Kormányhatározat a Demján Sándor Tőkeprogram felülvizsgálatának elrendeléséről Cikk
Egy törvény, egy rendelet és nyolc határozat jelent meg október 14-én a Magyar Közlöny 2026. évi 153. számában.
Egy törvény, egy rendelet és nyolc határozat jelent meg október 14-én a Magyar Közlöny 2026. évi 153. számában.
Augusztus 31-én lépett hatályba az a rendelkezés, amely kötelezővé teszi a 2023 ősze előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok adóhatósági átvilágítását. Az érintettek ezúttal nem azt találgatják, sorra kerülnek-e: a vizsgálat biztosan megérkezik, a kérdés csak az, hogyan készüljenek fel a NAV ellenőrzésre – derül ki az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. sajtóközleményéből.
A magyar uniós elnökség keretében, magyar részvétellel jött létre megállapodás az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között az alap forrásainak felhasználásáról – tudta meg a Szabad Európa. Információik szerint még idén megkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások Norvégiával a 2021 óta felfüggesztett alap újraindításáról.
A számviteli törvény 2013. január 1-jétől teszi lehetővé egyes vállalkozások számára, hogy mikrogazdálkodói beszámolót készíthessenek a 398/2012. számú kormányrendelet előírásai szerint. A mikrogazdálkodói beszámoló készítésének választása azt eredményezi, hogy a vállalkozó bizonyos pontokon eltér a számviteli törvény eszközök és források elszámolási, értékelési szabályaitól. Kétrészes összeállításunkban ismertetjük a vonatkozó tudnivalókat.
Szándék még csak volna, de hiányzik a pénz a környezetterhelés csökkentésére. Egyre több hazai cég látja a környezeti fenntarthatóság fontosságát, terveznek is beruházásokat, de egyelőre visszafogták megvalósításukat, mert sem saját forrásuk, sem külső finanszírozás, sem pályázati támogatás nincs hozzá. A K&H fenntarthatósági indexének minimális emelkedése mögött az a kép bontakozik ki, hogy a hazai közepes és nagyvállalatok zöld átállása nagyon lassan halad – derül ki a K&H sajtóközleményéből.
Innovatív, környezetbarát LED világítótesteket fejleszt 599,14 millió forint uniós forrás segítségével a Hofeka Elektromos Ipari és Kereskedelmi Kft. és a Pannon Egyetem konzorciuma – közölte az egyetem az MTI-vel.
Hivatalos értesítés még nem érkezett arról, hogyan döntött Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban – mondta Gulyás Gergely a sajtónak, a miniszter szóvá tette, hogy ők is a sajtóból tájékozódnak. Navracsics Tibor szerint viszont minden a menetrend szerint halad – olvasható a hvg.hu-n.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 9,3 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással és 5,3 milliárd forint intézményi forrás felhasználásával fejleszti szolgáltatásait, a papírmunka csökkentését és az ügyintézés egyszerűsítését segítő projekt negyedik üteme is lezárult – tájékoztatta az adóhatóság pénteken az MTI-t.
Kiemelkedően magas, 210 milliárd forintnyi fejlesztési forrásról döntött a kormány 1700 vállalkozás részére – jelentette be a pénzügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán.
A következő egy évben a hazai mikrovállalkozások közel negyede, a kisvállalkozásoknak pedig 41 százaléka tervezi, hogy uniós forrásokra pályázik – derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megbízásából készült, 500 vállalkozás megkérdezésén alapuló kutatásból.
Üdvözletem! Feltételezzük, hogy az őstermelő tételes adózást választott, és bevétele túllépte a 600 ezer forintot, de nem éri el a 4 millió forintot. Ekkor még mindig több lehetősége van, de a legáltalánosabban használt "adózási mód" az, hogy a bevétel 20 százalékának megfelelő költségszámlával rendelkezik, és ezzel az adózást nagyjából le is tudta. Példának okáért a bevétele 3 millió forint, a költségszámlák összege 1 millió forint. Számszakilag van 2 millió forint nyeresége, miközben teljesen jogszerűen azt nyilatkozta, hogy nincs jövedelme. A kérdés: egy esetleges ellenőrzés során hivatkozhat-e a fenti 2 millió forint nyereségre mint forrásra? Akár mint a magánszemély jövedelmére, akár mint az őstermelő nyereségére? Köszönöm.
Már most fel készíteni a vállalkozásokat az uniós támogatások 2020 utáni átalakulására, át kell terelni őket a piaci finanszírozás felé, amiben érdemes lenne felhasználni a növekedési hitelprogram (nhp) tapasztalatait – hívta fel a figyelmet Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az EU fejlesztési források felhasználásáról rendezett konferencián.
Összesen 19,68 milliárd forintos keretösszeggel indult el augusztusban a Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése című pályázat. A kiírás keretében maximum 50 százalékos támogatási intenzitás mellett juthatnak akár 100 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz a mezőgazdasági vállalkozások.
Az Európai Bizottság elfogadta a magyar Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programot (KÖFOP). A program keretében Magyarország több mint 935 millió eurót, ezen belül a közel 795 millió eurós uniós finanszírozást mozgósíthat a közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatások javítására. Ezzel az utolsó magyar operatív program is megkapta a jóváhagyást.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől