Tisztelt Szakértő! Szeretném tájékoztatását kérni az alábbi üggyel kapcsolatosan. 20 éves leány államilag finanszírozott nappali képzésen vett részt, egyben egy kft. tagja, ahol munkát nem végez. A 2017. februárban kezdődő II. félévre passziváltatta magát, a diákigazolványába már nem kapott matricát. Kérdés, hogy a passzív időtartamra hogyan kell járulékot fizetnie? Válaszát előre is köszönöm.
Holnaptól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek azok a tanulók, akiknek idén március 31-én járt le a diákigazolványuk, de még nem sikerült elhelyezkedniük, és így nem biztosítottak. A mai napon jár le ugyanis a 45 napos türelmi határidő.
Tisztelt Szakértő! Cégünk együttműködési megállapodást köt egy egyetemmel, a hozzánk érkező diákkal pedig hallgatói szerződést. A diáknak van 8 órás munkaviszonya, levelezőn végzi az egyetemet. Két hónapig lenne nálunk gyakorlaton. Kérném tájékoztatását, milyen összegű juttatást kell részére fizetnünk, ebből szükséges szja-, illetve járulékfizetés? Szükséges az Iparkamarával az együttműködési megállapodás ellenjegyzése? Köszönöm Vargáné
Theresa May brit miniszterelnök szerint London ragaszkodik ahhoz, hogy a más európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárait illető jogosultságok garantálásáról viszonossági alapon szülessen megállapodás.
Tisztelt Szakértő! Egy újonnan létrejövő betéti társaság katás adózás alá szeretne bejelentkezni. A bt. beltagja egy nappali tagozatos 21 éves diák lenne, aki a második szakképzését végzi egy szakközépiskolában, de nappali tagozaton. Igy nem kell járulékot fizetni utána? Ő nem lenne katára bejelentkezve. A kültag lenne katára bejelentkezve, ő dolgozna a bt.-ben aki után az 50 ezer forint adót megfizetnék. Ez így helyes-e? Van-e más fizetési kötelezettsége a cégnek? A beltagnak nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége? Várom válaszukat.
Járulékfizetési szempontból az egyéni és társas vállalkozók, illetve a diákszövetkezet tagjainak munkavégzése esetében van meghatározó jelentősége annak, ha az érintett vállalkozó vagy munkavállaló egyben „diáknak” minősül.
Még idén be kell jelentkeznie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, és december 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak a diáknak, akinek a diákigazolványa október végén lejárt, nem tanul tovább és nem is dolgozik.
Tisztelt Szakértő! Nappali tagozaton tanult diák őstermelői tevékenységet szeretne végezni. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? Kötelező neki maga után fizetni a járulékokat, vagy az iskola miatt eleve biztosított, így eleve nem kell megfizetni neki a járulékot? Előre is köszönöm. Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy 25 éves diák személy, amennyiben kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványt, abban az esetben milyen havi és éves fizetési kötelezettségei vannak az állam felé 6 millió alatt, és esetleg felett is. Jár esetleg a diákoknak valamilyen kedvezmény?
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét abban, hogy az együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatott szakközépiskolai tanuló után hogyan lehet a '08-as bevallásban elszámolni a törvény által biztosított költségeket. (A bevallásban ugyanis a tanulószerződéssel foglalkoztatott diák után teljes egészében el lehet számolni a költségeket, de az együttműködési megállapodás alapján csak a kötelezettség mértékéig engedi a program. Ez így helyes? Hogyan kapják meg ezek a cégek az őket megillető juttatást? Köszönettel: Stigrád Andrásné Haladó Bt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném segítségét kérni: Adott egy nappali tagozatos, államilag finanszírozott egyetemista, akinek jelenleg nincs köze a céghez, mely támogatná őt X összeggel. Cserébe a végzéstől számított Y ideig a cégnél dolgozna, és nem szüntetné meg a munkaviszonyát, vagy ha igen, akkor arányosan visszafizeti. Tanulószerződést tudtunkkal nem tudunk vele kötni, mivel nincs munkaviszony a felek között (csak a végzéstől kezdődne). Ha felvesszük, és a végzésig fizetés nélküli szabadságra küldjük, nem kaphat bérjellegű juttatást (maximum ha 1 napig aktív, de az szerintem problémás). Plusz állami finanszírozás esetén is problémás lehet a hallgató bevétele (ha jól tudjuk, bár mintha régen másképp lett volna). Azt szeretném kérdezni, hogyan tudja a cég úgy támogatni a diákot, hogy adózás tekintetében is jogszerű legyen, gazdaságilag is megérje mindkét félnek (tehát a támogatás miatt a NAV ne vonjon le tőle egyéb összeget) és az esetleges visszafizetés is kikényszeríthető legyen? Milyen konstrukcióval lehetne megoldani (például ösztöndíjas foglalkoztatás, megbízási szerződés, szponzorációs szerződés, egyéb), és milyen adóvonzatai lennének? Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
A diák státusz mind a kötelezettségek, mind pedig a társadalombiztosítási ellátások szempontjából meghatározó jelentőséggel bír. Ám ahogy oly sokszor, ebben az esetben is mindig az adott helyzetre vonatkozó (más-más) meghatározásból kell kiindulnunk.
Tisztelt Szakértő! Segítséget kérek, hogy jól értelmezem-e a törvényt. A tanuló jogviszonya 2016. 04. 30-ával szűnt meg, a diákigazolványát leadta, de igazolást kapott arról, hogy a diákigazolvány használatára jogosult 2016. 10. 31-ig. Ezzel az igazolással tud diákkedvezményt igénybe venni. Jól tudom-e, hogy ez esetben, ha Magyaroszágon nem lesz jogviszonya (mivel Ausztriában tanul tovább), akkor 2016. 11. 01-től számított 45 nap után egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, vagy esetleg a külföldi tanulói jogviszonyra tekintettel mentesülhet ez alól? Segítségét megköszönve, tisztelettel: Kövesdi Anita
Adómentes lett a minimálbér erejéig a duális képzésben résztvevő hallgatók díjazása, amelyet a hallgatót foglalkoztató vállalkozás fizet, így az érintett cégek pénzügyi osztályának figyelembe kell vennie a bérszámfejtésre vonatkozó módosításokat, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária. A júniusi törvénymódosítás sajátossága, hogy a jogalkotó 2015. szeptember 1-jéig visszamenőleg is kiterjesztette az adómentességet.
Tisztelt Szakértő! Szakmai gyakorlatát töltené nálunk egy főiskolai hallgató. Hat hét lenne a szakmai gyakorlat hossza. Milyen bejelentési kötelezettségeink vannak NAV felé? Milyen jogviszonynak minősül a foglalkoztatás? Határozott idejű egyszerűsített munkaszerződést kell kötnünk vele, melyben meghatároznánk a heti járandóságát? Eddigi információim szerint csak a 15 százalék szja terheli a bruttó jövedelmet a munkavállaló oldaláról, kell-e egyéb járulékot fizetnie a munkáltatónak? Előre is köszönöm! Üdvözlettel: Lendvainé
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték