Online pénztárgép: ezek a legfontosabb teendők Cikk
Tájékoztatót közölt honlapján a NAV az online pénztárgépekkel kapcsolatos legfontosabb teendőkről.
Tájékoztatót közölt honlapján a NAV az online pénztárgépekkel kapcsolatos legfontosabb teendőkről.
Tisztelt Szakértő! A kovetkező üggyel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Előzmények: volt munkáltatómnak 2011-ben adóellenőrzése volt, melynek során a munkavállalóknak fizetett gépkocsi-térítéseket bérré minősítették. Emiatt a munkáltató 2012. és 2013. évekre önellenőrzést végzett a költségtérítésekkel kapcsolatban és a bér utáni közterheket (járulékok, szja) áthárította a munkavállalókra. A gépkocsi-költségtérítéseket bruttó bérként vette figyelembe. A NAV ez alapján meghozta a határozatokat. A volt munkavállalók egy része teljesítette a befizetéseket (a jelenlegi munkavállalók is), de náluk még levonással is rendezte a tartozás egy részét, törvény szerint. A volt munkavállalók egy része fellebbezett a határozat ellen. A NAV felülvizsgálta a határozatukat, és a bizonyítékok, beadványok alapján a NAV a kifizetett gépkocsi-költségtérítéseket nettó bérré nyilvánította, ami alapján a magánszemélynek fizetési kötelezettsége nincs, a munkáltatót pedig kötelezte a korábbi önellenőrzés AJK önellenőrzésére, valamint új M30-as igazolás kiállítására. Így az adót a munkáltatónak kell rendezni a bruttó és nettó összeg különbözetével. A kérdésem az, hogy mi lesz a többi munkavállalóval, volt munkavállalókkal, akik a határozatban lévő összeget már megfizették, és nem fellebbeztek? Ugyanis, ha 50 embernek hibás a cég által készített önellenőrzése (erről szólnak a határozatok), akkor a másik 100 embernek is az. A másik 100 ember mit csináljon most? Válaszukat előre is köszönöm szépen!
Elkerülhetetlennek tartja a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok rendszerének felülvizsgálatát Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint meg kell fontolni, miért nem az állam bonyolítja a támogatást a bankok helyett.
Szoftverhasználati jogot adott tovább egy cég a jogbirtokos engedélye nélkül. Az ügyből pereskedés lett, végül a Kúria döntött.
Kivételes rokkantsági ellátásban részesülhetnének a jövőben azok a súlyosan egészségkárosodott személyek, akik hosszú ideje tartó betegségük miatt, vagy más méltányolható okból nem tudták megszerezni az ellátáshoz szükséges előzetes biztosítási időt, de rendelkeznek az előírt biztosítási idő legalább felével – derül ki a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvénymódosítási javaslatcsomagból, amelyet tegnap este terjesztett a parlament elé Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Egy katás egyéni vállalkozó taxiszolgáltatást végez. Kérdés, hogy a taxaméter használat mellett még kell online pénztárgépet is használnia 2017.01.01-től? A 48/2013NGM rendelet 78/G § alábbiakban idézett mondatát hogyan kell értelmezni? Pontosan mikor mentesül az online pénztárgép használata alól? A taxaméter és az online pénztárgép adómemóriáját ki kell-e íratni, és milyen módon kell eljuttatni a NAV részére? A szervizcég feladata ez az éves felülvizsgálat során? „78/G. §[126] Az 1. melléklet szerint taxis szolgáltatási tevékenységet végző adóalany mentesül a pénztárgép használat alól, ha az állami adó- és vámhatósághoz e rendelet szerinti tartalommal adatot szolgáltat fuvarairól és bevételeiről.” Köszönettel!
25 éves, megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmazunk (egészségi állapota 25%-os). Felülvizsgálati ideje lejárt (2016. 07. hóban), de még újabb vizsgálatra nem hívták be. A rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározásánál csak addig vehetem figyelembe (2016. 07. hóig). A felülvizsgálatot hogy tudnám megsürgetni? Ha lesz érvényes felülvizsgálat, visszamenőleg érvényesíthető-e a a kedvezmény önellenőrzéssel? A két kérdésemre megadott választ előre is köszönöm!
Megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmazunk (egészségi állapota 25%-os). Felülvizsgálati ideje lejárt (2016. 07. hóban), de még újabb vizsgálatra nem hívták be. A rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározásánál figyelembe vehetem-e? Meddig (2016. 07. hóig)? Ha fél év alatt sem történik meg a felülvizsgálat, mi a teendő (másik cég dolgozójának 2016. 1. hóban járt le, és azóta sincs újabb vizsgálat), vagy ha hosszabb ideig elhúzódik? Választ előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Férfi dolgozónk (született: 1964. 12. 04.) rokkantsági nyugdíját 2012. 01. 01-jétől átminősítették rehabilitációs ellátássá. Azóta is ezt a fajta ellátást kapta, most január 1-jétől 61 980 forint összegben. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2016. 02. 02-ei levelében értesítette, hogy ............ügyszámú határozattal megállapított rokkantsági ellátását 2016. 03. 01-jétől 66 475 forint összegben folyósítják. Nem értem, mi alapján minősítették át, mert a dolgozó nem volt felülvizsgálaton. Nekem, mint munkáltatónak mit kell figyelnem a foglalkoztatásánál? A régi szabályok szerint kell figyelnem a keresetét, vagy pedig úgy mintha felülvizsgálták volna? Nagyon várom válaszukat, mert nem értem az egészet. Köszönettel F. Erzsébet
Január 1-jétől kezdődően módosult a rokkantsági járadék megállapítását és folyósítását szabályozó 83/1987. MT-rendelet. A módosítás az ellátásra való jogosultságot, valamint az ellátás megszüntetését is érinti.
1956. januárban születtem. 2011. 07. hóban lettem rokkantnyugdíjas. 2014-ben komplex vizsgálaton vettem részt. Akkor 26 százalékos egészségi állapotot, D minősítést kaptam. Kilátásba helyezték az újabb vizsgálatot 2016. augusztusra. Kérdésem: augusztusban 5 éven belül leszek az öregségi nyugdíjhoz. Behívnak a vizsgálatra? A minősítésem alapján jól értem-e, hogy jogosult vagyok alanyi jogon közgyógyellátásra, az ellátás összegétől függetlenül?
Tisztelt Szakértő! Fizetés nélküli szabadság engedélyezése című kérdésemre 2015. 11. 06-án kaptam meg válaszukat. Nem világos számomra a megadott válasz. Dolgozónk nem rehabilitációs ellátásban és nem rehabilitációs járadékban részesül. Feltett kérdésemben rokkantsági ellátást írtam. Dolgozónk nem akarta a munkaviszonyát megszüntetni, mert a felülvizsgálat után vissza akar jönni dolgozni. (Borsodi kis faluban lakik, és ott nemigen van munkalehetőség.) Nem az Ő hibája, hogy 2 év elteltével még mindig nem hívták be felülvizsgálatra. Nekünk – mint a munkáltatójának – szükségünk van a munkájára. Tehát mi sem akartunk felmondani neki. Ezért érthetetlen, számomra, hogy a rokkantsági ellátás folyósítása mellett miért kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? Azt még értem, hogy amennyiben a munkaviszonyát megszünteti, és semmiféle ellátásban nem részesül, akkor jogos a fizetési kötelezettség. De ebben a helyzetben miért? Előre is nagyon megköszönöm, ha elfogadható magyarázatot kapok a kérdésemre. F.E.
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk 2013. március óta rokkantsági ellátásban részesül (elsőfokú komplex minősítési bizottság véleménye szerint). A felülvizsgálat idejét 2014. 03.hóban jelölték meg. Dolgozónk fenti időpontig fizetés nélküli szabadságot kért, és kapott. Felülvizsgálatra azóta sem hívták be, ezért a fizetés nélküli szabadság meghosszabbítását kérte. Két kérdésünk van: 1. A munkáltató meddig engedélyezheti a meghosszabbítást? 2. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt van-e munkáltatónak vagy esetleg a dolgozónak valamiféle fizetési kötelezettsége az adóhatóság felé? Előre is köszönöm válaszukat. F. E.
Tisztelt Szakértő! 1955 decemberében született, 2015 júliusáig rehabilitációs ellátásban részesülő nőtől, a 2015 júniusában esedékes felülvizsgálatot követően megvonták az ellátást, mivel 32 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg. Véleménye szerint méltányosságból kérhető lenne-e a korára való tekintettel a felülvizsgálatot megelőző állapot szerinti juttatás folyósításának kérése? Augusztus 1-jét követően már nem kell felülvizsgálatra mennie a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül. Tisztelettel: T. Éva
Felgyorsítja a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs felülvizsgálatát az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) előterjesztése – olvasható a Népszava csütörtöki számában.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől