2021. júniusban az export euróban számított értéke 22, az importé 24 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 1,7 millió euróval javult. Az előző hónaphoz viszonyítva a kivitel 11, a behozatal 4,2 százalékkal nőtt. 2019. júniushoz képest az export és az import euróértéke egyaránt 18 százalékkal volt magasabb, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójában.
A Magyar Közlöny 149. számában megjelent a Kormány 464/2021. (VIII. 5.) Korm. rendelete a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről szóló 186/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról.
Az egyéni vállalkozót – feltéve, hogy nem áll heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem folytat nappali tagozaton tanulmányokat, illetve társas vállalkozóként nem tesz eleget minimum kötelezettségnek – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Az egyéni vállalkozói járulék alapja főszabály szerint a kivét, ha viszont azt „rossz időpontban” számolja el a vállalkozó, jelentősen nőhet az éves járulékfizetési kötelezettsége.
Mi van akkor, ha a munkavállalók számára fenntartott gépjármű jóval többet fogyaszt, mint amennyit a NAV meghatároz? Milyen lehetőségei vannak a cégnek az üzemanyag elszámolására? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján rendszeresen közzéteszi azoknak a foglalkoztatóknak a nevét, székhelyét, lakcímét, adószámát – természetes személyeknél az adóazonosító jelet –, amelyeknél a végleges és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem jelentették be alkalmazottuk munkaviszonyát. Látványos változás a múlt hétvégi listához képest, hogy megtizedelődött a nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező foglalkoztatók száma.
Számos cég-, illetve bérügyeket érintő kérdés került terítékre a múlt hónapban.
A növekvő kereslet, az emelkedő költségek és az alacsony szélerőművi termelés miatt júniusban folytatódott a villamos energia árának emelkedése mind az európai, mind a belföldi piacokon – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi piacmonitoring riportjából.
Júniusban 6,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legnagyobb ütemben, 23,4 százalékkal a bútor-, illetve műszakicikk-üzletekben forgalma bővült.
Hivatalosan is átvette a Lidl a magyar boltláncok listavezető helyét, miután 21 százalékkal növelte belföldi forgalmát tavaly. A rangsor korábbi első helyezettje, a Tesco bevétele csökkent, így visszacsúszott a harmadik helyre. A Spar pedig a második – írja a napi.hu.
Az utóbbi években egyre többször fordul elő, hogy több országban élő, vagy munkát vállaló személyek adókötelezettségét vizsgálják az adóhatóságok. Legutóbb a kolumbiai származású, Spanyolországban élő énekesnő, Shakira elleni spanyol adóeljárásról olvashattunk a sajtóban, de magyar magánszemélyek is szívesen választják a külföldi illetőséget, ha a másik országban alacsonyabb az adó. A magyar adóhatóság előtt nem ismeretlen a „színlelt” illetőségváltás, amikor egy magyar állampolgár külföldi illetőségűnek vallja magát, miközben a tények a magyar illetőség mellett szólnak.
Erősödhetnek a vezető részvények a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), hosszabb távon az OTP árfolyama új történelmi csúcsot is dönthet – derül ki Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzőjének előrejelzéséből.
Belföldön is fellendítette a járvány az online szolgáltatásokat, amelyek várhatóan később is népszerűek maradnak – derül ki a Cofidis felméréséből.
Felmérést készített a Niveus Consulting Group a kis-és középvállalkozásoknál felmerülő generációváltásról, amelynek főbb megállapítása, hogy a vizsgált kis- és középvállalkozás 35 százalékánál sürgősen foglalkoznia kellene a generációváltás kérdésével.
Cikksorozatunk első részében az első adómegállapítási jogsegély-irányelvről, az úgynevezett DAC 1-ről írtunk. Mostani cikkünkben áttekintjük a határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás elleni harc második lépcsőfokának is tekinthető EU irányelvet, amely nem más, mint a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információcsere, vagy más néven az úgynevezett DAC 2 (2014/107/EU irányelv).
Augusztus 2-ától lehet pályázni a Vidékfejlesztési programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett, terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére – hívja fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter a tárca közleményében.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték