Tisztelt Szakértő! Ha valaki bitcoint (vagy bármilyen kriptovalutát) vesz, majd később eladja és nyeresége képződik az ügyleten, hogyan kell adózzon utána? Van-e annak jelentősége, hogy milyen gyakran vásárol és ad el, üzletszerűvé válhat-e adózási szempontból a tevékenység? Ha igen, mi a teendő? Köszönettel!
Magánszemélytől saját használatra beszerzett személygépkocsi eladásakor fel kell számítani az áfát? A magánszemély nem állított ki számlát csak szerződést.
Tisztelt Szakértő! Idén vettünk át egy ingatlanforgalmazású céget könyvelésre. Áfaalany a cég, viszont az ingatlan adás-vétel nincs bejelentve áfakörbe. 2017 decemberében egy magánszemélynek ingatlant értékesített, amelynek birtokba adása 2018 március vége volt. Volt a vevő részéről előlegfizetés. Jól gondolom-e, hogy első körben előleg számla, majd a birtokba adással (márciusban) végszámla kiállítása történik a magánszemély felé? Illetve ennek könyvelése 2017-ben vagy 2018-ban történik? (Én a birtokba adással könyvelném az eladást.) Segítségét előre is köszönöm szépen!
Tisztelt Cím! Ingatlaneladással és -vétellel kapcsolatban kérem a segítségét: 2017-ben vásárolt egy magánszemély ingatlant 8 millió forintért. Erre az ingatlanra mintegy 2 millió forintot költött számlákkal igazolva. 2018 évben megvennék tőle az ingatlant 35 millió forintért. Az összegből egy másik ingatlant szeretne építeni, ami valószínű többe lesz, mint 35 millió. 2018-ban el is kezdené az építkezést. Adózás szempontjából számít-e, hogy az összeget új ingatlanra költi vagy mindenféleképpen meg kell fizetni a 25 millió forint után a 15 százalék szja-t? Köszönöm válaszukat! Üdv Éva
Ingatlaneladás meghiúsulása miatt az előre kapott kauciót, foglalót le kell-e adózni 15 százalékos szja-val? Ha igen, akkor kinek kell az adót befizetni a NAV felé?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérem a segítségét, a véleményét. Egy 10 milliós tagi hitellel terhelt bt. kerülne eladásra. A tagi hitel mellett van a cégnek 4 milliós árukészlete. A terv: belép az új tag, befizet 10 millió forintot, tulajdonképpen ez a vételár. Az eladó tag kilép, felveszi a tagi hitelét. Járható ez? Hogyan könyveljük? Esetleg tudna tanácsot adni, hogy milyen lehetőségeink vannak? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2016. februárban vett egy raktárépületet, nem továbbértékesítési céllal, vállalkozási tevékenységéhez. Az áfát levonásba helyezte. "Kinőtte" a raktárépületet, ezért eladja, és újat vásárol. Kérdésem: milyen áfával tudja továbbadni (fordított áfa vagy áfamentes...)? Ha adómentes, akkor a figyelési időszak – 240 hónap – miatt kell-e korrekciózni a levont áfát? Ha fordított áfásan adja el, akkor be kell-e jelentkezni, hogy adókötelesen adja el az ingatlant? Ezt a bejelentkezést csak decemberben lehet megtenni vagy év közben is van rá lehetőség? Fel kell-e vennie a tevékenységi körbe az értékesítés Teáor számát (6810)? Ha fordított áfásan adja el, akkor mind a két félnek – az eladónak és a vevőnek – be kell jelentkezni az adókötelezettség alá ingatlanértékesítés tekintetében? Várom szíves válaszát! Üdvözlettel. G
Cégünk fénymásolókat bérbead, értékesít és szervizel. A bérleti konstrukcióban lévő fénymásolót a bérlő felmondta, mi elfogadtuk, de szeretné megvenni az adott gépet. Van-e ennek az eladásnak valamilyen számviteli vagy pénzügyi akadálya? Nem lízingbe, vagy tartós bérletre adjuk a gépeket, hanem normál bérleti szerződéssel.
Tisztelt Szakértő! Ha áfaalanyiság alatt magánszemélytől beszerzett (tehát nem volt áfalevonás) tehergépkocsit kíván értékesíteni egy cég, amely közben alanyi áfamentes lett, akkor is áfásan kell a tehergépkocsit értékesítenie? Válaszát köszönöm!
Ha az őstermelő termőföldet ad el, akkor az növeli az őstermelő bevételét, azaz könnyen átlépheti a 8 millió forintos kistermelői bevételi értékhatárt. A kérdésem az lenne, hogy akkor is az őstermelői bevételt növeli, ha olyan termőföldet értékesít az őstermelő amit nem maga használ, hanem bérbead? Azaz van rá érvényes haszonbérleti vagy felesbérleti szerződése.
Magánszemély részvényértékesítésből származó követelését eladta egy követeléskezelő cégnek. A részvényértékesítés árfolyamnyereséggel történt. Kérdésem: a követeléskezelőnek mint kifizetőnek le kell-e vonnia a magánszemélytől az szja-t és az ehót, vagy a magánszemély önadózó? Köszönöm: Mikro
Surányi Imréné alábbi cikkével kapcsolatban: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyeb_jovedelemnek_vagy_arfolyamnyeresegnek_LKUOV3#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201610_adozonauser Nem értek egyet azzal, hogy a szokásos piaci árat ebben az esetben vizsgálni kellene. Az szja törvény 67. § (1) "az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel"-ről beszél, a bevétel fogalmát pedig az Szja 4. § (2) adja meg. Semmi nem utal a jogszabályban véleményem szerint arra, hogy a szóban forgó esetben vizsgálni kellene az üzletrész piaci értékét, és annak megfelelően megosztani és külön adóztatni a nyereség egy részét. A megszerzés és járulékos költségek meghatározásával egyetértek. Kérdésem, hogy a cikkben bemutatott vélemény NAV-os gyakorlat is? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. "Eladó Kft." – mely ingatlantulajdonnal rendelkezik és főtevékenysége a bérbeadás – eladja "X" magánszemély részére a cég 50 százalékát, "Vevő Kft." részére pedig 30 százalékát. A Vevő Kft. "X" magánszemély 100 százalékos tulajdona. Kérdésem, hogy ez esetben a közvetlen és közvetett részesedés összeadódik-e, és a 75 százalékot meghaladó részesedés miatt "X" magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége keletkezik? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek (3 millió forint törzstőkével) az egyik tagja eladja az üzletrészének egy részét. Az eladott üzletrész névértéke 100 ezer forint. A vevő ezért az üzletrészért 100 ezer forintot fizet. Úgy gondolom, hogy az eladónak így nem keletkezik jövedelme az adásvétel során. De nem tudom, hogy a vevőnél is ugyanez a helyzet? A kft. saját tőkéje 120 millió forint. Ha az Szja törvény 3.§ (9) pontjában leírtakat veszem alapul, akkor a 100 ezer forint üzletrész szokásos piaci ára 4 millió forint lenne, de a vevő nem ennyit fizet érte, vagyis a törvény szerint egyéb jövedelme keletkezett (Szja törvény 28. § (7) b))? Az adás-vételi szerződésnek viszont van egy pontja, ami az alábbiakat tartalmazza: „A szerződő felek kijelentik, hogy az üzletrész vételárát a társaság vagyonának, illetve tevékenységének ismeretében határozták meg, melyet a felek reálisnak fogadnak el.” Ebben az esetben is kell egyéb jövedelem címén adóznia a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt dr. Kelemen László úr! Az ugyanilyen címen feltett kérdésemre küldött válaszához még egy kérdés: ha a társaság a tárgyi eszközei közül átsorolja az eladni kívánt eszközöket a készletei közé (mert megváltozott a szándéka, vagy esetleg tévesen kerültek a tárgyi eszközök közé ezek a tárgyak, és így továbbértékesítési céllal tartja a birtokában a műalkotásokat), akkor az Ön véleménye szerint már alkalmazható/alkalmaznia kell az árrés szerinti adózást? Előre is köszönettel, Zsuppán Péter
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték