38 találat a(z) bizonylatolás cimkére
Bérletidíj-számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként vállalkozásnak adok bérbe ingatlant, amelyre még 2009-ben kértem adószámot, alanyi mentesként. A vállalkozás a bérleti díjból mindig levonja az szja-t, és csak a nettó értéket utalja nekem. Kérdésem az lenne, hogy a cég részéről elég lenne-e csak a bérleti szerződés alapján a bérszámfejtés részeként elszámolni a bérleti díjat számla nélkül, vagy köteles vagyok minden hónapban számlát adni? Válaszát előre is köszönöm.
Katás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Házastársak közös tulajdonukban lévő ingatlan használatarányos (az ingatlan a saját vállalkozásuk székhelyeként is működik) rezsiköltségeiről állítanának ki számviteli bizonylatot. A közüzemi számlák egyik része a férj, a másik része a feleség nevére szól. A férj katás egyéni vállalkozó is, de a bérbeadásból származó jövedelmére (ha szükséges) az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni, hogy emiatt még véletlenül se kerüljön ki a kata adózás alól. Kérdésem az lenne, hogy kiállíthatja-e a számviteli bizonylatot csak a feleség (attól függetlenül, hogy a költségtérítéshez kapcsolódó közüzemi számlák a férj nevére is szólnak), mint tulajdonostársak által kijelölt képviselő? Így neki nem kellene adószámot kérnie az ingatlan-bérbeadásra és a férjének sem, mert magánszemélyként nem végez ilyen tevékenységet. Ha a közüzemi számlák címzettjeinek megfelelően mindkettőjüknek külön-külön szükséges bizonylatot kiállítani, akkor a katás egyéni vállalkozó férjnek milyen nyomtatványon kell az erre vonatkozó tevékenységét bejelentenie, és szükséges-e ilyenkor számlát kiállítani, vagy elegendő a számviteli bizonylat? Köszönettel.
Bizonylatolás (borospohár átadása-visszavétele kitelepülésen)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fesztiválokon részt vevő ügyfelünk bor árusításával foglalkozik. Az értékesítés üveg borokra és helyben fogyasztott pohár borra terjed ki. A helyben fogyasztott bort üvegpohárban adják a vásárló kezébe, amelyet a vevők egy része hazavisz, más része visszaadja az eladónak. Tekintve, hogy a vissza nem szolgáltatott poharak nagy veszteséget okoznának, átadáskor felszámít ügyfelünk 500 forint kauciót/biztosítékot a pohárért. Ezt természetesen visszaadja, amikor a pohárt visszaveszi. A kérdésem, hogyan történjen a bizonylatolása ennek az átvett, majd a vevő részére visszaadott 500 forintnak? Ügyfelünk beüsse a pénztárgépbe a bor árával együtt? Viszont utána negatív összeget nem tud a pénztárgépbe ütni visszafizetéskor. Vagy kézi nyugtát állítson ki róla, és utána negatív összeg kiállítható a kézzel írt nyugtában? Vagy esetleg egyéb bizonylat kiállítását javasolja? Köszönöm válaszát!
Saját kezűleg gyűjtött növény értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A Mecsek erdeiben kora tavasszal nyílik a medvehagyma, mely gyógynövénynek minősül. Ha ezt a növényt – engedély birtokában – saját kezűleg leszedjük, és saját élelmiszer kisboltunkban árusítjuk, akkor milyen bizonylatok és szabályok kísérik a beszerzéstől az értékesítésig ezen tevékenységet? Ha jól gondolom, a beszerzéshez csak az engedély kiváltásának díjáról szóló irat fog kapcsolódni. Milyen beszerzési költséget alátámasztó bizonylat lehet még? A növény értékesítését pedig – a többi áruhoz hasonlóan – szimplán nyugta/számla kíséri? Ha a fenti kérdésben bármilyen egyéb ötlettel vagy tanáccsal tudnak szolgálni, az nagy segítségemre lenne. Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Emese
Katás bt. osztaléka
Kérdés
Egy bt. 2013. 01. 01-től választotta a kata szerinti adózást. 2012. 12. 31-éig evatörvény hatálya alá tartozott egyszeres, bevételi nyilvántartásra kötelezett adózó volt, nem tartozott a számviteli tv. hatálya alá. A bt.-nek van egy beltagja, aki be van jelentkezve, mint katázó magánszemély, és egy kültagja, aki nem működik egész évben személyesen közre a bt. tevékenységében. A kültag 2014. 01. 01-től 04. 30-áig nem volt a kata hatálya alá bejelentve, mint magánszemély, 05. 01-10. 31-ig bejelentettük, havi 25 000 forintot kellett fizetni utána, mivel heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy másik munkáltatónál. 11. 01-12. 31-ig újból kijelentkezett a kata hatálya alól, mert már nem működött közre személyesen a bt. tevékenységében. A bt. továbbra is a katatörvénynek megfelelően bevételi nyilvántartásra kötelezett. A bt. két tagja 50-50 százalékban tulajdonosa a bt.-nek, és az osztalék-kifizetés aránya is ez. A törvény szerint a bt. beltagja után megfizetett 50 000 forint adó kiváltja az összes tb-járulékot, szja-t és az osztalék utáni szja-t és ehót, de a bt. kültagja szintén osztalékra jogosult. Kérdéseink: kell-e beszámolót készíteni a bt.-nek? Ha igen, mi alapján? Hogyan kell meghatározni az osztalék összegét? Hol írom elő? Mikor kell kifizetni a tagoknak? A tagok döntése alapján történik meg a kifizetés, akkor a fenti esetben mit kell a tagoktól levonni az osztalékból, ha márciusban történik meg a kifizetés, és mit, ha júniusban? Készpénzben kifizethető-e, hogyan kell bizonylatolni?
Az áfatörvény rejtett titkai: most mindent megtudhat az „aranyszabályról”
Cikk
Melyik az az értékesítési terület, ahol a legszigorúbb bizonylatolási szabályok vannak érvényben? A kérdésre az áfatörvény rejtett bugyraiban lehet meglelni a választ, ami nem más, mint a befektetési arany eladása.
Számlázás kupon esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi témában szeretném az állásfoglalásukat kérni. Egyik cégünk (C cég) kuponos weboldalt üzemeltet az interneten, melynek során kuponokat rendelnek (M rendelő) tőle. Tegyük fel, hogy a kupon értéke 100 egység, a jutaléka ebből 20 egység. Tehát ha egy "M rendelő" megrendeli neten a kupont, átutalja a "C cég" részére a 100 egységet. Ezt követően "C cég" tovább utal 80 egységet annak a cégnek, ahol majd a megrendelő beváltja a kupont (K cég). Ebben az esetben a "C cég"-nek 20 egységről kell számlát kiállítani a "K cég" felé. De mi történik abban az esetben, ha a bejön a képbe egy személyszállítási szolgáltatással foglalkozó cég (nem taxis, mert nincs taxiórája és a személyszállítás mellett plusz szolgáltatást nyújt, továbbiakban "Sz cég")? Ebben az esetben az "Sz cég" megvenné "K cég" weboldaláról a kuponokat, majd a személyszállítás után (miután a vevő kifizette a fuvarozás díját) átadna 100 egység értékű kupont a szállított személynek. Majd ez a személy ezt a kupont vagy beváltja a "K cégnél" vagy nem. Kérdéseim az alábbiak lennének: Ebben az esetben a "C cégnek" kell-e számlát kiállítani az "Sz cég" felé 100 egységről? Ha igen, akkor nem lesz duplán bizonylatolva a bevétel? A C cég tényleges bevétele csak a 20 egység, és így 120 egységről állítana ki számlát. Illetve milyen lehetőségek lennének a fenti ügylet bizonylatolására? Köszönettel: Gy Kriszti
Magánszemély adómentessége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy tonerek forgalmazásával és töltésével foglalkozó cég szeretné megvenni a magánszemélyektől az üres tonereiket, és töltés után értékesíteni. Jól tudom-e, hogy évi 200 ezer forint árbevételig (32 ezer forint adóig) a magánszemélyt semmilyen adózási kötelezettség nem terheli? Másik kérdésem, hogy milyen bizonylaton tudja ezt megtenni (adásvételi szerződés, vételi jegy, kiadási pénztárbizonylat)? Köszönöm válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
