Cégünk fénymásolókat bérbead, értékesít és szervizel. A bérleti konstrukcióban lévő fénymásolót a bérlő felmondta, mi elfogadtuk, de szeretné megvenni az adott gépet. Van-e ennek az eladásnak valamilyen számviteli vagy pénzügyi akadálya? Nem lízingbe, vagy tartós bérletre adjuk a gépeket, hanem normál bérleti szerződéssel.
Tisztelt Szakértő! Ha áfaalanyiság alatt magánszemélytől beszerzett (tehát nem volt áfalevonás) tehergépkocsit kíván értékesíteni egy cég, amely közben alanyi áfamentes lett, akkor is áfásan kell a tehergépkocsit értékesítenie? Válaszát köszönöm!
Ha az őstermelő termőföldet ad el, akkor az növeli az őstermelő bevételét, azaz könnyen átlépheti a 8 millió forintos kistermelői bevételi értékhatárt. A kérdésem az lenne, hogy akkor is az őstermelői bevételt növeli, ha olyan termőföldet értékesít az őstermelő amit nem maga használ, hanem bérbead? Azaz van rá érvényes haszonbérleti vagy felesbérleti szerződése.
Magánszemély részvényértékesítésből származó követelését eladta egy követeléskezelő cégnek. A részvényértékesítés árfolyamnyereséggel történt. Kérdésem: a követeléskezelőnek mint kifizetőnek le kell-e vonnia a magánszemélytől az szja-t és az ehót, vagy a magánszemély önadózó? Köszönöm: Mikro
Surányi Imréné alábbi cikkével kapcsolatban: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyeb_jovedelemnek_vagy_arfolyamnyeresegnek_LKUOV3#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201610_adozonauser Nem értek egyet azzal, hogy a szokásos piaci árat ebben az esetben vizsgálni kellene. Az szja törvény 67. § (1) "az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel"-ről beszél, a bevétel fogalmát pedig az Szja 4. § (2) adja meg. Semmi nem utal a jogszabályban véleményem szerint arra, hogy a szóban forgó esetben vizsgálni kellene az üzletrész piaci értékét, és annak megfelelően megosztani és külön adóztatni a nyereség egy részét. A megszerzés és járulékos költségek meghatározásával egyetértek. Kérdésem, hogy a cikkben bemutatott vélemény NAV-os gyakorlat is? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. "Eladó Kft." – mely ingatlantulajdonnal rendelkezik és főtevékenysége a bérbeadás – eladja "X" magánszemély részére a cég 50 százalékát, "Vevő Kft." részére pedig 30 százalékát. A Vevő Kft. "X" magánszemély 100 százalékos tulajdona. Kérdésem, hogy ez esetben a közvetlen és közvetett részesedés összeadódik-e, és a 75 százalékot meghaladó részesedés miatt "X" magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége keletkezik? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek (3 millió forint törzstőkével) az egyik tagja eladja az üzletrészének egy részét. Az eladott üzletrész névértéke 100 ezer forint. A vevő ezért az üzletrészért 100 ezer forintot fizet. Úgy gondolom, hogy az eladónak így nem keletkezik jövedelme az adásvétel során. De nem tudom, hogy a vevőnél is ugyanez a helyzet? A kft. saját tőkéje 120 millió forint. Ha az Szja törvény 3.§ (9) pontjában leírtakat veszem alapul, akkor a 100 ezer forint üzletrész szokásos piaci ára 4 millió forint lenne, de a vevő nem ennyit fizet érte, vagyis a törvény szerint egyéb jövedelme keletkezett (Szja törvény 28. § (7) b))? Az adás-vételi szerződésnek viszont van egy pontja, ami az alábbiakat tartalmazza: „A szerződő felek kijelentik, hogy az üzletrész vételárát a társaság vagyonának, illetve tevékenységének ismeretében határozták meg, melyet a felek reálisnak fogadnak el.” Ebben az esetben is kell egyéb jövedelem címén adóznia a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt dr. Kelemen László úr! Az ugyanilyen címen feltett kérdésemre küldött válaszához még egy kérdés: ha a társaság a tárgyi eszközei közül átsorolja az eladni kívánt eszközöket a készletei közé (mert megváltozott a szándéka, vagy esetleg tévesen kerültek a tárgyi eszközök közé ezek a tárgyak, és így továbbértékesítési céllal tartja a birtokában a műalkotásokat), akkor az Ön véleménye szerint már alkalmazható/alkalmaznia kell az árrés szerinti adózást? Előre is köszönettel, Zsuppán Péter
Tisztelt Szakértő! Hungalu Garázsszövetkezet, mely több éve alakult, eladott egy tulajdonában lévő garázst. Milyen adófizetési kötelezettsége van?
Tisztelt Szakértő ! Köszönöm a válaszát a haszonélvezet eladásával kapcsolatos kérdésemre! Igazából még az érdekelne, hogyha a sógoromnak a lánya (illetve a halott nővérem) miatt 1/4 részen van haszonélvezeti joga, akkor a ház eladásakor a haszonélvezeti díj az ingatlan eladási értékének 1/4 része-e?
Az lenne a kérdésem, ha egy cég elad egy ingatlant, kell-e arról a cégnek számlát kiállítani vagy elegendő az adás-ételi szerződés?
Egy magánszemély 2014-ben eladott egy ingatlant, a fizetendő szja-t befizette. Most 2017-ben a vele egy háztartásban élő gyermeke vásárol egy ingatlant. A kérdésünk az, hogy a befizetett adóból visszaigényelhető-e az 5 éven belül családtag által vásárolt ingatlan adója? Köszönettel: Reiter Tiborné
Magánszemély 2014-ben árverezés útján két szántóterületet , majd 2015-ben további (szomszédos) 1 szántót vásárolt. A szántóterületet a polgármesteri hivatal 2016-ban belterületté sorolta át. A tulajdonos a három helyrajzi számon lévő területet összevonatta. 2017-ben a polgármesteri hivatal telephelyre minősítette a területet. A magánszemélyt megkereste egy érdeklődő, aki a már egy helyrajziszámon lévő területet megvásárolná. Eladás esetén adózás tekintettében melyik a helyes: az üzletszerű eladás vagy pedig a sima ingatlaneladás (5 éves szabály) adózása.
Tisztelt Szakértő! Értékesítettünk egy kft.-t. Nekünk mint eladónak milyen kötelezettségeink vannak mind számvitelileg, mind adózásügyileg? Válaszukat előre is köszönöm
Az 1. számmal jelölt ingatlannal kapcsolatos pontosításom: az ingatlan 1/2-ed részére tévesen irtam 2016. évet, valóban 2011-ben szerezte. Az ajándékozott 1/4-ed részre a kérdésem, hogy az ajándékozási szerződésben az ügyvéd által megjelölt 2 722 500 forintot, vagy az szja törvény szerinti 75 százalékot vonhatja le szerzési értékként?
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték