66 találat a(z) fordított adó cimkére
Közterületen fa pótlása, áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Engedélyköteles projekthez kapcsolódóan (új irodaház építés) a közterületen kertészeti/fa pótlása tárgyú számlát a fővállalkozó (építőipari kivitelezési tevékenységet végzi) fordított adózással befogadhatja-e? Mindkettő cég belföldön nyilvántartott áfaalany. (Városgazdálkodás által előírt beruházáshoz kapcsolódó kötelező elem). Köszönettel.
Ingatlanértékesítési számla javítása
Kérdés
Egyik ügyfelünk ingatlanértékesítésére áfakötelezettséget választott. Július hónapban értékesített egy két évnél régebbi ingatlant, de a számlát fordított adózás helyett egyenes adóval állította ki. A vevő adóalany, kifizette a számlát, levonásba helyezte az áfát, az eladó bevallotta és befizette az áfát. Ki kell-e javítani a számlát, illetve kell-e önellenőrzést benyújtani?
Fordított adózás, mínuszos számla helyesbítés II.
Kérdés
Tisztelt Hunyadiné Szűcs Veronika! A következő URL cím: http://adozona.hu/kerdesek/2017_11_9_Forditott_adozasminuszos_szamla_h_rvc alatt feltett kérdésre adott válaszát köszönöm. Felmerült bennem, hogy a számviteli törvény 47 § (9) bekezdése miért nem alkalmazható fenti esetre? A szóban forgó gazdasági eseményben is az üzembe helyezést követően történik módosítás (csökkenés) a bekerülési értékben. A számviteli törvény említett bekezdése arról rendelkezik, hogy amennyiben az üzembe helyezésig a számla nem érkezik meg, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell megállapítani a bekerülési értéket. Az üzembe helyezést követően, a ténylegesen számlázott, vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg alapján keletkezett különbséget – amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési értékét –, a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában, egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. A „… vagy később módosított fizetendő (kivetett összeg) …” szövegrész – értelmezésem szerint – arra enged következtetni, hogy a tényleges számlázás mellett, az egyéb módosításra is alkalmazható az említett paragrafus bekezdése. Válaszát előre is köszönöm!
Kézi segédmunka áfa megítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a kézi segédmunka áfatörvény szerinti megítéléséhez. Társaságunk nagytömegű földmunkákkal foglalkozik, melyek nagy részben fordított adózás alá esnek, de vannak normál áfás megrendelésink is. Általában minden munkánál veszünk igénybe kézi segédmunkát, melyet normál, egyenes adózással számolunk el. A szerződéseket is így kötjük és a számlákat is így fogadjuk be. Álláspontunk szerint a kézi segédmunka nem sorolható az építés-szerelési tevékenységek közé. Kérdésem az lenne, hogy helyesen járunk-e el? Segítségét előre is köszönöm!
Felszámolás alatt álló cég bérleti díja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását: Van egy felszámolás alatt lévő cég, amely havonta bérleti díjat számláz ki nettó 100 000 forint értékben. Kérdésünk, hogy a bérleti díjat fordított áfásan vagy egyenes adózással kell-e kiszámláznia? Tisztelettel: Tóth Mária
Ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bérel egy telket, olyan bérbeadótól kapja a számlát, aki áfakötelessé tette a bérbeadást. Milyen számlát kell kapjon? Áfás számlát, vagy fordítottan adózó számlát? Melyiknél hogyan alakul a levonás kérdése? Ezt a telket bérlő továbbadja (albérletbe), de ő nincs bejelentkezve az áfakörbe. Kérdésem: mikor teheti meg, csak év végén? Ha csak jövőre, akkor fordított áfás számlát kell adnia? Mindkét szereplő áfaalany. Kérdésem továbbá, az áfássá tételt befolyásolja-e a telek besorolása, például építési telek esetében, van-e speciális kitétel? Köszönettel
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Egy általános szabályok szerinti áfa hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2 évnél fiatalabb lakásokat és a hozzátartozó parkolót értékesíti, ez egyben az első értékesítés is. Saját maga építette az ingatlanokat, eddig bérbe voltak adva. A gazdasági társaság ingatlanértékesítés tekintetében nem jelentkezett be az áfa hatálya alá. A vevő általános szabályok szerinti áfaalany magánszemély. Az lenne a kérdésünk, hogy ezen ingatlan értékesítése egyenes, vagy fordított adózás alá esik-e, figyelembe véve a vevő áfajogi státuszát? Amennyiben az ügylet egyenes adózás alá esik, abban az esetben szükséges-e a vevőnek az 1 millió forint áfa összegű számláról adatot szolgáltatnia, amennyiben a beszerzésnek az áfalevonási jogát nem gyakorolja? Amennyiben az ügylet fordított adózás alá esik, de megfelel a lakás 5 százalékos áfa kritériumnak, úgy a vevő a fizetendő adót is ezzel az adókulccsal állapíthatja meg?
Belföldi fordított adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építési és hatósági engedélyköteles nagyberuházásban a társaságunk alvállalkozóként az alábbi munkát, munkákat végzi, egy szerződés keretén belül. A szerződésben egy-egy munka díját külön megállapítani nem lehet. Egy ingatlanban szünetmentes berendezést ad el beszereléssel együtt, kéményt épít és a teljes tervezést is ő végzi. Ez a tevékenység egyenes, vagy fordított adós? Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Szalai Lajosné
Építőipari generálkivitelezés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari generálkivitelező házépítést vállal. A házat alvállalkozó építi, a házépítéshez szükséges alapanyagokat a generálkivitelező veszi. Az alvállalkozóval fordított adózás szerint számol el. Az alapanyagokat veheti-e áfásan és igényelheti-e vissza az áfarészt, vagy arra is a fordított adózás szerint kellene eljárnia? Köszönettel.
Transzformátor - elektromos hálózat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Használt elektromos hálózat és transzformátor állomás kerül értékesítésre két társaság között. Az értékesítést végző cég az ingatlanértékesítésnél bejelentkezett az áfa hatálya alá. Kérdésünk: Amennyiben ingatlan értékesítése nem történik, csak az ingatlanhoz kapcsolódó transzformátor-állomás elektromos hálózattal együtt (építmény), ebben az esetben az értékesítés FAD-os vagy egyenes áfás? Köszönöm válaszát!
Fémtermék továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk építőipari kivitelezéshez fordított adózás alá eső fémterméket szerzett be. A kivitelezést konzorciumban végezzük. A konzorciumi partnernek továbbszámlázzuk a számla összegének 70 százalékát. Kérdésünk, hogy a fémtermék továbbszámlázása a fémtörvény hatálya alá tartozik-e, engedélyköteles tevékenység-e? Az áfatörvény alapján a továbbszámlázás fordított adós termékértékesítés. A továbbszámlázásnál valamennyi tételt soronként fel kell-e tüntetni a számlán, vagy elegendő, ha az adatszolgáltatás biztosításához a hozzánk érkező számla másolatban mellékletét képezi a kimenő számlánknak? Ez alapján a fém típusa (vtsz) és mennyisége is látható, ennek 70 százaléka a továbbszámlázott tétel. Válaszukat köszönöm:
Áfa: fordított vagy egyenes?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelt cégünknek egy munkaruha-kiadó szekrényt gyártó vállalkozás (magyar, áfaalany) fordított adózásos számlát állított ki, olyan szekrényekről, amelyeket a gyártó cég Ausztriába szállított ki egy osztrák cégnek, aminek a könyvelt cégünk anyavállalata (német) fog bérmunkaruha-szolgáltatást nyújtani. A könyvelt cégünk (magyar, áfaalany) leszámlázta a szekrényeket német anyavállalatának (EU-n belüli termékértékesítés, fordított adózás). Most viszont kaptunk egy sztornószámlát a szekrényt gyártó cégtől (magyar, áfaalany), amiben sztornózzák a fordított adózásos számlát, és helyette egyenes adózásos, áfás számlát küldtek. Melyik a helyesen kiállított számla: a fordított adózásos vagy az egyenes adózásos? Válaszukat előre is köszönjük!
Fordított áfás értékesítés
Kérdés
Társaságunk szállodaprojekt keretében lámpák (csillár, falikar, állólámpa) értékesítését és beszerelését vállalta. Ez az értékesítés és szolgáltatásnyújtás részét képezheti-e az építési engedélyköteles tevékenységnek, és így lehet-e fordított adózás alá eső értékesítés, vagy mindenképpen külön kezelendő a szálloda projekt tervezési engedély köteles tevékenységétől, és így egyenes adózás alá kell vonni?
Hivatkozások a számlán közösségen belüli ügylet esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közösségen belüli termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás számlázásához kapcsolódóan szeretném a segítségét kérni. Miként kell számlázni az alábbi két esetet (helyes-e az elgondolásunk)? 1.) Közösségen belüli termékértékesítés adóalanyok között, belföldről külföldre szállítják a terméket, a közösségi adószám érvényes... Az értékesítés adómentes. Milyen hivatkozás kell, hogy a számlán szerepeljen? "Adómentes közösségen belüli termékértékesítés az áfatörvény 89. § (1) bekezdés alapján"? Fordított adózásra az áfatörvény 169. paragrafusa alapján utalni kell-e? "Fordított adózás, adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett." 2.) Ugyanez a kérdés szolgáltatásnyújtás esetében két adóalany között (nem speciális eset 37. paragrafus (1)). Áfatörvény területi hatályán kívüli, tehát adómentesség helyett erre kell utalni? "Áfatörvény területi hatályán kívüli, az áfatörvény 37. § (1) bekezdés szerint"? A legfontosabb kérdésem, hogy ilyenkor fordított adózásra kell-e utalni? Amennyiben nem adóalanyoknak számlázunk, hanem például magánszemélyeknek magyar áfával (adóregisztráció nélkül), akkor utalni kell-e az áfatörvényre terméknél (távértékesítés) és szolgáltatásnyújtás esetében? Köszönöm!
Új lakások 5 százalékos áfakulcsa
Kérdés
A 2016. 01. 01-től hatályos új lakások 5 százalékos áfakulcsának eseteiről szeretnék bővebb információt kérni a kivitelezők szemszögéből nézve. Az alábbi esetekben milyen mértékű áfakulccsal kell számláznia a kivitelezőnek? 1. Generál kivitelező megrendelésre, kulcsra kész házat (lakóingatlant) épít a magánszemély vevő telkén. A kivitelező részben a saját beszerzésű, részben a megrendelője által vásárolt anyagokat építi be. A kivitelező több részletben, részteljesítéseket számláz. 2. Több kivitelező építi fel a megrendelő házát, a megrendelő külön-külön köt szerződést a kivitelezőkkel, pléldául kőműves, ács, burkoló stb. Ha a kivitelező alvállalkozót is igénybe vesz, a fordított adózás továbbra is fennáll? Köszönettel!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
