Új tájékoztató kisfilmet készített a Kúria, Határidők a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásokban. címmel A kisfilm bemutatja a felülvizsgálati eljárás folyamatát és ügyszakonként ismerteti a legfontosabb határidőket.
Tisztelt Szakértő! Egyik cég azzal az esettel keresett meg, hogy vásároltak egy egyedi építésű mozgó stúdió autót, melyet bank finanszírozott, cégtől vásárolták, számlával, mely alapján az áfavisszaigénylést beadták. A NAV az ügyletet szakértői vizsgálat alá rendelte, és úgy állapították meg, hogy az ügyletnek jóval kevesebb az értéke. Ez esetben mire számítsanak? Kevesebb mennyiségű visszakapott áfára, vagy valamiféle büntetésre is esetlegesen? Köszönettel.
A hidak forgalmától függően akár hetente hídellenőrzéseket, félévente hídszemlét tart, évente pedig hídvizsgálatot végez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felügyelete alatt álló Magyar Közút Nonprofit Zrt. – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Hozzátették: a karbantartási feladatokra 2018-tól nagyobb összeget fordít a kormány.
Tisztelt Szakértő! Megváltozott munkaképességű kollégánk (80%-os össz. egészségkárosodott) felülvizsgálata 2017. februárban lett volna esedékes, de a mai napig sem hívták be felülvizsgálatra. Ilyen esetben mi a teendő, beszámítható-e a rehabos létszámba, illetve jár-e részére 2018-ra az 5 nap pótszabadság? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Kedves dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát. A kialakult helyzet tényleg összetett, és pont abból adódik a fő probléma, hogy a NAV által megállapított adóhiány és a hozzá kapcsolódó mulasztási bírság és késedelmi pótlék vitte a céget ilyen helyzetbe, aminek a jogosságát vitatja, ezért is fordult bírósághoz. A számviteli törvény szerint csak olyan követeléseket/kötelezettségeket lehet elszámolni a cégnél, melyeket elismer. NAV-határozat esetén nem foglalkoznak a jogosságával, el kell könyvelni a határozat jogerőre emelkedésével egy időben. Bár a per lefolytatásáig felfüggesztették az adóhátralék behajtását, a könyvelésben élő kötelezettségként van előírva és ráfordításként elszámolva. A bírósági eljárás hosszú éveket is igénybe vehet, közben olyan helyzet áll elő, hogy a cégnek lépnie kell. Meglátásom szerint mivel a bíróság – megvizsgálva az ügyeket – új eljárás lefolytatását kezdeményezte, ezzel is kezd beigazolódni, hogy a per végén a már előírt ráfordítások el lesznek törölve. Lehetséges-e olyan megoldás, hogy a cég a NAV ügy miatt lekönyvelt (veszteséget gerjesztett) ráfordításait addig az ideig elhatárolja, amíg a per le nem zárul? Mert akkor ezzel a lépéssel a veszteség nem élő veszteség lenne, nem lenne mínusz az eredménytartalék, át tudna alakulni, és persze a jogfolytonosság miatt a per lezárásakor, ha jogos lenne az időbeli elhatárolás visszahatárolva? Ha ez nem lehetséges út, akkor a cég szinte azt kell mondjam patthelyzetbe kerül, ami szerintem igazságtalan lenne.
Tájékoztatót közölt honlapján a NAV az online pénztárgépekkel kapcsolatos legfontosabb teendőkről.
Tisztelt Szakértő! A kovetkező üggyel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Előzmények: volt munkáltatómnak 2011-ben adóellenőrzése volt, melynek során a munkavállalóknak fizetett gépkocsi-térítéseket bérré minősítették. Emiatt a munkáltató 2012. és 2013. évekre önellenőrzést végzett a költségtérítésekkel kapcsolatban és a bér utáni közterheket (járulékok, szja) áthárította a munkavállalókra. A gépkocsi-költségtérítéseket bruttó bérként vette figyelembe. A NAV ez alapján meghozta a határozatokat. A volt munkavállalók egy része teljesítette a befizetéseket (a jelenlegi munkavállalók is), de náluk még levonással is rendezte a tartozás egy részét, törvény szerint. A volt munkavállalók egy része fellebbezett a határozat ellen. A NAV felülvizsgálta a határozatukat, és a bizonyítékok, beadványok alapján a NAV a kifizetett gépkocsi-költségtérítéseket nettó bérré nyilvánította, ami alapján a magánszemélynek fizetési kötelezettsége nincs, a munkáltatót pedig kötelezte a korábbi önellenőrzés AJK önellenőrzésére, valamint új M30-as igazolás kiállítására. Így az adót a munkáltatónak kell rendezni a bruttó és nettó összeg különbözetével. A kérdésem az, hogy mi lesz a többi munkavállalóval, volt munkavállalókkal, akik a határozatban lévő összeget már megfizették, és nem fellebbeztek? Ugyanis, ha 50 embernek hibás a cég által készített önellenőrzése (erről szólnak a határozatok), akkor a másik 100 embernek is az. A másik 100 ember mit csináljon most? Válaszukat előre is köszönöm szépen!
Elkerülhetetlennek tartja a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok rendszerének felülvizsgálatát Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint meg kell fontolni, miért nem az állam bonyolítja a támogatást a bankok helyett.
Szoftverhasználati jogot adott tovább egy cég a jogbirtokos engedélye nélkül. Az ügyből pereskedés lett, végül a Kúria döntött.
Kivételes rokkantsági ellátásban részesülhetnének a jövőben azok a súlyosan egészségkárosodott személyek, akik hosszú ideje tartó betegségük miatt, vagy más méltányolható okból nem tudták megszerezni az ellátáshoz szükséges előzetes biztosítási időt, de rendelkeznek az előírt biztosítási idő legalább felével – derül ki a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvénymódosítási javaslatcsomagból, amelyet tegnap este terjesztett a parlament elé Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Egy katás egyéni vállalkozó taxiszolgáltatást végez. Kérdés, hogy a taxaméter használat mellett még kell online pénztárgépet is használnia 2017.01.01-től? A 48/2013NGM rendelet 78/G § alábbiakban idézett mondatát hogyan kell értelmezni? Pontosan mikor mentesül az online pénztárgép használata alól? A taxaméter és az online pénztárgép adómemóriáját ki kell-e íratni, és milyen módon kell eljuttatni a NAV részére? A szervizcég feladata ez az éves felülvizsgálat során? „78/G. §[126] Az 1. melléklet szerint taxis szolgáltatási tevékenységet végző adóalany mentesül a pénztárgép használat alól, ha az állami adó- és vámhatósághoz e rendelet szerinti tartalommal adatot szolgáltat fuvarairól és bevételeiről.” Köszönettel!
25 éves, megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmazunk (egészségi állapota 25%-os). Felülvizsgálati ideje lejárt (2016. 07. hóban), de még újabb vizsgálatra nem hívták be. A rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározásánál csak addig vehetem figyelembe (2016. 07. hóig). A felülvizsgálatot hogy tudnám megsürgetni? Ha lesz érvényes felülvizsgálat, visszamenőleg érvényesíthető-e a a kedvezmény önellenőrzéssel? A két kérdésemre megadott választ előre is köszönöm!
Megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmazunk (egészségi állapota 25%-os). Felülvizsgálati ideje lejárt (2016. 07. hóban), de még újabb vizsgálatra nem hívták be. A rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározásánál figyelembe vehetem-e? Meddig (2016. 07. hóig)? Ha fél év alatt sem történik meg a felülvizsgálat, mi a teendő (másik cég dolgozójának 2016. 1. hóban járt le, és azóta sincs újabb vizsgálat), vagy ha hosszabb ideig elhúzódik? Választ előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Férfi dolgozónk (született: 1964. 12. 04.) rokkantsági nyugdíját 2012. 01. 01-jétől átminősítették rehabilitációs ellátássá. Azóta is ezt a fajta ellátást kapta, most január 1-jétől 61 980 forint összegben. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2016. 02. 02-ei levelében értesítette, hogy ............ügyszámú határozattal megállapított rokkantsági ellátását 2016. 03. 01-jétől 66 475 forint összegben folyósítják. Nem értem, mi alapján minősítették át, mert a dolgozó nem volt felülvizsgálaton. Nekem, mint munkáltatónak mit kell figyelnem a foglalkoztatásánál? A régi szabályok szerint kell figyelnem a keresetét, vagy pedig úgy mintha felülvizsgálták volna? Nagyon várom válaszukat, mert nem értem az egészet. Köszönettel F. Erzsébet
Január 1-jétől kezdődően módosult a rokkantsági járadék megállapítását és folyósítását szabályozó 83/1987. MT-rendelet. A módosítás az ellátásra való jogosultságot, valamint az ellátás megszüntetését is érinti.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték