Az A Kft. alvállalkozóként komplett napelemparkot [kivitelezés, szerelés anyagokkal (például EU -ból származó napelemek) együtt] épít B fővállalkozónak, aki ezeket továbbértékesíti C Kft.-nek, Ez a C Kft. lesz a napelemparkok üzemeltetője. Az áfa számlázása FAD minden kapcsolatban? A B az A-nak és az A a C-nek is? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném a segítségét: tőlem mint adóalanytól magánszemély rendel egy szennyvíztisztító berendezést, de a tényleges megrendelő nem ő lenne, hanem a kivitelező cég (engedélyköteles a lakásépítés). A kivitelezőnek milyen áfával kell számláznom a berendezést? Illetve mi lenne a helyzet abban az esetben, ha mi építenénk be neki a berendezést, és szerződésben rögzítenénk, hogy a telepítést anyaggal együtt végezzük? Tehát utóbbi esetben alapvetően nem a terméket rendelné meg tőlünk, hanem a beépítést. Köszönettel: Barna Dóri
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következő kérdésben: belföldi társaság Törökországban telepít olyan típusú látványelemeket, mint például a benzinkutak épülettől különálló pylonjai, amelyen az aktuális üzemanyag árakat tüntetik fel. Ehhez a szolgáltatáshoz helyi vállalkozót vesz igénybe. Török partner által kiállított számlák fordított adózással (igénybe vevő székhelye szerinti országot illeti az adó) kell, hogy kiállításra kerüljenek, vagy pedig egyenes adózással (Törökországot illeti az áfa)? A pylonok bármikor leszerelhetők, így kérdésünk elsősorban arra vonatkozik, hogy a török partner szolgáltatása ingatlanhoz kötődő, vagy pedig nem (főszabály szerinti)? Amennyiben egyenes áfás – török adószám hiányában – a magyar cég vissza tudja-e igényelni a török áfát? Ha igen, milyen módon és milyen nyomtatványon? A fenti szolgáltatáson túl a társaság például autószalon épületére logót és feliratot helyez el (szintén leszerelhető). A kérdésünk ugyanaz, hogy az ezzel kapcsolatos szolgáltatás ingatlanhoz kötődő-e vagy sem? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Katás alanyi adómentesként nyújtanék belga adóalanynak szolgáltatást. Ha jól értem, ez a fordított adózás körébe esik, a szolgáltatás igénybevevője fizeti be az áfát, én pedig „Áfa tv. területi hatályán kívüli” ügyletről bocsátok ki számlát. A kérdésem az, hogy ebben az esetben nekem van-e bevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségem? Ha van, akkor ezeknek hogyan tudok eleget tenni?
Tisztelt Bartha László úr! Hivatkozva fenti kérdésemre 2018.01.28-án adott válaszára, az ügy pontos megítéléséhez az alábbi kiegészítést teszem. Ennek ismeretében szíveskedjék válaszát kiegészíteni. Az anyavállalatnál az alábbi költségek merültek fel nagy vonalakban: Víz-szennyvíz közműfejlesztés, az értékesítéssel foglalkozó ügyvezető bére és járulékai, jogi tanácsadások díja, terep rendezés költségei, Vízjogi engedélyek, építési vázrajz, kerítésanyag, szennyvíz nyomócső, ivóvíz és szennyvízvezeték-építés. A vállalkozás úgy döntött, hogy az összes felmerült költségét megtérítteti a leányvállalattal az értékesített telkek arányában. Véleményem szerint komplex szolgáltatás nyújtás történik és a fordított adózás alkalmazásnak feltételei adottak. Várom szíves véleményét. Köszönettel Németh Tamásné
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét. "A" Kft. acélszerkezetű csarnokok elemeinek gyártásával és kivitelezésével, építésével foglalkozik. A megrendelő ("B" Kft.) nyilatkozata szerint építésiengedély-köteles munkáról van szó. A megrendelő belföldi adóalany. A csarnok kivitelezési, építési, szerelési munkáról fordított áfás számlát állít ki a kivitelező ("A") cég a megrendelő ("B") cégnek. A tervezési munkát korábban más cég végezte. Kérdés: Amennyiben egy megrendelő a kivitelezővel olyan megállapodást (szerződést) köt, hogy a kivitelezési, építési munkákon túl az adott csarnok tervezési munkát is igénybe veszi ebben az esetben együttesen (komplexen) kell megítélni az ügyletet és FAD-os számlát állít ki a kivitelező cég a megrendelőnek, vagy elkülönülten, önálló ügyletként kell kezelni a tervezést és kivitelezést oly módon, hogy a kivitelezésről FAD-os, míg a tervezési díjról áfás számlát állít ki "A" Kft .a "B" Kft.-nek. Jól gondoljuk-e, hogy mivel a tervezési munka szorosan kapcsolódik a csarnok építéshez, szereléshez (mondhatni tervek nélkül fel sem lehet építeni a csarnokot), így a komplett megrendelést fordított áfásan kell számlázni?
Tisztelt szakértő! Egy vállalkozás építésiengedély-köteles tárolót épít. Erre garázskapu kerül, ahol a számlában feltüntetett beépítési költség a számla végösszegének mintegy 10 százaléka, a 90 százaléka pedig a garázskapu anyagértéke. Kérdésem, hogy az ilyen arányokat tartalmazó számla végösszegét tekinthetem-e fordított adó alá tartozónak az áfa 142. § alapján? Köszönöm válaszukat. Tisztelettel Irodavezető
„A” Kft. ingatlanértékesítésénél választotta az adókötelessé tételt. „B” Kft. az általános szabályok szerint adózik . „A” elad egy használt lakóingatlant „B” Kft.-nek. Hogyan helyes a számlázás? „A” Kft.-nek áfásan kell kiállítani a számlát vagy fordított adózással? Ha áfásan, akkor azt „B” Kft. visszaigényelheti? Ha majd a „B” Kft. eladja, akkor ezt csak adómentesen teheti?
Termékbeszerzés számlán a 945 ezer – fordított adózás szerepel. Be kell-e vallanom az áfanyomtatványon a fordított áfát, ha igen, hova? Ez az első ilyen számlám és nem értem a nyomtatványon szereplő áfabevallást, hogy fizetendő áfaként kell bevallani.
Tisztelt Szakértő! Engedélyköteles projekthez kapcsolódóan (új irodaház építés) a közterületen kertészeti/fa pótlása tárgyú számlát a fővállalkozó (építőipari kivitelezési tevékenységet végzi) fordított adózással befogadhatja-e? Mindkettő cég belföldön nyilvántartott áfaalany. (Városgazdálkodás által előírt beruházáshoz kapcsolódó kötelező elem). Köszönettel.
Egyik ügyfelünk ingatlanértékesítésére áfakötelezettséget választott. Július hónapban értékesített egy két évnél régebbi ingatlant, de a számlát fordított adózás helyett egyenes adóval állította ki. A vevő adóalany, kifizette a számlát, levonásba helyezte az áfát, az eladó bevallotta és befizette az áfát. Ki kell-e javítani a számlát, illetve kell-e önellenőrzést benyújtani?
Tisztelt Hunyadiné Szűcs Veronika! A következő URL cím: http://adozona.hu/kerdesek/2017_11_9_Forditott_adozasminuszos_szamla_h_rvc alatt feltett kérdésre adott válaszát köszönöm. Felmerült bennem, hogy a számviteli törvény 47 § (9) bekezdése miért nem alkalmazható fenti esetre? A szóban forgó gazdasági eseményben is az üzembe helyezést követően történik módosítás (csökkenés) a bekerülési értékben. A számviteli törvény említett bekezdése arról rendelkezik, hogy amennyiben az üzembe helyezésig a számla nem érkezik meg, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell megállapítani a bekerülési értéket. Az üzembe helyezést követően, a ténylegesen számlázott, vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg alapján keletkezett különbséget – amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési értékét –, a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában, egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. A „… vagy később módosított fizetendő (kivetett összeg) …” szövegrész – értelmezésem szerint – arra enged következtetni, hogy a tényleges számlázás mellett, az egyéb módosításra is alkalmazható az említett paragrafus bekezdése. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a kézi segédmunka áfatörvény szerinti megítéléséhez. Társaságunk nagytömegű földmunkákkal foglalkozik, melyek nagy részben fordított adózás alá esnek, de vannak normál áfás megrendelésink is. Általában minden munkánál veszünk igénybe kézi segédmunkát, melyet normál, egyenes adózással számolunk el. A szerződéseket is így kötjük és a számlákat is így fogadjuk be. Álláspontunk szerint a kézi segédmunka nem sorolható az építés-szerelési tevékenységek közé. Kérdésem az lenne, hogy helyesen járunk-e el? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását: Van egy felszámolás alatt lévő cég, amely havonta bérleti díjat számláz ki nettó 100 000 forint értékben. Kérdésünk, hogy a bérleti díjat fordított áfásan vagy egyenes adózással kell-e kiszámláznia? Tisztelettel: Tóth Mária
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bérel egy telket, olyan bérbeadótól kapja a számlát, aki áfakötelessé tette a bérbeadást. Milyen számlát kell kapjon? Áfás számlát, vagy fordítottan adózó számlát? Melyiknél hogyan alakul a levonás kérdése? Ezt a telket bérlő továbbadja (albérletbe), de ő nincs bejelentkezve az áfakörbe. Kérdésem: mikor teheti meg, csak év végén? Ha csak jövőre, akkor fordított áfás számlát kell adnia? Mindkét szereplő áfaalany. Kérdésem továbbá, az áfássá tételt befolyásolja-e a telek besorolása, például építési telek esetében, van-e speciális kitétel? Köszönettel
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték