Ismét itt a nyár, és sokan külföldön keresnek pihenési, kikapcsolódási lehetőséget. Egyesek az Európai Uniós tagállamok valamelyikébe utaznak, mások az EU-n kívüli országokat veszik célba. Az utazás legtöbbször pozitív élmény, de nem kellő tájékozottság esetén komoly bosszúságok forrása is lehet. Az egyik ilyen, amikor a hazautazás során nem tudjuk, hogy mit is hozhatunk magunkkal következmények nélkül.
Az új Parlament 2026. május 9-ei alakuló ülésén, rögtön első döntésként elfogadta az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvényt. A jogszabály elsődleges célja az volt, hogy a 2026. május 13-ával megszűnt veszélyhelyzet miatt hatályukat vesztett veszélyhelyzeti kormányrendeletek ne egyszerre éreztessék hatásukat az ország működésében, ezért ezen rendeleteket átmenetileg átemelték az egyes ágazati törvényekbe, amíg a rendes jogalkotás keretében nem történik meg az újraszabályozás.
A 2025. december 23-án megjelent, 2025/157. számú Magyar Közlönyben kihirdették a jövedéki adóról szóló törvény (Jöt.) végrehajtási rendeletének (45/2016. NGM rendelet, a továbbiakban: Vhr.) módosításáról szóló 47/2025. NGM rendeletet. A Vhr. módosítását egyrészt a jogszabályi koherencia fenntartása, másrészt a gyakorlati tapasztalatok indokolták, de találkozhatunk olyan változással is, amelynek hátterében az informatika és az elektronikus kapcsolattartás fejlődése, bővülése áll.
Mezőgazdasági őstermelő saját alapanyagaiból szeretne sört előállítani, és azt piacon értékesíteni. Kérdés, hogy ezt megteheti-e, és ha igen, milyen feltételek mellett? Olvasói kérdésre Laczi Ferenc igazságügyi jövedéki szakértő válaszolt.
Az elmúlt években fokozatosan erősödött az internetes kereskedelem – ma már rengetegen vásárolnak elektronikus úton. Egy webshopban megrendelik az árut, amit vagy átvevőpontra vagy megadott címre kiszállítva vesznek át. Ez a vásárlási mód gyakorlatilag bármilyen terméket érinthet, és gyakorlatilag bárhonnan, a világ bármely pontjáról lehet árut rendelni. És itt a baj, mert senki nem veszi figyelembe, hogy ez a korlátlanság nem feltétlenül igaz: több termékkör elektronikus úton való beszerzése, többek között a jövedéki termékek külföldről történő beszerzése szigorú előírásokhoz kötött.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közétette a 79. számú „Jövedéki nyilvántartásba vétel”, a 89. számú „Jövedéki tevékenységhez kapcsolódó bejelentések” és a 90. számú „Ellenőrzések és jogkövetkezmények a jövedéki szabályozásban” elnevezésű információs füzeteit.
A jövedéki tevékenységek során alkalmazott eljárások, technológiák változása, továbbá a vonatkozó szabályozási környezetben bekövetkezett változások indokolttá tették a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. NGM rendelet (a továbbiakban vhr.) néhány gyakorlati előírásának módosítását. Ezen szabályváltozásokat a 20/2025. NGM rendelettel hirdették ki.
Az évközi adómódosítások érintették a jövedéki szabályozást is. A 2025. május 13-án a Parlamenthez benyújtott T/11920 törvényjavaslat jövedékiadó-törvényt érintő módosításai a 2025. évi LIV. törvény részeként, a Magyar Közlöny 2025. évi 73. számában jelentek meg, és beépültek a jövedékiadó-törvénybe.
Ha az adótörvények módosítására kerül sor, annak szinte mindig fontos eleme a jövedékiadó-törvényt érintő rész. A 2025. május 13-án az Országgyűléshez benyújtott T/11920. számú törvényjavaslat közvetett adókat érintő része most is tartalmaz jövedéki adózást érintő változásokat.
Több rendszert is karbantartanak 2025. március 12-én, 15-én, 16-án és 17-én. A munkálatok miatt üzemszünet, illetve szolgáltatáskiesés várható – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Újabb információs füzetet tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) január 28-án.
Az év végi jogszabály-módosítások következében több, az úgynevezett „zöld adókat” érintő változás lépett életbe 2025 elején. A legjelentősebbek ezek közül, hogy a műanyag hordtasak kivételével valóban megszűnik a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és a termékdíj (KVTD) jelentette kettős kötelezettség, valamint megjelentek az EPR bevezetése óta várt, az EPR-re vonatkozó bírságtételek. Ezzel egyidejűleg sok részlet változik az EPR-szabályokban is, melyek bár strukturálisan nem változtatják meg a rendszert, mégis érdemes mindenkinek megvizsgálni, hogy kell-e valamit másképp csinálnia idén.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette honlapján a 2025. január 1-jétől érvényes jövedéki termék fajtakódokat.
2024. július 1-jétől csak a DRS-rendelet (a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. kormányrendelet) szerint hozhatók forgalomba a kötelezően visszaváltható termékek – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A jövedéki törvény szerint [a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 29. § (4) bekezdés] a jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről, készletcsökkenéssel járó eseményekről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként – folyamatosan elektronikus nyilvántartást vezet. Az e nyilvántartással szemben támasztott elvárások, valamint a folyamatos vezetés fogalma a következőképp értelmezendők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési gyakorlatában – írja honlapján a NAV.
Surányi Imréné
okleveles közgazda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték