Az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) tegnapi brüsszeli ülésén a terrorizmus finanszírozásának kérdésében a tanácskozás egyik központi témája volt az 500 eurós bankjegy visszavonásának lehetősége.
Magyar tulajdonos eladta az üzletrészét és a szerződésben euróban van meghatározva az összeg, amit két időpontban két részletben kapott meg. Kérdésem, mikori árfolyamon kell átszámolnia az eurót a jövedelem meghatározásához?
Tisztelt Szakértő! Online pénztárgéppel rendelkező kereskedelmi helyeken mi a teendő, ha a vevő euróban szeretne fizetni? Egyre több ilyen eset van, ezért a kereskedő szeretné ezt lehetővé tenni vevői részére. Milyen kötelezettségei vannak ilyenkor a kereskedőnek? A nyugtát forintban tudja elkészíteni. Az üzletben kihelyezett árfolyamon átszámolja az összeget. Visszaadhat forintban? A pénztárgépben lehetősége van az euro értékét rögzíteni? A NAV pénztárban lévő összeg ellenőrzésekor hogyan tud a kasszában lévő forinttal és az euróval elszámolni? A helyszínen milyen nyilvántartást kell vezetni? Köszönettel: Boros Zsanett
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak az EUR deviza számláján év végén kétféle euróból tevődik össze a készlete. Van egy év közben forintért vásárolt euró készlet, illetve vevőktől befolyt euró összeg. A számviteli törvény 60. § (1) bekezdése alapján a forintért vásárolt eurót azon az árfolyamon kell nyilvántartani, amennyiért vásároltuk. A kérdésem az lenne, hogy az év végi átértékelésnél a készleten lévő euró összeget így kétféle módon kell kezelni, vagyis a forintért vásárolt eurót abban a forint összegben számolom, amennyiért vettem, a többi eurót pedig átértékelem az év végén érvényes devizaárfolyamon? Társaságunk az MNB árfolyamot alkalmazza. Vagy pedig a Sztv. 60. § (2) bekezdése alapján az egész, készleten lévő euró összeget át kell értékelnem a mérlegfordulónapon érvényes deviza árfolyamán és így elszámolnom az árfolyamnyereséget/veszteséget? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Múzeum (központi költségvetési szerv) a kiadványait euróban is szeretné árusítani. Van online-os pénztárgépünk, elvileg tudná kezelni az euro-fizetést, de a "pénztárgépes" azt mondta, hogy Magyarországon ez nem lehetséges, ilyen pénztárgép nincs. Úgy képzeljük, hogy a kiadványok árát euróban is feltüntetjük, és a látogató dönti el, hogy miben fizet (amennyiben lehetséges). Kérdésem, hogy milyen lehetőségeink vannak, milyen jogszabályoknak kell megfelelni? Van-e bejelentési kötelezettség, milyen árfolyamot kell használni, mik a bizonylatolás a szabályai, van-e, és ha igen, akkor milyen típusú pénztárgépet kell vásárolni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt szakértő! A magyar kft. külföldi tagjának euróban fizetné ki az osztalékot. MNB árfolyamot használ egyébként a könyvelésében és a deviza bankszámlájáról utalná el euróban Kérdésem, hogy helyes-e, ha a kifizetéskor a jóváhagyott osztalék forint összegét az aznapi MNB árfolyamon számítja át euróra és utalja el. Az euró bankját, mivel átlagárfolyamon vezeti, az euró devizabank készlet nyt. árfolyama és az MNB árfolyam közötti különbséget pedig nyereség/veszteség oldalon könyveljük el.
Euróban kérné munkabérét a dolgozó. Engedhet-e kérésének a munkáltató? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A forint árfolyama 2014. december 31-én 18 forinttal volt gyengébb, mint 2013 utolsó napján, és ennek súlyos számviteli következményei lehetnek az euróban eladósodott cégek tömegére nézve – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Ugyanis annak ellenére, hogy az árfolyamveszteség nem realizálódott, a számvitel szabályainak megfelelő elszámolás mégis rontja az eredményt és ez végső soron pótbefizetési kötelezettséget eredményezhet.
Január 1-jén a balti államok közül utolsóként Litvánia is bevezeti az egységes valutát, kiteljesítve ezzel a három köztársaság euró-atlanti integrációját. Az év utolsó napjaira többségbe kerültek az euró támogatói Litvániában, ami inkább a biztonsággal kapcsolatos aggodalmaknak tudható be, mint a közös pénz vonzerejének – írja a bruxinfo.hu.
Ha a munkavállaló valutában kap elszámolásra előleget, amelyet nem teljesen költ el, milyen árfolyamon kell elszámolni az adott és a visszakapott összeget? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Tísztetl Adózona! Cégünk nemzetközi szállitmányozással foglalkozik. Belföldi alvállalkozoink többsége a fuvardijakat euróban számlázza, megállapodásunk értelmében. Előfordul, hogy számla lejártakor nincs elég eurónk (mivel az áfát forintban kapjuk vissza) és forintban szeretnénk a számlát kiegyenliteni. Van-e ennek akadálya? A legtöbb számlán a nettó, az áfa és a bruttó összeg forintban is szerepel. Mi a helyzet amikor csak az áfa összeg és az alkalmazott árfolyam szerepel? Köteles-e a partner a forintos fizetést elfogadni? Előre is köszönöm válaszukat. Üdvözlettel.
Törvényileg szabályozná Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója, hogy Románia 2019. január elsejétől bevezeti az eurót – írja a kitekintő.hu.
Kell-e engedély ahhoz, hogy egy üzletben forint helyett euróval fizessenek? Milyen valutában kell visszaadni a visszajárót, mit, hogyan kell könyvelni? Olvasónk kérdéseire Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Az EU-ügyi miniszterek szerdai tanácsülése hivatalossá tette azt a döntést, miszerint Vilnius 2015. január 1-jén az euróra cserélheti eddig nemzeti fizetőeszközét, a litast. A litván csatlakozással az eurózóna tagja lesz mindhárom balti állam, az euróközösség tagjainak száma pedig 19-re nő.
Magyarország nem teljesíti az egységes valuta bevezetésének a feltételeit – állapítja meg szerdán közzétett 2014-es konvergencia jelentésében az Európai Bizottság, amely azt javasolja, hogy Litvániát 2015. január 1-jétől 19-ik tagként vegyék fel az euróövezetbe. Magyarország az öt számszerű konvergencia kritériumból jelenleg hármat teljesít.
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték