Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    32 találat a(z) ingatlanépítés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Hogyan jár jobban egy kft.: ha egy régi ingatlant megvesz magánszemélytől, majd azt lebontatja, és 4 lakást, garázst építene rá továbbértékesítés céljából; ebben az esetben a bontás, beruházások áfája levonásba helyezhető, illetve a bontás a beruházás értékét növeli teljes egészében a bontás költsége? Vagy célszerűbb megvenni az üres telket (már elbontva az épületet), és ezután építkezni rá, majd a lakásokat értékesíteni? Köszönöm előre is a segítséget. Szilvia

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szja szerint adózó egyéni vállalkozó tevékenysége ingatlan-bérbeadás. A bérbe adott ingatlan nem egyéni vállalkozóként a tulajdona, hanem magánszemélyként. A bérlő (kettős könyvelést vezető adózó) engedélyköteles tevékenységet végez az ingatlanban. Az engedélyhez szükséges az ingatlan átalakítása. Külön épület építése történik, mely épületet építési napló alapján, használatba is kell venni. Az építtető a bérlő. Az építési költség beszámítandó a következő időszaki bérleti díjakba. Az építési költség tehát teljes egészében „lelakható”, azaz csak 72 hónap múltán lesz tényleges pénzforgalom a vállalkozások között a bérleti díj kiegyenlítése tekintetében. Az ingatlan az utolsó „lelakott” bérleti díjat követően kerül a bérbeadó tulajdonába. Kérdésem: • Az szja szerint adózó egyéni vállalkozónál a kiszámlázott és kompenzációval rendezett bérleti díj a „lelakás” időszakában mikor minősül pénzforgalmi elszámolás szerint árbevételnek? (A felek megállapodása szerint a bérleti díjat a továbbiakban is havonta számlázza a bérbeadó. A számla fizetési módja kompenzálás.) Tekinthető-e a bevétel havi bevételnek, vagy csak a tulajdonszerzés napjával (az ingatlan földhivatali bejegyzése) válik pénzforgalmi tekintetben árbevételnek? Azaz melyik évi szja-bevallásban kell szerepeltetni a „lelakás” időszakára járó bérleti díjakat? • A kettős könyvvitelt vezető adóalany az építési költséget követelésként tartja nyilván, melyet havonta vet össze a kiállított számlákkal.

    Kérdés

    Kft. ügyvezetőjének a tulajdonában álló ingatlanon hatlakásos társasházat épít fel a kft. Azaz a kft. veszi az alapanyagokat és fizeti az építési vállalkozók számláit. A kft. fogja később hasznosítani az ingatlant, várhatóan bérbeadással. Ebben az esetben a befogadott számlák áfája folyamatosan levonható-e, keletkezik-e ezzel kapcsolatban valamikor áfafizetési kötelezettsége (például használatba vételkor). Minek minősül? Sajátrezsis beruházásnak vagy idegen ingatlanon végzett beruházásnak? Segítségüket előre is megköszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A vállalkozás tulajdonában álló ingatlanra magánszemély számára 300 négyzetméter alatti egylakásos házat kívánnak építeni. Kérdéseim: a) Ha a telket külön adják el a vevőnek (27% áfával), ő visszaigényelheti-e ezt az áfát? b) Ha ezen a telken a vállalkozó építi fel kulcsra készen a házat (bejelentkezett az ingatlanértékesítési áfa hatálya alá), érvényesül-e az 5%-os áfakulcs, illetve visszaigényelhető-e az áfa? c) Ha a telken az anyag biztosításával együtt a vállalkozó végez építési-szerelési munkát, máskor más kivitelező, milyen áfakulcsot kell alkalmazniuk, illetve ez az áfa visszaigényelhető-e a majdani háztulajdonos részéről (csok is lesz)? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: magánszemély generálkivitelezési szerződést kötött egy építőipari vállalkozóval a saját tulajdonában lévő építési telken olyan egylakásos lakóingatlan építésére, melynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert. Szerintem ebben az esetben az áfa mértéke 5% az áfatörvény 3. mellékletének I/51 pontja és a 10. paragrafus d) pontja alapján, mert ebben az esetben ez termékértékesítésnek minősül. A fentiek alapján a részszámlákat a kedvezményes áfakulccsal állítottuk ki. Most szeretném az anyagbeszerzés és az eladás különbözetéből adódó áfát visszaigényelni. Kérdezném, hogy helyesen jártam-e el?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyarországi építőipari vállalkozást, magyar magánszemély horvátországi ingatlan építésével bízza meg. Eddigi információim szerint horvát adószámot kell váltania, mivel az ingatlan fekvése az áfa teljesítési helyének rendező elve. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyarországi cégnek lesz egy horvát adószáma, és mint egy külön vállalkozást kell tekinteni a horvát adószámot, vagy csak az áfa kezelendő a horvát adórendszerben, a "nettó" munkavégzés a magyar számvitelben kezelendő? Segítségét ezúton is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyarországi kft. megbízást kapott horvátországi ingatlanépítésre. Milyen feladataink vannak e tevékenységkezdéssel kapcsolatban áfa tekintetében? Segítségét ezúton is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy telket, amire irodaházat építtet más vállalkozókkal, de az anyagot a cég veszi meg. Ezeket a költségeket gyűjtöm a 161-es főkönyvi számon, az áfát pedig folyamatosan visszaigénylem. Ha meglesz a használatbavételi engedély, aktiválom az összegyűjtött költséget. Saját dolgozó nem vesz részt a munkában. A cég csak áfás tevékenységet folytat. Be kell-e állítanom aktiváláskor az áfabevallásban saját erős beruházásként?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. Ügyfelem, egy építőipari kft. elhatározta, hogy telephelyet épít. Ezt a következő formában tervezi megvalósítani: A kft. családi vállalkozás (férj, feleség 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal). A tulajdonosok kft.-je építi fel a telephelyet a tulajdonosok (magánszemélyek ugyancsak 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal) tulajdonában levő ingatlanon. A telephely felépítéséért a tulajdonosok 15 év használati jogot adnak a kft.-nek cserébe. A tulajdonosok közül a férj katás egyéni vállalkozó is. Kérdésem, hogy mi a legegyszerűbb megoldás a fenti telephelyépítésre és a cserébe ugyanerre a telephelyre adott 15 éves ingatlanhasználati jog adózására és számviteli megoldására vonatkozóan? Kell-e bruttó módon számlázni az épületet a kft.-nek, illetve az ingatlanhasználati jogot a magánszemélyek oldaláról a kft.-nek? Az ingatlanhasználati jog esetében az egyszeri díjért cserében működhet-e a 15 évig történő használat? (További bérleti számlázás már nem lenne.) A használati jog értékesítése áfás szolgáltatás-e? Esetleg egy szerződéssel elég-e az ingatlanépítés és az ingatlanhasználati díj különbségét számlázni, vagy esetleg elég-e csak a szerződés, ha a felépített telephely és a használat ennek fejében történik majd? Ha szükséges bruttó módon a számlázás, akkor a magánszemély bevételével szemben költségként csak a telephely értékcsökkenése vehető-e figyelembe, vagy a kft. által kiállított számla teljes összege?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Új családi házat a kivitelező cég kulcsra készen adja át (a paraméterek a törvényi előírásoknak megfelelnek). A kerítés része lehet-e az 5 százalékos teljes generálkivitelezésnek? Köszönettel: Dominek Aranka

    Kérdés

    Építési telekkel rendelkező magánszemélyként egy nettó 192 négyzetméter alapterületű családi ház szerkezetkész kivitelezésére kötöttem szerződést az építési vállalkozóval. A ház építését magam fejezem be, további építőipari vállalkozók esetleges bevonásával. Ismereteim szerint, mivel az áfatörvény 10. § d) pontjának értelmében termékértékesítésnek minősül a szerkezetkész ingatlan átadása is, a kivitelező 5 százalékos adómérték alkalmazásával fogja a számlát (részszámlákat) kiállítani részemre, mely számlákra vonatkozóan adó-visszaigénylési kérelemmel nem élhetek. Az ingatlan építéséhez igénybe vett egyes építési szolgáltatásokról (például burkolás, festés stb.) különböző vállalkozóktól kapott számláim 27 százalék áfát fognak tartalmazni. A kérdésem a 16/2016. (II. 10.) kormányrendelet 69. § (6) bekezdésre vonatkozna: Jól gondolom-e, hogy szerkezetkész ingatlan kivitelezésére vállalkozási szerződés kötése (mivel a szerkezetkész ingatlan nem minősül ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakóépületnek) nem zárja ki azt, hogy az említett festési, burkolási szolgáltatásokról stb. szóló 27 százalékos adómértéket tartalmazó számlák esetében adó-visszatérítési támogatást igényeljek 5 millió forint összeghatárig? Az áfa-visszatérítési támogatás iránti igény kizárólag a csok-igényléssel egyidejűleg kerülhet beadásra a választott hitelintézethez? Válaszukat előre is köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy állami szervezet "ingyenesen" átad egy, a tulajdoni lap szerint kivett intézményi épület, udvar elnevezésű földterületet egy vállalkozónak, amiért cserébe közösségi épületeket kell felépíteni az állami szervezet részére. A vállalkozó az "ingyenesen" kapott területre társasházat épít (lakóingatlant), amit értékesíteni szeretne, a számlázás részfolyamatokban történne a magánszemélyek részére. A használatba vételi engedély a magánszemély nevére lesz megkérve rögtön, nem a vállalkozó nevére. A kérdés, hogy a vállalkozó a magánszemélyeknek való számla kibocsátásai során, az áfatörvény 86. paragrafus 1. bekezdés j pontja alapján áfásan kell-e kibocsássa a részfolyamatok szerinti számlákat, illetve a lakásra eső földterületet külön kell-e számlázza, szintén áfásan (nincs egyébként a lakáshoz tartozó közvetlen kertrész a lakásokhoz). Továbbá, ez esetben a bekerülési érték áfatartalma levonható-e az építkezés során? Ezekre szeretnék választ, hogy megerősítsük saját elképzelésünket. Köszönettel: Vné Andrea

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Nyugdíjas anyák utáni szochofizetési kötelezettség 2026-tól

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Adószám rögzítése NTAK rendszerben

    Kneitner Lea

    okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

    Védjegy használata

    Kneitner Lea

    okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media