonya nincs sehol. Válaszát köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Magyarország társaság társas vállalkozója kiköltöltözött EU-területre, és munkaviszonyban dolgozik külföldön. A külföldi munkaszerződése szerint nem éri el a heti 36 órás foglalkoztatást a munkaviszonya. A magyar társadalombiztosítás alól kijelentkezett az Egészségbiztosítás Pénztárnál. A társaság nincs megszüntetve, kell-e járulékot fizetnie, mint társas vállalkozónak? Tisztelettel.
További intézkedésekre van szükség az Európai Unión belüli munkaerőmozgás szabályozására - mondta csütörtökön a brit miniszterelnök.
Melyik országba tartanak a külföldön elhelyezkedni kívánó orvosok és ápolók? Ki, milyen elhelyezkedési eséllyel számolhat? Miért nem sikerül itthon tartani az ágazat szakembereit? Erről is olvashat a legfrissebb HVG-ben.
Tisztelt Szakértő! Egyik alkalmazásban álló munkavállalónk jelenleg Ausztriában él, az állandó lakcíme is ott van már, Magyarországon csak tartózkodási hellyel rendelkezik. Első gyermeke után kapott tgyása 2014. 07. 04-én járt le, ezt követően beadta a gyedigényét, melyet foglalkoztatói igazolás kíséretében továbbítottunk az OEP-nek. A gyed igénylőben nyilatkozott arról, hogy az osztrák állampolgárságú férje Ausztriában családi ellátást kap. Egyeztettem néhány szakemberrel, és azt a tájékoztatást kaptam, hogy így nem lesz jogosult a gyedre, mivel az állandó lakcíme Ausztriában van, és a férje családi ellátást kap. Így hát felmerült bennem a kérdés, hogy akkor a magyarországi munkaviszonyában milyen időre is jelentsem őt a havi 08-as bevallásban? Gyedre nem jelenthetem, hiszen nem fognak neki folyósítani ilyen ellátást, éppen ezért véleményem szerint fizetés nélküli szabadságot kellene jelentenem, melyről előzetesen a 14T1041-es nyomtatványon is adatot kellene szolgáltatnom. Várom válaszukat.
Tisztelt Adószakértők! A kérdésem az, hogy egyszemélyes kft. tulajdonosa több hónapra külföldre megy munkavállalás céljából. (Nem Eu-országba.) Ezen időszak alatt milyen járulékfizetési kötelezettség marad és kell-e bejelenteni valahova a távollétet? A tulajdonos heti 36 órás magyarországi munkahellyel nem rendelkezik.
Tisztelt Szakértő! A társaság munkavállalói Németországban a társaság telephelyén dolgoznak. Magyarországon a munkaszerződés szerinti bér után fizetik az szja-t, és a járulékokat. Kérdésünk, hogy a devizában kapott ellátmány után milyen járulékokat, adót kell fizetni, és melyik országban? Üdvözlettel: Handlné Bárány Júlia
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy milyen járulékfizetési kötelezettsége van annak a főfoglalkozású tagnak, aki külföldön vállal munkát? Jelenleg még aktív, jövedelem hiányában a minimálbér utáni kötelező járulékokat fizeti. Mi a módja annak, hogy biztosított legyen, illetve, hogy mentesüljön a járulékfizetés alól? Egyáltalán van erre lehetőség? Köszönöm a válaszát!
Három év alatt megduplázódott a Németországban élő románok és bolgárok száma, tavaly pedig több mint 50 százalékkal emelkedett körükben a szociális segélyre szorulók száma, ami tovább erősíti a szociális turizmustól tartók aggodalmait. Szakértők szerint azonban a német szociális ellátórendszer jóval többet profitál a két ország munkavállalóiból, mint amennyit költ rájuk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték