70 találat a(z) háromszögügylet cimkére

Háromszögügylet vagy sem? Cikk

Háromszögügylet-e, ha egy német cég egy osztrák cégnek számláz, de egy magyar cégnek szállít, ha mindegyik társaságnak a saját országában adószáma és EU-s adószáma is van, és az osztrák cégnek Magyarországon is van regisztrált adószáma letelepedés nélkül? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Háromszögügylet és áfaregisztráció célországban Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem egy háromszögügyletre vonatkozik. "A" német cég "B" osztrák cégnek számláz, de "C" magyar cégnek szállít. Mindegyik cégnek a saját országban adószáma és EU-s adószáma is van, és "B" cégnek Magyarországon is van regisztrált adószáma letelepedés nélkül. Az osztrák államtól azt az állásfoglalást kaptuk A "B" -> "C" számla kapcsán, hogy a háromszögügylet nem jön létre, mert "B" osztrák cégnek van magyarországi adószáma. Kérem, ossza meg fentiekkel kapcsolatos véleményét, illetve, kérem adjon tájékoztatást, hogy mi ez az ügylet a fenti felállásban, ha nem háromszögügylet, és "B" osztrák cégnek Magyarországon ezzel kapcsolatban milyen teendője van? Köszönettel.

Háromszögügylet Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Háromszögügyletben kérném a segítségét. Adott egy magyar cég, mely weboldalon keresztül értékesítene. Az áru viszont közvetlenül a szerb (termék gyártója) cégtől menne a vásárló felé. A vásárlók többnyire magánszemélyek és jellemzően az USA-ba mennek a termékek. De az online értékesítés miatt igazából a világ bármelyik pontjára történhet értékesítés magánszemélynek és cégnek egyaránt. Hogyan kell ebben az esetben a magyar cégnek a számlát kiállítania a vevő felé? (Hogy ki végzi a szállítást, annak függvénye, hogy jár jobban a magyar és a szerb cég.) Nem szeretnének minden vevő országában adószámot kérni és áfát elszámolni. köszönettel.

Összeszerelési szolgáltatás EU-ban Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy várhatóan a közeljövőben realizálandó tranzakció áfamegítélésében kérném szépen a segítségüket! A tervezett tranzakció az alábbi. Egy magyar kft. EU-s cégtől vásárol orvosi berendezést, nem összeszerelt állapotban, azaz majdhogynem alkatrészenként, ez legyen mondjuk 30 darab részegység. A számlán is ez a specifikáció szerepel. A magyar kft. megbíz egy másik EU-s céget (tehát nem azt, akitől vette a berendezést), hogy a feladóhely raktárában (szintén EU-s) a 30 darab részegységet szerelje össze. Az összeszerelés megtörténtét jegyzőkönyvbe veszik, és az EU-s cég a szolgáltatásáról kiállítja a számláját. Ezt követően a magyar cég egy darab készre összeszerelt berendezést szállít és számláz harmadik országba. Azt gondolom, hogy az első tranzakció (a 30 darab alkatrész beszerzése) és a harmadik (egy termék értékesítése EU-n kívülre) megítélése egyértelmű, tekintve, hogy az áru nem érkezik be Magyarországra, ezért mindkettő áfa területi hatályán kívüli ügylet lehet, viszont a második mozzanat, azaz amikor kizárólag összeszerelési szolgáltatásról kapunk majd számlát EU-s cégtől, áfa szempontjából kérdéses. Önök szerint egyszerűen a 37. § (1) bekezdése alá eső szolgáltatásról van szó, vagy az áfatörvény egyéb paragrafusa vonatkozik rá? Ha igen, melyik? Azt gondolom egyébként, hogy a 32. § azért nem jöhet szóba, mert a végső vevő (harmadik.országbeli cég) kész berendezést rendelt meg, őt nem érdekli, hogy előtte azt a berendezést ki, mikor, hogyan szerelte össze. Előre is köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel: KSI

Háromszögügylet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk háromszögügyletben B és C szereplőként is részt vesz. Az adóbevallásokban az alábbiak szerint szerepeltetjük az ügyleteket, helyesen járunk-e el? Amennyiben C szereplők vagyunk a 1765 számú bevallásban 11. sor, 20-22.sor és 69. sor a 17A60 számú bevallásban 02. lapon B EU-s adószáma C egyedi jelöléssel. Amennyiben B szereplők vagyunk a 1765 számú bevallásban a 88. sorban és 89. sorban. A 17A60 számú bevallás 01. és 02. lapjain B egyedi megjelöléssel. Ebben az esetben az EU-s áruértékesítés és az EU-s árubeszerzés az áfabevallásban a részletező adatokon kívül nem szerepelhet? Amennyiben B résztvevőként vagyunk jelen, és a bejövő, illetve kimenő számlákon nem szerepel a háromszögügyletre való utalás – a CMR-ből kiderül –, mi a helyes eljárás (bevallás stb. tekintetében)? Köszönettel.

Termékimport Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk Dániából rendelt alapanyagot, a dán cég a kínai leányvállalatától küldte be az árut, amit mi vámoltunk, a kínai cég proforma számlát állított ki a vámeljáráshoz. Az ügylet lezajlását követően a dán anyacég állította ki a termékekről a számlát. Kérdésem: ez milyen ügyletnek minősül? A vámhatározat a nevünkre szól, az áfát kifizettük, vissza lehet-e igényelni? Illetve a dán számlát szerepeltetnünk kell-e a 65-ös bevallásban, valamint a 60-as összesítő nyilatkozatban? Válaszát előre is köszönöm.

Háromszögügylet? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy macedón vállalatnak értékesít és számláz egy terméket. Ezt a terméket részünkre egy németországi cég számlázza ki, azonban az árut a macedón vállalat közvetlenül tőlük, Németországban veszi át. Hogyan kell ezt az ügyletet értelmezni áfa szempontjából? Köszönettel: Kátai Istvánné

Háromszögügylet "B" szereplőjének bevallási kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég "B" háromszögügylet keretében új személygépkocsikat szerez be egy romániai cégtől "A", amit egy német cégnek "C" értékesít. Mindegyik félnek van közösségi adószáma. A személygépkocsikat "A"cégtől egyenesen "C" céghez fuvarozzák, a fuvardíjat "B" fizeti vevői minőségében. Kérdésem, hogy jól gondolom-e, hogy a beszerzésről szóló számlák alapján a "B" közbenső magyar cégnek a 1765 áfabevallás 15. és 69. során kell a közösségi beszerzés áfáját szerepeltetni, illetve az értékesítés esetén a 03. soron kell adatot szolgáltatnia. Továbbá adatot kell szolgáltatni a 17A60 nyomtatvány 01. lapján a termékértékesítésről (megjelölve a d. oszlopban, hogy közbenső vevő) és 02. lapján a termékbeszerzésről. A 1765A-09 lapján mint a háromszögügylet "B" közbenső vevője kell-e adatot szolgáltatni a beszerzett személygépkocsik alvázáról? Köszönöm megtisztelő válaszát! Tisztelettel, Herbákné

Áfabonyodalmak határokon túl: háromszög- vagy láncügylet? Cikk

Cseh cég egy német cégnek értékesít szenet, amely azt eladja egy magyar cégnek, amely továbbértékeíti egy szlovák cégnek. Szerepeltetheti-e a magyar cég háromszögügyletként ezt az áfabevallásában? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.

Láncügylet vagy háromszögügylet? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Az értékesítés az alábbiak szerint történik. "A" cseh bánya szenet értékesít "B" német cégnek, amely eladja a szenet "C" magyar cégnek, amely továbbértékesíti "D" szlovák cégnek. A szállítást "C" magyar cég fizeti. Az árut "A" cseh bányától "D" szlovák végfelhasználónak szállítják le közvetlenül. Mind a négy cég rendelkezik EU-s adószámmal. Kérdésem, hogy "C" magyar társaság ezt simán kezelheti háromszögügyletként úgy, hogy B, C, D cégeket tünteti fel az A60-as bevallásban? Vagy "B" német cégnek be kell jelentkeznie Csehországba áfa hatálya alá, ahol áfásan megvásárolja a terméket, és úgy értékesíti nekünk közösségen belülre? Mivel a fuvarozás Csehországban kezdődik meg, C-D partner között – véleményem szerint – biztosan közösségen belüli értékesítés van. Segítségét előre is köszönöm

Közösségi értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban kérném állásfoglalásukat, hogy helyesen járunk-e el az alábbi esetben, ha sima közösségi értékesítést számlázunk, a közösség területére, a hatályos áfaszabályozás szerint. Cégünk egy ciprusi cégnek számláz. Az árut a ciprusi cég szlovákiai raktárába szállítjuk DPD-vel vagy GLS futárszolgálattal. A ciprusi cég Magyarországon forintban a bankszámlánkra a bankban befizeti a számlák ellenértékét. Felmerült a kérdés, hogy szabályos-e az eljárásunk, vagy ez esetleg egy háromszögügyletnek minősül-e. Köszönöm válaszukat.

Fordított áfa alkalmazása alvállalkozó esetében Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég fővállalkozója egy járműjavító létesítmény építésének. A létesítményben kialakításra kerül a villamos sínek mellett egy elektromos működtetésű felhajtható aknafedélrendszer. Ez arra hivatott, hogy ha beáll a villamosszerelvény, akkor le legyenek hajtva, így a villamosból ki tudnak szállni a bent lévők, mert a villamos padlószintjével egy magasságban van a külső peron. Amikor a villamoson oldalról akarnak szerelni valamit, akkor felmozgatják azokat az aknafedőket, amelyek útban vannak, így kényelmesen hozzá lehet férni a villamos oldalához a kerék magasságában. Ezen aknafedélrendszer építését a fővállalkozó cég megbízása alapján B cég végzi el. B cég rendelkezik A cég nyilatkozatával, miszerint a munka hatósági építésiengedély-köteles, ezért fordított áfát kell alkalmazni. B cég a fenti berendezés villamos vezérlésének elkészítésével C alvállalkozót bízza meg. Ennek keretében C cég végzi a vezérlő dobozok gyártását, helyszíni beszerelését, illetve programozását. Kérdésem, hogy C cég számlázhat-e B cég felé fordított áfásan? Üdvözlettel várom szíves válaszát.

Háromszögügylet EU-n kívüli partnerrel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan kell helyesen eljárni adó, vám és számviteli szempontból a következő ügyletben? A magyar gyártó cég Amerikából megrendel egy alkatrészt a termékéhez, mely a piacon hosszú idő óta hiánycikk. Ezen alkatrészt majd a későbbiekben közvetlenül egy amerikai közvetítő céghez fogják leszállítani, amint elérhetővé válik. Addig a magyar cég a terméket ezen alkatrész nélkül legyártja és értékesíti Franciaországba. A francia cég ezen terméket, hozzácsatolva a saját termékéhez, továbbértékesíti az amerikai közvetítő cégnek. Ott rákerül a hiányzó alkatrész és a teljes termék értékesítésre kerül a végső vásárlónak. A hiánycikk alkatrészről a számlát a magyar cég fizeti. 1. Milyen szabályai vannak ilyen esetben a készletre vételnek? Milyen bizonylatokkal kell alátámasztani? Elegendő-e hozzá a számla mögötti szállítólevél, amely igazolja, hogy a közvetítő cég átvette, valamint a megállapodás a közvetítő céggel erről? Mivel az alkatrész nem lép be az EU területére, ezért nincs vámkezelés és így vámhatározat sem, gondolom. 2. Ha készletre vétel történik, akkor értékesíteni is kell a francia cégnek azért, hogy a készleten ne jelentkezzen valótlan többletként. Mivel ez EU-n belüli értékesítés, ezért 0 százalék áfával számlázandó. De ebben az esetben nem probléma-e az, hogy nem a francia partner a termék átvevője, hanem az amerikai közvetítő cég? Hogyan kell ebben az esetben a számlát alátámasztani? Válaszát köszönöm szépen. Üdvözlettel: Rákosi Dorottya

Háromszögügylet és vevői készlet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az áru útvonala: a termék a magyar cég telephelyétől közvetlenül a szlovák vevő székhelyére/telephelyére érkezik, mint az osztrák cég vevői készletébe a vevő telephelyén. Számlázás: magyar cég számláz osztrák kapcsolt cégnek áru termékértékesítést. Az osztrák cég továbbszámlázza szlovák cégnek ezt árut, amikor a lehívás megtörténik a szlovák cég részéről. A fuvarozást a magyar vagy az osztrák cég szervezi, viseli. (Különböző az áfa szempontjából történő helyes elszámolás?) Megvalósulhat-e háromszögügylet, tehát, magyar adóalany adómentes termékértékesítést számláz osztrák adóalanynak, aki a közbenső szereplő (nincs bejelentkezési kötelezettsége a vevő országában), és a vevői lehíváskor a szlovák adóalany adómentes közösségi beszerzést hajt végre? (Gondot jelent-e az ügyletben, hogy osztrák vállalatnak van magyar adószáma, de itt gazdasági tevékenységet nem végez?) Köszönöm a választ előre is! Üdv: Zsuzsa

Magyar adóalanyok kereskedelme az EU-ban Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz. Két magyar, EU-s adószámmal rendelkező adóalany között megy végbe termékértékesítés úgy, hogy egyik magyar társaságnak sincs telephelye, sem bármilyen illetősége Csehországban. 'A' magyar adóalany megvásárolja 'B' cseh adóalanytól a terméket, melyet 'C' magyar társág rendelt meg tőle. Így tehát két magyar kereskedik, azonban az árut Csehországból már rögtön 'C' társaság szállítja el (feltehetően Magyarországra), így véleményem szerint a teljesítés helye, mivelhogy a fuvarozás, az áru átadása Csehországban történik, Csehország lesz. Kérdésem: ebben az esetben 'A' magyar társaságnak be kell jelentkeznie Csehországba az áfa alá, ott megfizetnie az áfát, és a magyar 'C' társaság felé a CSEH adószámával közösségen belüli termékértékesítésként kell számlázza ezt az ügyletet? Valamint a magyar könyvelésében csak bevételként kell nyilvántartsa, és áfában meg a cseh adóbevallásban tünteti ezt fel? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Csató Béla

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozó megszüntetés utáni kata

Szipszer Tamás

adószakértő

Alanyi áfamentesség és tagi kivét

Szipszer Tamás

adószakértő

Kivás társaság hipabevallása

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close